A japán jegybanki döntéshozók többsége továbbra is kitart az extrém laza monetáris politika mellett, és az emelkedő infláció ellenére továbbra is az alacsony infláció kockázatait hangsúlyozzák - derül ki az áprilisi ülés jegyzőkönyvéből. Bőven kisebbségben vannak azok, akik az inflációs kockázatokra figyelmeztetnek.
Legutoljára 2018-ban láttunk olyat, amit áprilissal bezárólag idén: szinte mindegyik nyugdíjpénztári portfólió mínuszban van, ráadásul a 2018-ast jóval meghaladó negatív teljesítménnyel. Az inflációs félelmek, a geopolitikai viszályok, a hozamemelkedés, a részvénypiacok gyengülése és a recessziós félelemek is mind hozzájárulhattak ahhoz, hogy eddig nem sok hozamot tudtak zsebre tenni idén a nyugdíjra gyűjtők. A jó (vagy rossz?) hír az, hogy még nincs vége az évnek.
Márciusban a vártnál nagyobb mértékben esett vissza a feldolgozóipari termelés Németországban az előző hónaphoz képest - közölte előzetes adatai alapján pénteken a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis. A német ipar orosz-ukrán háborúra való érzékenységének nem ez az első jele: az export is esett tavasz elején, illetve a gyéripari rendelések is kellemetlen meglepetést okoztak. De nem csak a háború, hanem a koronavírus-járvány, annak elsősorban kínai kezelése is sújtja az ipart, mivel az ellátási problémák újra felerősödtek.
Erős az inflációs nyomás a világban, a kötvénypiaci hozamok emelkednek, a részvénypiacok gyengélkednek és egyre többen találgatják, mikor fog recesszióba sodródni a világ. Ez a környezet kihívást jelent a magyar befektetési alapoknak is, de azért vannak kiemelkedő teljesítmények. Ott vannak példának az árupiaci alapok, amelyek az inflációs félelmek, az energia- és élelmiszeripari válság hatására elképesztőt mentek már eddig is idén. De érdemes kicsit a csillogás mögé nézni, mert akkor észrevehetjük, hogy több kategória is szenved.
Az ipar belföldi értékesítési árai közel 40%-kal emelkedtek egy év alatt, az utóbbi két évtizedben messze a legnagyobb mértékben. Sőt, bár erre csak korlátozottabb adatok állnak rendelkezésre, valószínű, hogy a rendszerváltozás sokkja óta nem volt ilyen durva termelői infláció.
A több mint két hónapja tartó orosz-ukrán háború egyelőre az alapanyagok terén okoz fennakadásokat a magyar vállalatok számára, illetve az energiahordozók drágulása miatt a termelési költségeik emelkedtek meg. A Portfolio által megkérdezett szervezetek szerint kisebb leállások ugyan vannak, főleg az autóiparban, de a cégek többségénél még mindig érvényesül a Covid-hatás, vagyis az elmaradt kereslet kielégítése. A munkaerőhiány a háborútól függetlenül továbbra is gondot okoz a magyar cégeknél. A héten meghosszabbított árstop pedig továbbra is sújtja az üzemanyagkiskereskedőket, mert a szomszédos országokból folyamatos a benzinturizmus. A probléma tehát most nem is a termeléssel, hanem az árakkal és az alapanyagok hiányával van. A legnehezebb időszakra nem most számítanak a cégek, hanem a fosszilis energiáról való leválás, a zöld átállás lesz a legsúlyosabb kérdés a következő években.
Az ukrajnai háború az 1970-es évek óta a "legnagyobb nyersanyagársokkot" fogja okozni - figyelmeztet a Világbank. A nemzetközi szervezet egy új előrejelzésében azt írta, hogy a konfliktus okozta zavarok a földgáztól a búzán át a gyapotig számos árucikk esetében hatalmas áremelkedéshez vezetnek - írja a BBC.
A palládium ára hétfőn közel 13%-ot esett, mivel a kínai Covid-zárlatok bizonytalanná teszik az autóiparban használt fém iránti keresleti kilátásokat, és az amerikai kamatemelések is aggasztják a befektetőket.
Összességében ütésállónak bizonyult a magyar befektetési alapok piaca az orosz-ukrán háborúval szemben, bár márciusban volt némi tőkekivonás, nem volt számottevő, ráadásul a hozamokat is sikerült enyhén a pozitív tartományban tartaniuk a hazai vagyonkezelőknek. Az árupiaci alapok viszont óriásit mennek, a kategória teljesítménye állva hagyta eddig a piacot, az értékesítési számok pedig azt mutatják, hogy ezt a magyar befektetők is kezdik észrevenni.
A román kormánykoalíció pénteken a parlament elé terjesztette a fekete-tengeri földgáz kitermelését szabályozó törvénymódosító indítványt, amelyet sürgősségi eljárásban fognak megvitatni - közölték pénteken a koalíció vezetői.
A Vitol Group, a világ vezető független olajkereskedője, az év végéig teljesen fel kíván hagyni az orosz eredetű nyersolaj és termékek kereskedelmével. A Vitol által kezelt orosz olaj mennyisége a második negyedévben jelentősen csökkenni fog, mivel a mostani lejáratú szerződéses kötelezettségek csökkennek - közölte a Vitol szóvivője. A vállalat szándékában áll megszüntetni az orosz nyersolaj és a termékek kereskedelmét, hacsak más utasítás nem érkezik, és a cég arra számít, hogy ez a folyamat 2022 végéig befejeződik.
Egyre több tőkeerős, technológiailag fejlett kis- és középvállalkozást tud felmutatni a magyar ipar, ha ez a kör benyelné a megnövekedett terheket, éppen azt a versenyképességi előnyt élné fel pár hónap alatt, amiért hosszú éveken át dolgozott meg hatékony működéssel, saját termékkel, exporttal. Ágazati szintű közös gondolkodásra van szükség az energiaválság és a nyersanyaghiány korszakában, különben egymást érik a bedőlések.
A világ nyersanyag-felhasználása abszolút értékben még mindig növekszik, annak ellenére is, hogy sokan intenzív, vagyis az erőforrásainak minél hatékonyabb kihasználásán alapuló növekedésere álltak át. Kína például 2011-2013 között több nyersanyagot használt fel, mint az USA az egész 20. században. Többek között ezen számok visszafogására lenne megoldás a körforgásos gazdaságra való áttérés - hangzott el a HuGBC legutóbbi Green Talk eseményén. A szakértők konkrét építészeti, kivitelezési példákat mutattak be arról, hogy miként lehet a körforgásosságot az építőiparban alkalmazni.
Középtávon mindenképpen megérzi majd a járműipar az orosz-ukrán háborút, azonban a Continental magyar országigazgatója egyelőre még mindig a félvezetők hiányát tartja a szektor legnagyobb problémájának. Dr. Keszte Róbert a Portfolio-val azt is megosztotta, hogy a vállalat előrejelzése alapján mikorra oldódik meg ezen komponensek ellátása. A költségeik emelkedése kapcsán megjegyezte, hogy a Continentalnak a magasabb alapanyag és energia árakat be kell építenie a saját áraiba. A vállalat országigazgatója rövid távon nem lát keresleti problémát a háború miatt, mivel, ha a bizonytalanság miatt csökkenne is a vásárlókedv, a járműiparnak még le kell dolgoznia az elmúlt két éveben a felvezetők hiánya miatt felhalmozott lemaradást. Kitért arra is, hogy a háború jelentős országkockázat növekedést okoz, és a versenyképes gyártási költségek ellen hat. Ez kedvezőtlen hatást gyakorolhat a magyarországi beruházásokra is, amelyet a vállalat munkatársai kompetenciájának és hatékonyságának növelésével fog kompenzálni. Mindezek mellett beszélgettünk a Continental digitalizációs törekvéseiről és az önvezető autózás fejlesztési irányairól Keszte Róberttel, aki jövő héten a Járműipar 2022 konferenciánk vezetői kerekasztalának vendége lesz.
Törökországban márciusban a fogyasztói árak 61,14 százalékkal emelkedtek éves összevetésben, 2002 márciusa óta a legnagyobb ütemben - közölte a török statisztikai hivatal hétfőn.
Először erős félelem és túladottság, aztán kisebb megnyugvás jellemezte a befektetési piacot márciusban. A Portfolio havi portfólió-ajánlóiban a hazai szakemberek inkább a biztonságra törekednek most, jelentősebben emelkedett a pénzpiaci befektetések súlya, míg a részvényektől inkább távol tartják magukat. Sok még a lehetséges kockázat, a portfóliómenedzserek úgy látják, a háború hatása hosszabb távon is elhúzódik, miközben a világ jegybankjai is kényes helyzetben vannak: szigorítaniuk kellene, de ha túl nagyot lépnek, könnyen recesszió lehet a vége.