A kormány ragaszkodik a klímacélokhoz, de ezzel együtt minden lehetőséget meg kell ragadni az energiabiztonság érdekében - mondta az energiaügyi miniszter a XXI. Század Intézet Mozgásban című, kedden közzétett podcastjában. Lantos Csaba többek között jelezte, hogy egy szivattyús tározó erőműben is gondolkodik a kormány azért, hogy a bizonyos időkben megtermelt többlet áramot jól tudja hasznosítani, illetve az ún. kis moduláris erőművek kérdését is komolyan megfontolja a jövőben, akárcsak azt, hogy a meglévő szélerőmű kapacitást a háromszorosára növeli, illetve a nagynyomású gőzt hasznosítását is vizsgálják.
Az időjárásfüggő megújulók termelésének előrejelzését teljesen új alapokra helyezhetik Magyarországon: a BME Nukleáris Technikai Intézete több év meteorológiai adatait felhasználva alkotott meg egy új gépi neurális rendszert. Aszódi Attila volt államtitkár szerint ez az atomenergia mellett szóló eredményeket mutat, miközben az Európai Unió a hidrogén felhasználásra szavaz.
Az elmúlt időszakban a figyelem középpontjába került a magyarországi villamosenergia-hálózat jelentős fejlesztési igénye, elsősorban mint a napelemes beruházásokat akadályozó tényező. Az időjárásfüggő megújuló erőművi kapacitás és a fogyasztói igények bővülése világszerte hasonló kihívásokat okoz az elosztói és átviteli hálózatokban, ezért az előttünk álló években kulcsfontosságú fejlesztésekre kell sort keríteni a rendszerben. A vonatkozó hazai fejlesztési terv két fő célja az ellátásbiztonság megőrzése mellett további jelentős, az energiastratégiai célokat meghaladó megújulós termelő kapacitás integrálása, de miközben jelentős új nagyfogyasztói igényekkel kalkulál, az új szélerőművek és az energiaközösségek hazai térnyerésének várható hatásaival nem.
Számos ipari folyamatnál rendkívül nagy a fosszilis energiahordozóknak való kitettség, amelyek ára a továbbiakban is erősen ingadozhat, és "éppen ezért kellene elkezdeni azon gondolkozniuk a hazai cégeknek is, hogyan tudnak minél gyorsabban átállni az elektromos energia használatára, ami egy sokkal optimálisabb, kiszámíthatóbb működést eredményezhet" – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Hajós Balázs. A Schneider Electric értékesítési igazgatója több konkrét lépést is felvázolt, amelyeken keresztül az elektrifikáció felé el lehet mozdulni; emellett elárulta, hogy vannak olyan energiahatékonysági projektjeik is, amelyeknél egy év alatti megtérülést tudnak garantálni. Rámutatott: a lehetőségek feltárásában fontosak az okos megoldások, illetve a digitalizáció, amelyek segítségével megalkotható például az üzemi hálózat digitális másolata, az ún. digitális iker, és a rajta futtatott szimulációk nyomán "sokkal célzottabb beavatkozásokat tudunk megvalósítani az ipari hálózaton, amelyektől lényegesen nagyobb energiamegtakarításokat várhatunk". Hajós Balázs arról is beszélt, hogy milyen konkrét lépéseket tesz a Schneider Electric a zöld átállás felé, így például arról, hogy „a nyár közepéig a járműflottánk 25 százaléka elektromos lesz és ezt a flottát saját okostöltőinkkel tudjuk tölteni”.
Három főbb eredménye van az E.ON nemzetközi IElectrix projektjének, amelynek keretében megvizsgálta, hogy az akkumulátoros tárolórendszerek milyen mértékben jelentenek megoldást az energiaipari átalakulással kapcsolatos kihívásokra Németországban és Magyarországon – mutat rá a német hátterű cég a csütörtöki közleményében.
