nyugdíj

Nyugdíjpénzekből költenek a barátaink is

Több hónapja húzódó ügy végére került pont tegnap, hiszen a kormány bejelentette, hogy miként akar az EU által támasztott követelményeknek megfelelni. A lengyelek a magyarokhoz hasonlóan nem tudnak sok mindent tenni, a költségvetésük rendbetétele megköveteli, hogy a nyugdíjrendszerükbe is belenyúljanak. A politikusok itt is a járulékelvétellel élnek, az egyéni számlákra 2011 tavaszától nem a bér 7,3 százaléka, hanem a 2,3 százaléka lesz jóváírva. Az állam a már vezetett egyéni számlákon persze meg fogja jeleníteni ennek az ellenértékét, viszont az csak virtuális összeg lesz, egy állami ígéret. A következmények a hazai példával összhangban negatívak, hiszen a jövőben az állami kötelezettségek emelkednek, a társadalom viszont rohamos tempóban öregszik.

Eddig 3090-en nyilatkoztak a nyugdíjpénztárban maradás mellett

A hárommillió magánnyugdíjpénztári tagból ma délelőttig 3090-en nyilatkoztak úgy, hogy maradnak a pénztáruk mellett - tudta meg az MR1 Kossuth Rádió. A nyilatkozók kétharmada a fővárosban, legkevesebben viszont a Dél-Dunántúli és az Észak-Alföldi régióban jelentkeztek.

Feltörik a malacperselyt, búcsúzhatunk a pénztáraktól (Top 10 sztori 2010-ben - 2.)

Az év egyik legnagyobb negatív szenzációja hazánkban kétségtelenül az 1997-es nyugdíjreform visszafordítása volt. Senki sem gondolta volna, hogy ha a kormány szorongatott helyzetben érzi magát, és pénzszűkében van, akkor minden további nélkül megcsapolja 13 év nyugdíjcélú megtakarításait. A vegyes rendszerre igaz nem sok jót lehet mondani, a kezdeti hibák ellenére azonban most érett be pénztári szektor, éppen akkor, amikor a kormány kimondta a halálos ítéletet felettük. A szabályokat ugyanis olyan módon változtatták meg, hogy gyakorlatilag senkinek se érje meg tagnak maradni, hanem vissza kelljen lépni az állami társadalombiztosítási rendszerbe. Az persze most senkit sem foglalkoztat, hogy mi lesz évtizedek múlva, viszont az állam sem mindenható, a jelenlegi garanciák pedig biztosan nem tarthatók fent.

Elmondta az ONYF, hol lehet nyilatkozni a nyugdíjpénztár tagoknak

A magán-nyugdíjpénztári tagnak 2011. január 31-ig személyesen kell nyilatkoznia a 36 nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál illetve az Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóságnál (ONYF), ha a magánnyugdíjpénztári tagságát fenn kívánja tartani - hangzott el szerdán az ONYF budapesti tájékoztatóján az MTI tudósítása szerint.

Orbán Viktor a nyugdíjrendszerről: "még nem értünk a végére"

A miniszterelnök szerint a kormány és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a gazdaságpolitikai elképzeléseket érintően "két különböző malomban őröl". Orbán Viktor kedden a Magyar Televízió Az Este című műsorában emellett arról is beszélt, hogy az évtized végénél hamarabb nem tűnik realitásnak az euróövezethez való csatlakozásunk. A kabinet munkájával elégedett a kormányfő.

PSZÁF: elkerülhetetlen a nyugdíjrendszer átalakítása

Szász Károly az MTI-nek nyilatkozva azt mondta: a magánkasszák működtetése drága volt, s a vagyonkezelésért fizetett díjak vizsgálata során jogszabálysértést is megállapított a felügyelet. A PSZÁF elnöke úgy vélekedett: "érthető, hogy a 12 éve működő rendszer felszámolása megrázza az e területen dolgozó szereplőket, azonban ez szükséges, és szakmailag indokolható, mindnyájunk érdekében meghozott lépés".

Nem tárgyal újra a nyugdíjkorhatár emeléséről a parlament

Az Országgyűlés úgy döntött, hogy nem tárgyalja újra a nyugdíjkorhatár emeléséről szóló kezdeményezést. A képviselők erről 31 igen, 241 nem és 22 tartózkodás mellett döntöttek keddre virradó éjszaka. A voksoláson a jelenlévő Jobbik és az LMP szavazott igennel, a kormánypártok nemmel, az MSZP pedig tartózkodott.

Új kormányhatározat - Nem tudni, ki kalkulálja majd a hozamainkat

Hatályba lépett a nyugdíjpénztár-választásról szóló kormányhatározat. A dokumentumból kiderül, ezentúl nyugdíjat csak nyugdíjjárulékból lehet folyósítani, több kedvezményre számíthatnak a megmaradó önkéntes nyugdíjpénztárak. A határozat egységesíti az állami rendszerbe visszatérők illetve a pénztáraknál maradók munkavállalói nyugdíjjárulékát is, ez a bruttó bér tíz százaléka lesz. A kormányhatározat több ponton átfedésben van azzal a nyugdíjtanulmánnyal, amit két hete publikált a Nemzetgazdasági Minisztérium. De a tanulmány még jóval többet ígért a visszalépőknek annál, ami most a kormányhatározatból kihámozható - írja laptársunk, az Index.

Selmeczi: másfél éven belül lesznek egyéni számlák

A tisztán állami nyugdíjrendszerbe visszalépők befizetése egyéni számlára kerül - nyomatékosította Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi megbízott a mai sajtótájékoztatón -, a tervek szerint másfél éven belül lesz minden járulékfizetőnek egyéni számlája. Stabil, megbízható, hosszú távon kiszámítható nyugdíjrendszert hozott létre a hétfőn elfogadott erről szóló törvény és a szerdai kormányülésen hozott határozat - mondta a nyugdíjvédelmi megbízott. A magánnyugdíjpénztárban maradók számára a későbbi visszalépés lehetősége elvész.

Az ÁSZ ellenőrizte a Pénztárak Garancia Alapjának a működését

Az Állami Számvevőszék számítása szerint a Pénztári Garancia Alap 2009 év végéig a magánnyugdíjpénztári befizetésekből összességében 1,2 milliárd forintos bevételre tett szert - mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke a Pénztári Garancia Alap (PGA) működésének ellenőrzéséről tartott sajtótájékoztatón. A kezelt vagyon összértékét nézve az elnök azt is elmondta, hogy csak állami hitel mellett tudnák biztosítani a garanciát. Az ÁSZ elnöke kitért arra is, a nyugdíjreformmal a járulék kiesés pótlására a központi költségvetés 2009 végéig 2043 milliárd forint támogatást nyújtott - mondta Domokos László.

Orbán szerint elhagyjuk a kísérleti zónát

A magyar és a brit kormányt összekötő szoros szálakat és a külpolitikai törekvések hasonlóságát hangsúlyozta David Cameron brit kormányfővel tartott szerda esti londoni megbeszélése után Orbán Viktor, aki szerint a közelgő magyar EU-elnöki félév sikere esetén Magyarország visszanyerheti az elmúlt években elvesztett tekintélyét - írja az Index.

A nyugdíjpénztártagoknak így kell nyilatkozniuk a maradásról

Döntött a kormány azokról az eljárási szabályokról, amelyek az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépéshez kapcsolódnak - közölte a kormányszóvivő szerdai budapesti sajtótájékoztatóján, a kabinet ülése után. Nagyjából ennek megfelelően már világosak azok a szabályok, amik a visszalépéshez, illetve a reálhozam felvételéhez kötődnek, azonban még meg kell várni az erről szóló kormányrendelet is, hogy minden világossá váljon a technikai részletekről.

A pénztártagok nem választhatnak - Vissza kell lépniük

Politikai döntés eredményeként egy nagyon speciális, a világon egyedülálló nyugdíjpénztári szektor jött létre 1998-ban hazánkban, az elmúlt időszakban pedig Matits Ágnes, független nyugdíjszakértő szerint nem szolgált rá a szektor a védelemre. Ha megnézzük az elmúlt 13 évet, akkor a vegyes rendszer csak azoknak térült meg, akik pályakezdőként csatlakoztak a rendszerhez, míg azok, akik önként választották a belépést már sokkal rosszabb helyzetben vannak, éppen azért, mert a választással a tagok lemondtak az állami nyugdíjuk 25 százalékáról. A szakértő szerint jelenleg senki sem juthat racionálisan arra a következtetésre, hogy megérje maradni a pénztárakban, hiszen a feltételek olyanok, amik túl nagy veszteséget hoznak a maradó tagoknak. A következőkben Matits Ágnes véleményét tesszük közzé változatlan formában.

Szabad nyugdíjválasztás magyar módra, de miért is?

A nyugdíjrendszer esetleges államosításáról szóló - akkor még sokak által elképzelhetetlennek hitt - riogatást hallhattuk már a 2010. áprilisi választási kampány során is. Igaz, a magyar kormány a 2010 őszén, a nyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatban hozott intézkedéseinél a szabad választás lehetőségét és a nyugdíjak védelmének elsődlegességét hangsúlyozza, azonban a tegnap a parlament által is elfogadott végeredmény nem sokban különbözik az előbbitől. Kérdés, hogy mi volt ezen lépések mozgatórugója, és mik lehetnek a következményei? Természetesen törekszem az intézkedések tárgyilagos, gazdaságpolitikai szempontok szerinti bemutatására, nem a kormányzati kommunikációt, vagy az elvi, politikai érveket boncolgatni. A következőkben Sörös Csaba, a TakarékBank elemzőjének írását tesszük közzé változatlan formában.

