Új mélypontra (és egyúttal most először az EU-átlag alá) csökkent Magyarországon a helyettesítési ráta, vagyis, hogy az átlagnyugdíj összege mennyit ér valójában, ha a bérekhez viszonyítjuk. Ez első (és az érintettek számára valószínűleg sokadik) ránézésre nagyon kellemetlen fejlemény, de nem árt tisztában lenni azzal, hogy miért történik ez és miért nem is annyira drámai a helyzet.
Novemberben szinte biztosan várható nyugdíjemelési korrekció, de a mértéke csak szeptember elején válhat ismertté. Vajon képes-e a nyugdíjemelés jelenlegi rendszere a nyugdíjasokat érintő méltánytalanságok orvoslására?
Az egyeztetések zajlanak a magyar hatóságok és az uniós illetékesek között, az ország finanszírozása biztonságos, és a magyar helyreállítási terv késedelmes uniós elfogadása nem veszélyezteti a magyar programok megvalósítását – hangsúlyozta kedden Brüsszelben Varga Mihály az uniós pénzügyminiszterek (Ecofin) tanácskozását követően. A pénzügyminiszter a globális vállalati minimumadóról és a megugró magyar inflációról is nyilatkozott többek között.
Szinte biztos, hogy idén harmadszor is emelni kell a nyugdíjakat Magyarországon, hogy azok ne veszítsenek a reálértékükből. Az infláció ugyanis folyamatosan emelkedik, ami miatt a nyugdíjak vásárlóereje csökken. Varga Mihály mai bejelentése alapján borítékolható, hogy novemberben újabb emelés érkezik.
A magyar gazdaság teljesítménye akkor is 6 százalék felett nőhet az idén, ha az európai uniótól egyetlen fillér sem érkezik az év végéig. Ehhez a szükséges kormányzati lépéseket előkészítették - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az Origo-nak adott interjújában. Varga Mihály beszélt a megugró áremelkedésről is, a Pénzügyminisztérium azzal számol, hogy idén 4,2 százalékos lesz az infláció, jövőre pedig 3,6 százalékos. Ebből kifolyólag novemberben valószínűleg újabb nyugdíjemelés és visszamenőleges kifizetés következik. A globális minimumadó bevezetésével kapcsolatban a pénzügyminiszter azt mondta, Magyarország nem támogat semmilyen adóemelést, különösen azt nem, amely versenyhátrányt jelentene nemcsak az országnak, hanem az itt működő külföldi cégeknek is.
Az infláció az utóbbi három hónapban már meghaladta az 5%-ot, és semmi jele annak, hogy alacsony szintre csökkenjen. Nem véletlen, hogy egyre több nyugdíjas szervezet követeli a nyugdíjemelés mai módszerének megváltoztatását. De mi a baj a mostani rendszerrel?
Júniusban a magyar központi költségvetés 392 milliárdos, az utóbbi évek egyik legmagasabb hiányával zárt, így az első félévi összesített deficit már 1704,6 milliárd forintot jelent, ami az eredeti hiánycél 114%-a, a módosított hiánycélnak viszont csak az időarányos, azaz 43%-os részét teszi ki – derült ki a Pénzügyminisztérium által pénteken közzétett adatokból.
Vérmesebb elemzők szerint a GDP idei növekedése (a tavalyi pandémiás kemény visszaesés után) elérheti akár a 7%-ot is. Ha ez bekövetkezne, akkor a nyudíjprémiumot 3,5-es szorzóval kellene számítani - írja friss bejegyzésében Farkas András, a Nyugdíjguru News alapítója.
Rugalmas nyugdíjkorhatárról akkor beszélünk, ha néhány évvel az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt és után is nyugdíjba lehet vonulni, csak a havi nyugdíj úgy csökken vagy növekszik, hogy az életpálya-befizetések és -kifizetések egyenlege fennmarad. 2009-ig a levonás túl kevés volt, 2011-2012-ben pedig – a Nők40 kivételével – megszűnt az előrehozott nyugdíj. Korábban számos cikkben érveltem a rugalmas nyugdíjkorhatár bevezetése mellett, de másokat követve, megelégedtem a statikus (pontosabban: állandósult állapotbeli elemzéssel). Most dinamikus kiterjesztéssel pótolom a hiányt.
A több mint egy éve dúló járvány okozta nehézségek és a gazdasági visszaesés következményei halmozottan érintik az idősek nemzedékét. Az alacsony jövedelemmel rendelkező nyugdíjasok kiszolgáltatottsága a közelmúltban érzékelhetően nőtt, életkörülményei jelentősen romlottak - írta közleményében a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület.
