A budapesti klímastratégiában a napenergia hasznosítására vonatkozó célok nem érhetőek el a fővárosi társasházakban történő napelemes beruházások nélkül - mondta Karácsony Gergely főpolgármester szerdán a Budapesti Szolárkonferencián.
Egyre fontosabb szereplője a hazai iparnak az akkumlátorgyártás, és a súlya a következő években várhatóan csak tovább fog növekedni, tekintve, hogy jelentős beruházásokat látunk az ágazatban. A CATL ide tartozó debreceni fejlesztése például az ország történetének legnagyobb beruházása, bár a közvélemény oldaláról nem volt felhőtlen ennek a fogadtatása. Többek között a debreceni akkumulátorgyárról, a hazai akkumulátoripari ambíciókról, és a legégetőbb energetikai témákról kérdeztük Kaderják Pétert, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője, BME Zéró Karbon Központ igazgatóját, aki a Nemzeti Akkumulátor Iparági Stratégia elkészítésében is jelentős szerepet vállalt.
Az őszre tolt hálózati csatlakozási lehetőség miatt idén valószínűleg egyetlen új lakossági napelemes beruházás sem fog megvalósulni visszatáplálási lehetőséggel, miközben már most nagy bajt emlegetnek a napelem telepítő szakmában, mert kezdenek elfogyni a munkák és a lakossági napelemes pályázat körül is vannak a gondok – rajzolódik ki az Index körképéből. A napelemes hálózati csatlakozások kérdése, illetve az áramvásárlási szerződések témája is szóba kerül a Portfolio április 18-i Vállalati Energiabeszerzés című konferenciáján, amelynek részletei itt érhetők el, jelentkezni pedig itt lehet.
Az iparág az elmúlt időszakban a naperőmű-beruházásokra vonatkozó jogszabályi környezetben végrehajtott jelentős változtatások után is bizakodik a hazai megújuló energia piacban, a komoly hazai és külföldi fejlesztők továbbra is kiemelt helyszínként tekintenek Magyarországra, ezzel együtt a piacon jelentkező problémák rontják e tekintetben az ország versenyképességét. A magyar fejlesztők így a környező országokban is keresik a kedvezőbb feltételeket és gördülékeny ügyintézést, könnyített adminisztrációt és adott esetben kedvezményes áfát kínáló piacokat.
A háztartási méretű kiserőművekre bevezetett átmeneti betáplálási korlátozás akár részleges feloldására elsőként a nyár végéig tesz javaslatot az Energiahivatal. Az ideiglenes intézkedés ütemezett kivezetése a kormányrendeletben rögzített menetrend szerint így előreláthatóan októbertől indulhat meg - jelentette be közleményében péntek este az Energiaügyi Minisztérium. A kormánydöntéssel kapcsolatos rendeletet ki is hirdették a Magyar Közlöny friss számában. A meghirdetett menetrend alapján nagyon úgy tűnik, hogy a kormány a tavaly ősszel bevezetett betáplálási korlátozás feloldásának folyamatát legkésőbb 2024 végéig lezárná.
Ismét, negyedik alkalommal is elhalasztotta a kormány az újonnan létesítendő nagy naperőművek hálózati csatlakozásához elengedhetetlen, a hálózati cégek által a fejlesztőknek kiadandó dokumentum kiadási határidejét. A rendelet 2023. június 30-ra módosította az úgynevezett műszaki-gazdasági tájékoztatók kiadására kijelölt március 13-án lejárt határidőt, míg az egyéb, nem időjárásfüggő erőművi és tárolói beruházásokra vonatkozóan korábbi, május 10-i új határidőt határozott meg.
A NAP igazgatósága tájékoztatja a tőkepiacot és a befektetőket, hogy a társaság együttműködési megállapodást kötött a Linamar Hungary-val, amely részeként a társaság hosszútávú villamosenergia adásvételi szerződések alapján (úgynevezett Power Purchase Agreement – PPA) mindösszesen 8 MW AC kapacitású naperőmű által megtermelt villamosenergia értékesítését vállalta a partner részére, ami a partner zöld stratégiai célkitűzéseiben kitűzött megújuló energiaforrásból származó villamosenergia fogyasztását elégíti ki. Az energiabeszerzési kérdésekről, hangsúlyosan a PPA konstrukciókról, külön is szó lesz a Portfolio április 18-i Vállalati Energiabeszerzés című konferenciáján, további részletek és jelentkezés itt.
