Az év első felében tartandó választások után megalakuló szerbiai kormánynak szinte biztosan engednie kell a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nyomásának, és két évvel meg kell emelnie a nyugdíjkorhatárt: így a férfiak a mostani 65 év helyett 67 éves korukig fognak dolgozni, míg a nők nyugdíjkorhatára 62 évre emelkedne - vélekednek belgrádi szakértők, akiket a Press Online szerbiai honlap idézett kedden.
Az Erste Nyugdíjpénztár vezetősége a magán-nyugdíjpénztári szektort érintő megváltozott szabályozási környezet, a gazdaságos működtetés ellehetetlenítése miatt azt a javaslatot tette a közgyűlésnek, hogy kezdeményezze a magán-nyugdíjpénztári ágazat végelszámolással történő jogutód nélküli megszüntetését 2012. július 1-jével. A szektorban 2012-ben ez volt az első ilyen jellegű bejelentés, a következő hetekben még várhatóak fejlemények, hiszen a többi 10 pénztár közgyűlése is hamarosan dönt a magánnyugdíjpénztári pillér megtartásáról vagy megszüntetéséről.
Csak önkéntes tagi adománnyal lehet a még működő magánnyugdíjpénztárakat tovább üzemeltetni, bevételek hiányában ugyanis rövid időn belül a teljes ágazat elérheti a működőképesség határát. A Stabilitás Pénztárszövetség éppen ezért azt javasolja, hogy a maradás mellett döntő tagok működési célú adományokkal segítsék pénztárukat. Mindez azért kedvező a tagok számára, hiszen éves szinten néhány ezer forintos adomány mellett is fenn tudják tartani a nyugdíjpénztártagságukat, ami nem több mint például egy bankszámla vezetési költsége.
Hosszú távon is megőrzi a kormány a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát - mondta Harrach Péter a Kovács K. Zoltán Idősek Köre szombati alakuló ülése előtt a fővárosban.
Még ezen a héten publikálásra kerül az Európai Bizottság által kidolgozott európai nyugdíjrendszerekről szóló fehér könyv, amelyet bő egy éves társadalmi konzultáció előzött meg. A könyvben több olyan ajánlást is megfogalmaz az EB, amelyre a válságot követően szükség van, hogy a tagországokban fenntartható nyugdíjrendszerek jöjjenek létre. Érdekesség, hogy a kiszivárgott tervezet szerint az EU pénzügyi és szakmai segítséget is adna a tagországoknak nyugdíjügyben, miközben az anyag ország-specifikus javaslatokat is megfogalmaz - írja az Investment & Pensions.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök keddi sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a kormánya 67 évre emeli a nyugdíjkorhatárt mindkét nem számára, és a jogszabály tervezetét 30 napos társadalmi konzultációra bocsátja, mielőtt beterjeszti a parlamentben, írja az MTI.
A jelenlegi nyugdíjrendszer erősen ösztönöz a potyautas magatartásra, ennek egyik jól érzékelhető következménye, hogy az egymillió önfoglalkoztatóból 950 ezren minimális befizetést teljesítenek - hangzott el a nyugdíjrendszer aktualitásairól rendezett csütörtöki budapesti konferencián, amelyet a Magyar Pénzügyi-Gazdasági Ellenőrök Közhasznú Egyesülete (MPGEKE) szervezett.
A Nemzetgazdasági Minisztérium egyik belső munkaanyaga szerint tovább nem halasztható a nyugdíjrendszer átalakítása, az origo birtokába került anyag szerint a kormány több lehetőség közül is választhat, azonban mint arra már történtek több ízben is utalások, a befutó a svéd rendszerhez hasonló modell lehet. Több oldalon is belenyúlnának a rendszerbe, így például gyorsabb lenne a korhatáremelés, csökkentenék a kezdőnyugdíjakat a jövedelmekhez képest és az önkéntes pénztárak esetében a tulajdonosok oldalán lennének jelentős változások.
A fényképészeti eszközöket gyártó Eastman Kodak tegnap csődvédelmet kért, az angol leányvállalatot igaz nem érinti a döntés, azonban a cég nyugdíjprogramja jelentős hiánnyal küzd, ami fontos pont lesz a hitelezőkkel folytatott tárgyalások során - írja a Telegraph. A csődvédelembe menekült cég számára ez azért problémás, hiszen még 2007-ben ígéretet tett az amerikai anyacég, hogy az angol leány nyugdíjprogramjára garanciát vállal.
Újra megmozdult a föld a nyugdíjpénztáraknál, a kötelező járulékok elvétele miatt joggal merül fel a kérdés, hogy mi lesz a szektor sorsa. Még a fennmaradás is kérdéses, hiszen a kormány által felállított adminisztratív keretek a versenyt gyakorlatilag lehetetlenné teszik. A működést tagdíjfizetési minimummal vagy akár adományozással is fenn lehet tartani, de végső soron nem nagyon látszik más megoldás, mint egyetlen pénztár fennmaradása. Működési és vagyonkezelési oldalon ugyanis nincs nagyon más olcsó alternatíva.
A Nemzetgazdasági Minisztérium több lapnak is megerősítette, hogy a magán-nyugdíjpénztárak tagjai számára is jár 2012-től az állami nyugdíj, annak ellenére, hogy a jogszabályokban még az áll, hogy a pénztártagok 75%-os nyugdíjra számíthatnak. A hír mindenképpen üdvözítő a tagok számára, ha tényleg ez az opció valósul meg, akkor a maradáshoz nem társul negatív diszkrimináció. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy 2012-től a tagok is ugyanúgy az állami nyugdíjrendszerre lesznek utalva, mint a korábbi visszalépők, miközben a maradóknak azt is mérlegelniük kell, hogy mostantól csak önkéntes befizetéseikkel tudják a megtakarításaikat növelni. Sok múlik azon, hogy a 11 pénztár közül az új feltételek miatt hányan választják a megszűnést vagy beolvadást.
A kormány eldöntötte, végérvényessé teszi a nyugdíjjárulékok átcsatornázását, valamint március végéig újfent megnyitja a visszalépés lehetőségét az állami pillérbe. A pénztártagok számára kedvező fejlemény, hogy a kiszerződés megszűnt, bár a hatályos törvények szerint még mindig rosszul járnak a pénztártagok, hiszen 2012-től az összes adó és járulék az államhoz folyik be, miközben csak 75%-os állami nyugdíjra lesznek jogosultak. Egyelőre adós a kormány a részletszabályokkal, véleményünk szerint azonban nagyon sok múlik a magánkasszákon, és azon, hogy kik tudják a működésüket fenntartani. Csak úgy tudnak életben maradni a pénztárak, ha a tagokat mobilizálni tudják, és meggyőzik, hogy havonta önkéntes alapon fizessenek több tízezer forintot a pénztárba.
Selmeczi Gabriella szerint 2012 közepére derülhet ki pontosan, hogy a nyugdíjrendszert milyen módon alakítja át a kormány, az új nyugdíjrendszer kialakítása során pedig az egyik legfőbb dokumentum a Századvég által készített elemzés, amelyben a svéd egyéni számlás rendszer bevezetéséről értekezik a szerző - írja a Magyar Nemzet. Ez egy újabb érv amellett, hogy a kormány azon gondolkozik, hogy egy svédhez hasonló állami pillért vezessen be, ahol a nyugdíj attól függ, hogy az állami számlákon mekkora virtuális pénz gyűlt össze.
Az új jogszabályi környezetben is megérheti magán-nyugdíjpénztári tagnak maradni - ezt állapítja meg a Stabilitás Pénztárszövetség elemzése, amely a 2012. január 1-jével hatályba lépett nyugdíjtörvények pénztárakra gyakorolt hatását vizsgálja. A pénztárak száz százalékát tömörítő érdekképviselet szerint azonban ahhoz, hogy a pénztárak gazdaságilag ne kerüljenek lehetetlen helyzetbe, a jelenlegi tagoknak önkéntes alapon tagdíjbefizetést kellene vállalniuk. Ennek mértéke a jelenlegi feltételek alapján tagonként átlagosan legalább havi 14 ezer forint, ennyi kell ahhoz, hogy nulla működési költség mellett az állam által előírt díjakat ki tudják fizetni a pénztárak - írja a Stabilitás Pénztárszövetség.
A magánnyugdíjpéztár ügyében elmaradt alkotmánybírósági határozat után az MTI-nek nem sikerült elérnie a döntés kommentálására a Stabilitás Pénztárszövetség elnökét, aki korábbi ígérete szerint azonban magánemberként ismét a testület elé terjeszti a magán-nyugdíjpénztári rendszer megszüntetésével kapcsolatos alkotmányossági kifogásokat - írja az MTI.
Nem döntött szerdán az Alkotmánybíróság (Ab) a magán-nyugdíjpénztári beadványokról, s a testület az idén már nem tart több teljes ülést - tudósít az MTI.
Megteremti a még magán-nyugdíjpénztári tagok számára az átlépési lehetőséget az állami pillérbe a nemzetgazdasági miniszternek a Magyarország pénzügyi stabilitásáról szóló törvényhez benyújtott módosító javaslata, írja az MTI.
Elfogadta az Országgyűlés keddre virradó éjjel a megváltozott munkaképességű emberek ellátásainak átalakításáról szóló törvényt. A rokkantsági nyugdíj megszűnik, a megváltozott munkaképességűek a következő évtől két típusú ellátást kaphatnának: rehabilitációsat vagy rokkantságit - tudósít az MTI.
Elfogadta a parlament hétfőn azt a bizottsági módosító indítványt, amely megszünteti a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetést azok esetében, akik eddig fenntartották magánpénztári tagságukat. Az általuk fizetett nyugdíjjárulék így az állami nyugdíjkasszába kerül - írja az MTI.
Ma reggel Giró-Szász András is kifejtette véleményét Matolcsy György tegnapi bejelentésével kapcsolatban. A kormányszóvivő egyelőre még nem tudja, hogy mi lesz a nyugdíjpénztárban maradók nyugdíjával, mint elmondta az világos, hogy a kötelező nyugdíjjárulék az államhoz fog menni a pénztárak helyett. Egyelőre azt lehet tudni, hogy a kormány át fogja gondolni, hogy a visszalépés lehetőségét megnyitják-e, azonban véleményünk szerint erre nem is lesz feltétlenül szükség, hiszen a magánnyugdíjpénztárak megszűnésével összhangban a tagok visszatérnek az államhoz. Persze a részletes szabályokat, és kormányzati kommunikációt a témában meg kell várni.
A családjogi kérdéseket feldolgozó blogsorozatunkban a házasság és annak megromlása, a válás, a válóper, a vagyonjogi... 
Korábbi cikkemben bemutattam, hogy nyilvános forrásokból, mit érdemes megnézni egy ingatlanon. Most pedig azt járom...
Elindult a "KKV Technológia Plusz Budapest Hitelprogram" (GINOP Plusz-1.4.4-24) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése.... 
Egy viselkedéses közgazdaságtan területén végzett kutatás során arra voltak kíváncsiak a kutatók, hogy a reptéri...
Érdekel, hogyan kezeljük a pénzed a HOLD-nál? Nem tudod, kik választják ki a neked megfelelő portfóliót? Megértenéd... 
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