Szinte teljesen leállt a hazai napelempark-kapacitás növekedése: januárban mindössze 20 MW-tal bővült a nagy naperőművek kapacitása, míg a háztartási méretű naperőművek piacának januári teljesítménye egyelőre nem ismert. A vizsgált időszakban a gázerőmű-kapacitás nagyobb mértékben nőtt, mint a nagy naperőműveké, amire legutóbb a napenergia-boom előtt, 2011-ben volt példa.
Jelentős növekedésről számolt be az Alteo a tavalyi évre mind a bevételek, mind az eredmények szintjén a 2021-es számokhoz képest. A negyedik negyedévet tekintve pedig ismét a fennállásának legmagasabb árbevételét produkálta a cég, ezen a soron (is) újra kellett skáláznunk a grafikonunkat, hogy kiférhessenek a bődületes értékek. Elsősorban a megnövekedett energiapiaci és távhő áraknak és a Szabályozási Központ szignifikánsan növekvő kapacitás bevételeinek volt köszönhető a remek eredmény, derül ki a ma délután közzétett befektetői prezentációból. A most lezárult negyedévben került többek között kimutatásra a 2 milliárd forint értékű extraprofit adó, ez az árbevétel alakulását valamelyest beárnyékolta. A 2021-es szinthez képest 120 százalékos ugrással elért, közel 13 milliárd forintos rekordprofit egy olyan eredmény, amit nyugodtan ki lehet tenni az ablakba az Alteónál.
Fordulópont jöhet az energiaellátásban a szél-és a napenergia, valamint az atomenergia növekvő felhasználásával a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) szerdai jelentése szerint, melyben kiemelik, hogy az említett energiaforrások vezető szerepet kapnak a következő három évben az energiatermelésben.
Lezárult a tavaly év végén kormányrendeletben előírt naperőműves nyilatkoztatási eljárás első szakasza, melynek során a hálózati csatlakozási stop kihirdetése előtt befogadott csatlakozási igénnyel rendelkező erőművi befektetőknek meg kellett erősíteniük beruházási szándékukat, és a csatlakozás kívánt időpontját is közölniük kellett, majd terveiket egy jelentős kiegészítő pénzügyi biztosíték megfizetésével is nyomatékosítaniuk kell. A háztartási kiserőműveket (HMKE), illetve a hálózatra nem, csak saját célra termelő erőműveket nem érintő nyilatkoztatási eljárás első körében a befektetők szinte teljes egészében megerősítették beruházási szándékukat a január 15-ei határidőig, de sokan az eredetileg tervezettnél csak később csatlakozhatnak a hálózathoz.
Azt az „elképesztő mértékű, robbanásszerű változást”, amit az október 31-ig megtörtént sok tízezer napelemes igénybejelentés okozott, „nem képes kisebb zökkenők nélkül” lekezelni az ügyfélszolgálat – jelezte az E.ON hálózatokért felelős vezérigazgató-helyettese a napi.hu-nak.
"Az afrikai kontinens valószínűleg Európa legfontosabb partnere lesz a megújulóenergia-ágazat fejlesztése terén" - mondta Frans Timmermans az EurActive-nak a Nemzetközi Megújulóenergia-ügynökség (IRENA) Abu-Dzabiban tartott közgyűlése keretében adott interjújában. Mindez jól rávilágít arra, hogy a főként napenergia terén gazdag afrikai kontinens északi része mennyire fontos lesz főként Dél-Európa stabil és zöld áramimportja, illetve a hidrogéntermelés terén is, és közben az együttműködés az észak-afrikai térség stabil áramellátásának megteremtésében is kapóra jöhet.