Különleges hétvégén van túl a magyar villamosenergia-rendszer, miután március 18-án szombaton ismét megdőlt a napenergia-termelési csúcs. Ami talán ennél is érdekesebb, hogy nagyrészt a naperőműveknek és Paksnak köszönhetően a karbonmentes források termelése már több órán át meghaladta az ország áramigényét, valamint egy jókora új napi áramexport-rekord is született.
Németország mostanra gyakorlatilag függetlenné vált az orosz energiahordozó-exporttól, a folyamat az elemzők által vártnál és a kormány terveinél is sebesebben ment végbe. Ezt a bravúrt más európai országok is véghez vitték, ám Németország sikerét felértékeli, hogy mindössze egy évvel ezelőtt még mindenki másnál nagyobb mennyiségben támaszkodott az orosz gázra, és az elkészült, de végül valószínűleg már soha üzembe nem álló Északi Áramlat II. gázvezeték révén még fokozni is tervezte függőségét. A kép csalóka, mert az enyhe időjárással az országnak egész Európával együtt szerencséje volt, energiaellátásában pedig még mindig jelentős, orosz forrásból betárolt földgázra támaszkodik, de Berlin várakozásai szerint a német energiaválság 2024-ig végleg leküzdhető lesz.
A vállalat sikeres kötelező nyilvános vételi ajánlattételi eljárását és a negyedik negyedéves, brutálisan jól sikerült gyorsjelentését követően a Kalliwoda friss elemzéssel jelentkezett az Alteoval kapcsolatban, melyben megerősítette korábbi célárát, és továbbra is vételre ajánlja a részvényt.
Értesüléseink szerint továbbra sem kapták meg a hálózati csatlakozáshoz elengedhetetlen, annak konkrét feltételeit rögzítő tájékoztatót mindazon napelempark-fejlesztők, akik a csatlakozási stop tavaly májusi kihirdetése után egyedi eljárás keretében nyújtották be csatlakozási igényüket. Ez azt jelenti, hogy egyelőre tovább húzódik több ezer MW-nyi kereskedelmi célú naperőmű-beruházás csatlakozási engedélyezése.
Felgyorsult a magyarországi háztartási méretű napelemes rendszerek (HMKE-k) összesített beépített teljesítőképességének növekedése 2023 első hónapjaiban, ami nagy valószínűséggel a rezsicsökkentés csökkentéséről, valamint a hálózati visszatáplálás átmeneti felfüggesztéséről szóló tavalyi kormányzati bejelentések után megugrott telepítési igénnyel függ össze. A napelemparkok összesített beépített teljesítőképessége is remekül alakul eközben, a talán itt is várható rekordok azonban rendszerint alaposan tesztelik a villamosenergia-rendszer rugalmasságát, felhívva a figyelmet arra, hogy az időjárásfüggő megújulók felfutásával párhuzamosan szükség van a rugalmassági képesség fejlesztésére is.
A tavaly október végétől elrendelt lakossági napelemes hálózati csatlakozási stop kapcsán „most azon dolgozunk, hogy felülvizsgáljuk, hol és milyen ütemezésben lehet finomhangolni, fokozatosan feloldani az ideiglenes korlátozást” – mondta a Mandinernek adott interjúban Lantos Csaba. Az energiaügyi miniszter hozzátette, hogy még mintegy 100 ezer olyan háztartás van, amely az október végi jelentkezési határidőig jelezte a hálózati csatlakozási igényét, így tehát ők még tároló telepítése nélkül betáplálhatnak a hálózatba. Arra a kérdésre, hogy a 100 ezer háztartás után mikor engednek telepíteni új napelemeket, amelyek szintén betáplálhatnak a hálózatba, úgy reagált: „Azon leszünk, hogy mielőbb, akár már idén.”
Tudjuk-e zöldíteni a nehézipart a gyártókapacitások leépítése nélkül? Magyarország vállalta, hogy 2050-re nettó nullára csökkenti az üvegházgáz-kibocsátásait, vagyis csak annyit bocsát ki, amennyit semlegesíteni is tud, például erdőkkel, vagy mesterséges széndioxid-megkötési technológiákkal. Ahhoz, hogy ez ne csak álom maradjon, és közelítsen kicsit a valósághoz, minden szektornak drasztikusan csökkenteni kell a kibocsátásait, ez alól nem kivétel az ipar, sőt! Ipari megújulás nélkül nincs zöld átállás. De mit lehet tenni azért, hogy a zöld átállás ne zöld bezárás legyen?
