Zuhant a legnagyobb cseh energiacég profitja
Éves összehasonlításban 45 százalékkal 9,1 milliárd koronára (114,66 milliárd forint) csökkent a Cseh Energetikai Művek (CEZ) nettó nyeresége az idei év első három negyedében.
Éves összehasonlításban 45 százalékkal 9,1 milliárd koronára (114,66 milliárd forint) csökkent a Cseh Energetikai Művek (CEZ) nettó nyeresége az idei év első három negyedében.
A Mol ismertette 2018. harmadik negyedéves eredményeit, a társaság a legfontosabb sorokon a bázist és az elemzői konszenzust jelentősen meghaladó számokat közölt: a kiemelt figyelemmel követett tisztított EBITDA, az üzemi és adózott eredmény egyaránt masszív javulást mutat. A kutatás-termelés szárnyalását az olajárak emelkedése támogatta, a feldolgozás-kereskedelmi üzletág a petrolkémiai és finomítói árrések csökkenése ellenére tartotta eredményességét, míg a fogyasztói szolgáltatások ismét rekord eredményt ért el. Az eddigiek alapján az idei évre a menedzsment által kitűzött célok egyértelműen teljesíthetőnek tűnnek.
Az első félévben 18,8 milliárd forintos eredményt ért el az MNB az egy évvel korábbi 34,4 milliárdos profit után - derül ki a jegybank nemrég nyilvánosságra hozott féléves jelentéséből. Érdekesség, hogy a nyár elején már elkezdett gyengülni a forint az euróval szemben, viszont ez még nem jelent meg közvetlenül a jegybank számaiban, a devizatartalék átértékelődésén elért árfolyamnyereség csökkent is tavalyhoz képest. Az átértékelődés nem realizált eredménye viszont megugrott, vagyis ha jobban megnézzük, akkor látszik a forintgyengülés eredménye.
Az MNB által publikált Aranykönyv első megjelenése óta nem volt olyan nyereséges a magyar alapkezelői piac, mint tavaly, amiben a kedvező tőkepiaci környezet mellett szerepet játszhatott az is, hogy a magyar piacon a magasabb díjjal dolgozó, cserébe viszont magasabb potenciális hozamot ígérő alapok továbbra is népszerűek. Egy év alatt tovább hízott a legnagyobb vagyont kezelő alapkezelők vagyona, a 10 legnagyobb szereplő ezzel már a teljes piaci vagyon 91%-a felett őrködik.
Folytatta az idei első félévben a tavaly megkezdett növekedést a CIB Bank: 8%-os hathavi hitelállomány-bővülés mellett az egy évvel korábbinál 25%-kal magasabb, 11,9 milliárd forintos adózott nyereséget ért el az első félévben. A nyereség növekedése a céltartalék-visszaírások növekedésének köszönhető, ráadásul ez adja a profit csaknem egészét.
Pénzügyi és működési szempontból is alapvetően sikeres volt 2017. a magyarországi energiaellátás területén működő társaságoknak. A többnyire már állami kézben lévő lakossági gáz-, áram- és távhőszolgáltatók a hatósági árazás mellett is milliárdos profitokat realizáltak, amelyeket nem ritkán ki is fizetik osztalék formájában, sőt, van ahol az adott évi profitot meghaladó osztalékot vettek ki a cégből.
2017-ben 38,3 milliárd forintos nyereséget ért el a Magyar Nemzeti Bank - derül ki a jegybank kedden publikált éves jelentéséből.
Továbbra is hozza a papírformát a K&H: a bank 9,7 milliárd forint adózás utáni eredménnyel zárta 2017 harmadik negyedévét, így az év első kilenc hónapjában 32,2 milliárd forintos nyereséget ért el, ami 16,5%-os tőkearányos megtérülést jelent. Az új hitelkihelyezések 78%-os (!) első kilenc havi növekedésének köszönhetően a hitelállomány egy év alatt 8%-kal bővült. A K&H Biztosító 2,1 milliárd forint adózás utáni eredményt ért el.
Zsinórban a nyolcadik félévét zárta nyereséggel a Magyar Nemzeti Bank, amely azonban még mindig nem a negatív kamatoknak, hanem a gyenge forintnak köszönheti a profitot. Ráadásul a kamateredmény már nem nagyon tud tovább javulni, így várhatóan a jövőben is rá lesz utalva a gyengébb árfolyamra az MNB, ha nem akar veszteséges lenni.
Csökkent a kezelt vagyon a tíz legnagyobb hazai alapkezelőnél tavaly, igaz, a volatilis piacok és a lakossági állampapírok kiszorító hatása ellenére is milliárdos adózott eredménnyel zárták 2016-ot. A legnagyobb szereplő a piacon továbbra is az OTP Alapkezelő, de a vagyonarányos megtérülés alapján az olyan független szolgáltatók is az élre kerültek, mint az Aegon vagy a Concorde. A továbbra is alacsony hozamkörnyezetben az alapkezelői díjak csökkentése miatt nagy a nyomás a szolgáltatókon, ráadásul a januártól életbe lépő MiFID 2-es irányelv is felforgatja majd a pénzügyi szektor életét.
A tavalyi egész évi 9,5 milliárd forintos profit után 12 milliárd forintos nyereséggel zárta az idei év első négy hónapját az MKB Bank - mondta a Figyelőnek Balog Ádám vezérigazgató.
Tavaly is jelentős, 54,3 milliárd forintos profitot ért el a Magyar Nemzeti Bank (MNB), melyből idén nem fizet osztalékot a költségvetésnek, hanem eredménytartalékba helyezi - derül ki a jegybank pénteken megjelent éves jelentéséből. Az eredmény szerkezete azonban jelentősen átalakult az utóbbi években: a kamateredmény már alig mutat veszteséget, az egyéb tényezők miatt azonban még mindig szükség van a devizaváltásból eredő profitra. Arra viszont már nincs szükség, hogy a kelleténél több devizát váltson át az MNB, mint ahogy arra 2013 és 2014 esetében gyanakodtunk. Az viszont érdekes, hogy a jegybank 2016-ban is átadott 600 millió forintnyi vagyont a Pallas Athéné Közgondolkodási Programnak, vagyis szerényebb mértékben ugyan, de folytatódott az alapítványok pénzelése.
Egymilliárd euró körüli nettó eredményt vár a tavalyi évről az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).
A 2015-ös közel 95 milliárd forint után 2016-ban több mint 54 milliárd forintnyi nyereséget ért el a Magyar Nemzeti Bank - közölte ma az intézmény. Arról még nincs szó a közleményben, hogy ebből tervez-e, és ha igen, mennyit tervez befizetni az MNB az államkasszába. Erről a kérdésről valószínűleg később születik döntés. A 2015-ös nyereségből 50 milliárd forintot tett ki a befizetés.
Az amerikai bankszektor rekordmértékű nyereséget ért el 2016-ban, a hitelintézetek többet hiteleztek és kevesebb bank ment csődbe - derül ki a kedden közétett hivatalos adatokból.
A 2009-es szintre tisztult a magyar bankok hitelportfóliója 2016-ban, az ezzel járó céltartalék-felszabadítások pedig rekord szintre röpítették a hitelintézetek profitját. A kamatkörnyezet azonban még mindig egyre mostohább a bankok számára, így az egyszeri pozitív hatások lecsengésével szinte lehetetlennek tűnik megismételni 2017-ben a tavalyi kiugró teljesítményt. Lássuk, mit hozott 2016 a magyar bankoknál!
Ismét meglepte a szakértőket kedden a Monetáris Tanács azzal, hogy módosított a kamatkondíciókon, amivel gyakorlatilag a kamatfolyosó felső széle mostantól egyben az irányadó kamat lesz. Ugyanakkor ha kicsit visszalapozunk a jegybanki nyilatkozatokban, akkor egyáltalán nem újdonság a törekvés, arra utalhat, hogy a többéves céljuk felé tettek egy újabb lépést.
Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. 4,074 milliárd forint nettó eredményt ért el idén az első fél évben a nem konszolidált, nem auditált nemzetközi pénzügyi beszámolási sztenderd (IFRS) szerinti jelentés alapján, amelyet a tőzsde honlapján tett közzé az állami tulajdonú bank.
Az utóbbi években szinte csak a devizatartalék leváltása okozta az MNB nyereségét, ez tette lehetővé azt is, hogy 260 milliárd forinttal kibélelje a Pallas Athéné-alapítványokat a jegybank. Ha azonban jobban megvizsgáljuk, akkor "nem jön ki a matek", hiszen a nyereség eléréséhez elvileg több devizát kellett leváltania a nemzeti banknak, mint amennyire az államnak szüksége volt. Adódik a következtetés: az MNB devizaműveleteinek egy része öncélú volt, a le- és visszaváltás azt szolgálta, hogy a jegybank az árfolamgyengülésből fakadó árfolyamnyereséget realizálja és elkölthesse. A fő cél valószínűleg a következő években is a nyereséges MNB lesz, de az könnyen lehet, hogy más forrásból jön majd, hiszen a devizatartalék-váltáson egyre kevésbé lehet kaszálni.
Miután a tavalyi évet 76,4 milliárd, egyszeri hatások nélkül pedig 1,2 milliárd forintos adózott veszteséggel zárta, az idei első negyedévben 4 milliárd forintos adózás előtti nyereséget ért el az MKB Bankcsoport, ami hat éve a legjobb eredmény - közölte az imént a társaság.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