Orbán kihagyta a nyugdíjtörvény szavazását

Több prominens fideszes politikus is kihagyta a nyugdíjtörvény zárószavazását. A két hónapja tartó vita utolsó parlamenti felvonásán nem jelent meg a kormányfő és szóvivője sem, de a Fidesz parlamenti frakcióvezetője sem szavazott. Navracsics Tibor közigazgatási miniszter ott volt, mégsem szavazott igennel. Nem először van baj a szavazási fegyelemmel a Fideszben - írja az Index.

Az Európai Bizottsághoz fordultak a pénztárak

Levélben tájékoztatta "A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő törvénymódosításokról szóló törvény" elfogadásáról az Európai Bizottság elnökét és két másik magas rangú EU-tisztviselőt a Stabilitás Pénztárszövetség. A szakmai szervezet José Manuel Barroso azonnali segítségét kérte 3 millió magyar munkavállaló érdekeinek megvédésében. Egyben felszólították Schmitt Pál köztársasági elnököt: haladéktalanul küldje a törvényt előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz. A következőkben a Stabilitás Pénztárszövetség közleményét tesszük közzé.

Nem indokolt a nyugdíjreform visszafordítása

A rövid távú előnyökért cserébe feléli a kormány a nyugdíjvagyont, a legnagyobb probléma pedig azzal van, hogy folyó kiadásokat is finanszíroz az állam a rendkívüli bevételeiből, miközben a kiadási oldalhoz nem nyúl érdemben hozzá. Pier Carlo Padoan, az OECD főtitkár-helyettese és vezető közgazdásza a Portfolio.hu-nak adott interjújában elmondta, hogy a második pillér megszüntetése bizalomvesztéssel jár, miközben a látható strukturális reformok elmaradása a későbbiekben meg fogja bosszulni magát. A költségvetés fenntarthatósága érdekében a jövőben mindig finomhangolásra fog szorulni az állami nyugdíjrendszer, a kedvezmények eltörlése, a munkában töltött idő növelése és a korhatáremelés pedig elkerülhetetlen.

Szavaztak a parlamentben: gyökeresen átalakul a nyugdíjrendszer

Az országgyűlés elfogadta a nyugdíjtörvényt. A törvény hatályba lépésével létrejön a Nyugdíjreform és Adóságcsökkentő Alap, ami kezelheti a nyugdíjkasszáktól az állam felügyelete alá kerülő várhatóan több ezer milliárdos megtakarítást. Aki január végéig, bizonyos esetekben február végéig személyesen nyilatkozik pénztártagsága fenntartásáról, 2011 decemberétől nem gyűjtheti az állami nyugdíjra jogosító munkaéveket, miközben TB-járulékot továbbra is fizetnie kell. A nyugdíjkasszák hamarosan az Alkotmánybírósághoz fordulhatnak soron kívüli felülvizsgálatért. Ha az AB nem tűzi napirendre a törvény kivizsgálását, semmi nem állíthatja meg a nyugdíjmegtakarítások végleges államosítását - számol be a parlament hétfői döntéséről az Index.

Nyugdíjreform: becsapós lengyel siker

A Nomura friss elemzése szerint érdemes a lengyelek és az EU közötti megállapodást nyugdíjügyben higgadtan értékelni, hiszen az a korábbiakhoz képest drasztikus váltást nem tartalmaz. Vélhetően a korábbi EU-s terveket sikerült a lengyeleknek enyhíteniük, vagyis a Túlzott Deficit Eljárás alól kikerülhetnek azok az országok is, akik 3 százalék feletti hiányt és/vagy 60 százalék feletti államadósságot csináltak. A hivatalos statisztikák viszont nem fognak megváltozni, a lengyeleknek tehát jóval nagyobb mozgásterük nem lesz. Viszont ha sikerül egy szemfüles megoldást lefogadtatniuk az EU-val, akkor két legyet tudnak ütni egy csapásra.

Fontos részek kerültek be a nyugdíjtörvénybe

Számos módosítást nyújtott be a kormány a ma várható zárószavazás előtt a nyugdíjtörvény-csomaghoz. A kormány írásba foglalta, hogy adómentes lesz a visszalépő tagok pozitív reálhozamának felvétele készpénzben. Speciális esetben 2011. február végéig nyilatkozhat a tag arról, hogy akar-e maradni, a tagsági jogviszony tehát legkorábban március elseje után szűnik meg. Érdekes módon a kormány fenntartja a lehetőségét annak, hogy változtasson a pénztárak vagyonátadási módján, miközben kiderült hogy a maradóknak a tagdíj 10 százalék lesz.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Ledobták a cafeteriabombát: így robbanthatja fel a lakáspiacot az új kormánydöntés
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.