Megkezdődött a teljesítése annak a zöldáram-vásárlási megállapodásnak, amelynek keretében a Nap Nyrt. hosszú távon biztosítja egy termelő vállalat villamosenergia-szükségletének egy részét - erről beszélt csütörtöki sajtótájékoztatóján Földvári Gábor, a vállalat vezérigazgatója. A tőzsdei vállalatok közül a Nap lehet az első, aki ilyen konstrukcióban köt szerződést. Magyarországon az egyik első és legnagyobb cPPA szerződés még tavaly márciusban született meg az ID Energy Group és a baranya megyei Királyegyházán cementgyárat működtető Lafarge között.
A kormány ragaszkodik a klímacélokhoz, de ezzel együtt minden lehetőséget meg kell ragadni az energiabiztonság érdekében - mondta az energiaügyi miniszter a XXI. Század Intézet Mozgásban című, kedden közzétett podcastjában. Lantos Csaba többek között jelezte, hogy egy szivattyús tározó erőműben is gondolkodik a kormány azért, hogy a bizonyos időkben megtermelt többlet áramot jól tudja hasznosítani, illetve az ún. kis moduláris erőművek kérdését is komolyan megfontolja a jövőben, akárcsak azt, hogy a meglévő szélerőmű kapacitást a háromszorosára növeli, illetve a nagynyomású gőzt hasznosítását is vizsgálják.
Az időjárásfüggő megújulók termelésének előrejelzését teljesen új alapokra helyezhetik Magyarországon: a BME Nukleáris Technikai Intézete több év meteorológiai adatait felhasználva alkotott meg egy új gépi neurális rendszert. Aszódi Attila volt államtitkár szerint ez az atomenergia mellett szóló eredményeket mutat, miközben az Európai Unió a hidrogén felhasználásra szavaz.
Az elmúlt időszakban a figyelem középpontjába került a magyarországi villamosenergia-hálózat jelentős fejlesztési igénye, elsősorban mint a napelemes beruházásokat akadályozó tényező. Az időjárásfüggő megújuló erőművi kapacitás és a fogyasztói igények bővülése világszerte hasonló kihívásokat okoz az elosztói és átviteli hálózatokban, ezért az előttünk álló években kulcsfontosságú fejlesztésekre kell sort keríteni a rendszerben. A vonatkozó hazai fejlesztési terv két fő célja az ellátásbiztonság megőrzése mellett további jelentős, az energiastratégiai célokat meghaladó megújulós termelő kapacitás integrálása, de miközben jelentős új nagyfogyasztói igényekkel kalkulál, az új szélerőművek és az energiaközösségek hazai térnyerésének várható hatásaival nem.
Számos ipari folyamatnál rendkívül nagy a fosszilis energiahordozóknak való kitettség, amelyek ára a továbbiakban is erősen ingadozhat, és "éppen ezért kellene elkezdeni azon gondolkozniuk a hazai cégeknek is, hogyan tudnak minél gyorsabban átállni az elektromos energia használatára, ami egy sokkal optimálisabb, kiszámíthatóbb működést eredményezhet" – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Hajós Balázs. A Schneider Electric értékesítési igazgatója több konkrét lépést is felvázolt, amelyeken keresztül az elektrifikáció felé el lehet mozdulni; emellett elárulta, hogy vannak olyan energiahatékonysági projektjeik is, amelyeknél egy év alatti megtérülést tudnak garantálni. Rámutatott: a lehetőségek feltárásában fontosak az okos megoldások, illetve a digitalizáció, amelyek segítségével megalkotható például az üzemi hálózat digitális másolata, az ún. digitális iker, és a rajta futtatott szimulációk nyomán "sokkal célzottabb beavatkozásokat tudunk megvalósítani az ipari hálózaton, amelyektől lényegesen nagyobb energiamegtakarításokat várhatunk". Hajós Balázs arról is beszélt, hogy milyen konkrét lépéseket tesz a Schneider Electric a zöld átállás felé, így például arról, hogy „a nyár közepéig a járműflottánk 25 százaléka elektromos lesz és ezt a flottát saját okostöltőinkkel tudjuk tölteni”.
Három főbb eredménye van az E.ON nemzetközi IElectrix projektjének, amelynek keretében megvizsgálta, hogy az akkumulátoros tárolórendszerek milyen mértékben jelentenek megoldást az energiaipari átalakulással kapcsolatos kihívásokra Németországban és Magyarországon – mutat rá a német hátterű cég a csütörtöki közleményében.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