A kedd éjszaka megjelent egyik kormányrendelet 0,6%-os júniusi kiegészítő nyugdíjemelést rögzít a különböző nyugellátásoknál, mivel a vártnál magasabb pályán halad az infláció Magyarországon.
Gyors gazdasági növekedés mellett is magas deficittel tervezi a kormány a 2022-es költségvetést, aminek a fő oka az, hogy ha már az EU engedi a 3% feletti deficitet, akkor igyekszik is kihasználni a mozgásteret a kormány, hogy az eddig is hangsúlyozott gazdaságpolitikai céljait meg tudja valósítani, és közben picit azért az adósságrátán is tudjon tovább faragni – lényegében ez rajzolódik ki a Varga Mihály pénzügyminiszter által a parlamentnek beterjesztett jövő évi költségvetési törvénytervezetből. Az eseményen kiderült az is, hogy néhány héten belül dönt a kormány a június 30-ig érvényben lévő hiteltörlesztési moratórium kérdésében, most a tapasztalatok felmérése zajlik, hogy milyen olyan érvek vannak, amelyek esetleg a meghosszabbítás mellett szólnak. Az alábbiakban a sajtótájékoztatóról tudósítottunk, illetve kiegészítettük többlet információkkal a hírfolyamot.
A kormány benyújtotta a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely a nyugdíjkassza tekintetében is jelentős változásokat tartalmaz.
A parlament oldalán kedd este közzétett 2021-es költségvetési törvénymódosító indítvány végefelé egy eddig nem kommunikált információ bukkant fel, ami nyugdíjasok millióit érinti: a januártól meglépett 3%-os nyugdíjemelésen túl további legalább 0,6-pontos (januárig visszamelőleges) emelésre is sor kerül az év közben. Valószínűleg még ezen felül is lesz egy nyugdíjemelés novemberben, ha például a Magyar Nemzeti Bank friss inflációs előrejelzésére gondolunk.
Ha az infláció alacsony, miközben a nemzetgazdasági átlagbér növekedése magas, akkor a nyugdíjak inflációs emeléstől függő vásárlóértéke az aktív korúak keresetének vásárlóértékéhez képest folyamatosan zuhan, emiatt minden nyugdíjas a relatív elszegényedés csúszdáján siklik egyre lejjebb. Ráadásul Magyarországon nincs foglalkoztatói nyugdíjpillér, és a nyugati országokhoz képest erőtlen az önkéntes megtakarítások pillére is, ezért az állami nyugdíjrendszernek szinte kizárólagos szerepe van az időskori anyagi ellátás biztosításában - így egyértelműen kulcskérdés a nyugdíjemelés módszere.
A fiatalokat és a nyugdíjaskorúak pénzügyeit érintette a leginkább a koronavírus-válság az utolsó negyedévben, ugyanakkor a fiatalok közel tizede óvatosabb gazdálkodással vagy félállás vállalásával növelni tudta a megtakarításait – derült ki az Intrum és a GKI kutatásaiból.
Vajon mi okozza jelenleg a legnagyobb gondokat a nyugdíjrendszerben és mit kellene tenni e gondok megoldása érdekében? Melyek azok a problémák, amelyek rövidtávon is megoldhatóak lennének, hiszen csak a politikai szándékon és egyszerű jogalkotási döntésen múlnak, és melyek azok, amelyek közép-, sőt hosszútávon is kemény diónak bizonyulhatnak? A jövő évi választások közeledtével az ellenzéki pártok is egyre több javaslatot tesznek közzé a nyugdíjrendszer apróbb-nagyobb módosításai érdekében, bár az eddigi megnyilatkozásokból még nem áll össze egy valóban koherens változtatási terv.
A 13. havi nyugdíj visszahozatala semmissé teheti a nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében eddig tett, sok szenvedést okozó, mégis elkerülhetetlenül szükséges erőfeszítések eredményeit.
A nyugdíjasok most pénteken kapják kézhez a 13. havi nyugdíj első szeletét. Talán a legjobbkor jutnak hozzá a plusz jövedelemhez.
Idős korukra még mindig keveset tesznek félre az emberek, de legnagyobb bajban a katázók lesznek, mert nemcsak nyugdíjuk lehet kevesebb, mint a minimálbéreseknek, de minden év katázást csak 0,6 évnek ismer el az állam szolgálati időként - mondta a növekedés.hu-nak adott interjúban Farkas András nyugdíjszakértő.
Gyanús tárgyat találtak a londoni Gatwick reptéren.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A Roszgvargyija több tízezer fegyveressel van jelen Ukrajnában.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