Aki a tavaly október végi határidő óta jelezte a lakossági napelem telepítési igényét, rá vonatkozik a hálózati betáplálási moratórium, amit azután vizsgálunk majd felül, hogy megvalósulnak azok a nagy hálózatfejlesztések, mint amilyeneket az E.On is bejelentett a minap – jelezte a Kossuth Rádió hétfő reggeli adásában Steiner Attila. Az Energiaügyi Minisztérium energiaügyi államtitkára azt érzékeltette, hogy a villamos energia hálózatot nemcsak helyi, hanem országos szinten is akkora kihívások érték, hogy muszáj az időigényes hálózatfejlesztési munkákat megtenni, mielőtt újra megengednék a betáplálást is lehetővé tevő lakossági napelemeket, és például az E.ON Hungária projektje majd azt teszi lehetővé, hogy mintegy 800 MW-nyi plusz napelemes kapacitás csatlakozhat majd a hálózathoz.
Jelentősen emelkedtek januártól a hazai megújulóenergia-erőművek által termelt villamos energiára vonatkozó kötelező átvételi árak, miután az átvételi ár évente az előző évi inflációtól függően módosul. Az érintett megújulóenergia-termelők bevételei nőnek, de a fogyasztók nem sokat fognak érzékelni a változásból, noha a piaci áramár és a kötelező átvételi tarifa különbözetének csökkenése azt is jelenti, hogy ebből az irányból kevesebb forrás folyhat be a rezsicsökkentés fenntartására.
Jókora földgázkiváltó és a villamosenergia-rendszer rugalmasságát növelő potenciálja ellenére a kereslet oldali vagy fogyasztó oldali szabályozás vagy válasz (demand side response, DSR) gyakorlati alkalmazásának előmozdítása érdekében az elmúlt években nem sok lépés történt Magyarországon. A rendszeregyensúly fenntartásáért és az ellátásbiztonságért felelős MAVIR azonban az elmúlt időszakban aktivizálta magát, jelezve, hogy a villamosenergia-rendszer hatékonyabb szabályozása érdekében a fogyasztókat is a jelenleginél nagyobb mértékben vonná be az egyensúlytartásba.
Zimbabwe egy új, 60 milliárd dolláros "kiberváros" építésével próbálja újjáéleszteni küszködő gazdaságát, derült ki a Bloomberg cikkéből. A Hararétól 17 kilóméterre északkeletre fekvő Mount Hampdenben tervezett fejlesztés a tervek szerint a parlament, a központi bank, a legfelsőbb bíróság, az ásványkincsárverési központok, a tőzsde, az elnöki palota és luxusvillák kapnak helyet.
Napelemparkok telepítéséhez szükséges speciális tartószerkezetek gyártásáról és értékesítéséről írta alá együttműködési megállapodást három magyarországi cég - közölte az Astrasun az MTI-vel.
A MET gerjeni és söjtöri naperőműve is bekapcsolódott a megújuló energiatermelésbe, a két erőmű körülbelül 50 ezer háztartás fogyasztásának kiszolgálására elegendő zöldáramot termel, a legmodernebb technológiát alkalmazva, áll a vállalat közleményében.
2022 végére meghaladta a 4000 MW-ot a naperőművek összesített magyarországi beépített teljesítőképessége, miután 2022-ben 1052 MW-tal, rekord mértékben bővült, az elmúlt két évben pedig lényegében megduplázódott a kapacitás.
A Covid-korlátozások feloldásával megugrott energiakereslet és egy fontos módszertani váltás oda vezetett, hogy 2020-ról 2021-re 0,3%-ponttal 21,8%-ra csökkent az Európai Unió végső bruttó energiafelhasználásában a megújuló energiaforrások részaránya – közölte az Eurostat.
Az energiaellátás biztonságának erősítése fontos feladat, a rezsicsökkentést idén is fent akarja tartani a kormány és bár az orosz gázszállítások egyelőre zavartalanok, de fontos más források elérése is, és ezeket, illetve a szélenergia lehetőségeit is vizsgálja a kormány – jelezte a Kossuth Rádió ma reggeli adásában az Energiaügyi Minisztérium energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára.