munkaügy

Ijesztő számok: vérzik a magyar oktatás!

A magyar alapfokú oktatásban tanuló iskolások sokkal kevesebb óraszámban tanulnak, mint az OECD országokban átlagosan, ráadásul a kötelező tananyag között sok a nem az alapkészségek elsajátításához szükséges tanulnivaló, arról nem is beszélve, hogy a magyar tanulók egyáltalán nincsenek felkészítve az iskolában a digitális kor kihívásaira - többek között ezeket a megállapításokat fogalmazta meg az OECD Oktatási Körkép 2015 című tanulmánya Magyarországra vonatkozóan. Emellett óriási a bérszakadék a nemek között és képzettség szerint is. Kevesen végeznek felsőoktatási képzést, sőt, doktori címet nálunk szereznek a legkevesebben. Valószínűleg mindez összefüggésben van azzal, hogy Magyarországon az egyik legalacsonyabb az egy tanulóra jutó éves kiadás és a vizsgált időszakban nálunk csökkent a legdrasztikusabban az oktatásra fordított állami kiadások aránya. A tanárok pedig továbbra is alulfizetettek és egyre idősebbek.

Ezért nem éri el célját a közfoglalkoztatás

Az ombudsman szerint a közfoglalkoztatásban több akut, rendszerszintű működési zavar és rugalmatlanság érzékelhető, a kiszámíthatatlanságot magukban hordozó elemei vannak, például a képzés figyelmen kívül hagyja a helyi igényeket, valamint lehetetlen a jó teljesítmény és a szaktudás anyagi elismerése - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala hétfőn.

Jövőre is kapnak bérkiegészítést a szociális dolgozók

Jövőre is megkapják a bérpótlékot és a bérkiegészítést a szociális területen dolgozók a kormány csütörtöki döntése értelmében - jelentette be a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.

NGM: az iparilag fejlett városokban komoly gond a munkaerőhiány

Az iparilag fejlett városokban, mint Székesfehérvár, nagyon komoly gondot okoz a munkaerőhiány, a jövő ennek megoldásán múlik - mondta el Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára hétfőn A munkaerőpiac fejlesztési lehetőségei Székesfehérváron címmel rendezett szakmai konferencián. Az államtitkár az Ifjúsági garancia program és az Út a munkaerőpiacra programok fontosságáról is beszélt. Cser-Palkovics András polgármester szerint a városi szolgáltatások és a lakhatási problémák megoldására van szükség ahhoz, hogy az ország más területeiről Székesfehérvárra telepedjenek át dolgozni az emberek.

Annyit keresnek a nők, mint a férfiak 10 éve

Annak ellenére, hogy 2006 óta körülbelül negyedmilliárd fővel nőtt a női munkaerőtábor a világon, a bérek esetében továbbra is nagyok az egyenlőtlenségek, a nők most annyit keresnek, mint a férfiak egy évtizede - állapítja meg a World Economic Forum nemek közötti különbségeket vizsgáló idei jelentése. Magyarországon is nagy a lemaradás az ún. gender gap bezárását illetően, ami különösen a munkában és a politikai szerepvállalásban jelenik meg.

Ismét az állami szférában nőttek a legjobban a bérek

Szeptemberben átlagosan 5,5 százalékkal jártak magasabban a nettó reálkeresetek nemzetgazdasági szinten, mint egy évvel korábban. A bérek értékét növelte most a negatív, -0,4 százalékos szeptemberi infláció is. Eközben a versenyszférában a foglalkoztatottság bővülése a harmadik negyedévben megtorpanni látszott.

Nem feltétlenül könnyebb diplomásként munkát találni

Egyre képzettebbek a munkavállalók világszerte, azonban nem mindig találnak megfelelő állást, azaz a felsőfokú oktatáshoz való egyre jobb hozzáférés nem járul hozzá a globális munkanélküliség csökkentéséhez - derült ki a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) legfrissebb felméréséből, amelyben az oktatás és a munkaerőpiaci elhelyezkedés kapcsolatát vizsgálták.

Nemzetközi híre lett a magyar duális képzésnek

Nemzetközi figyelmet kapott az a duális képzés hatékonyságát vizsgáló tanulmány, amelyet annak szerzője, Horn Dániel oktatásgazdász, tavaly a Portfolio oldalán is publikált. Az MTA-KRTK kutatója arra a következtetésre jutott, hogy Magyarországon egyáltalán nem növeli a szakiskolás diákok munkaerő-piaci elhelyezkedésének esélyét a cégeknél való tanonckodás. Horn abban látja a fő problémát, hogy a magyar szakiskolai szakképzés, illetve ezen belül a tanoncképzés képtelen kielégíteni a piaci munkaadói igényeket. Úgy véli, inkább kellene a tanulók alapkészségeinek növelésére fordítani az erőforrásokat, semmint a duális képzés magyarországi fejlesztését erőltetni.

Kisebb GDP, több halál? - Öngyilkos férfiakat termett a válság

Piaci álláskeresésre ösztönzi a közmunkásokat a kormány

Jövőre a közfoglalkoztatottak sikeres piaci elhelyezkedésük esetén megkaphatják a közfoglalkoztatási szerződésük még hátralévő idejére járó támogatási részt elhelyezkedési juttatás formájában - az erről szóló kormányrendeletet a Magyar Közlöny keddi számában tették közzé.

Beszáll a mérnökképzésbe az észak-magyarországi gigaberuházó

Nemzetközi és hazai viszonylatban egyaránt keresett, versenyképes végzettséget adó képzések kialakításán dolgozik együtt Magyarországon az Apollo Tyres Hungary a Miskolci Egyetemmel a jövőben. A gumiipar fejlődésével egyre nagyobb igény van speciális, abroncsgyártáshoz kapcsolódó oktatásra, szakokra, és az Apollo, mint a terület kiemelkedő képviselője Magyarországon, szeretne részt vállalni a kiemelkedő tudású szakemberek képzésében. Az egyetem hallgatói ezért gyakorlati idejüket a gyöngyöshalászi gyárban is letölthetik, amint az elkészül. Ugyanakkor az egyetemi tervek között szerepel egy gumiipari technológiai szakmérnöki képzés indítása is, amely főiskolai és egyetemi végzettségű mérnökök számára biztosíthat majd lehetőséget az abroncsgyártás piacán.

Jövőre lódul meg igazán a béred?

Magyarországon a jelenleg rendelkezésre álló szabad munkaerő sokkal kevésbé felel meg a munkaerő-keresletnek, mint egy évtizeddel ezelőtt - világítanak rá munkaerő-piaci elemzésükben az OTP Bank szakértői. Úgy látják, a munkaerőpiac az elmúlt két és fél évben sokat feszesedett, ám egyelőre nincs egyértelmű jele annak, hogy ez beindította volna a bérnyomást. A szakértők szerint a gyors reálbér-növekedést a rendkívül nyomott inflációs környezet segítette az elmúlt pár évben, ám ez a hatás hamarosan el fog tűnni. Összességében úgy látják, 2017 végéig 4 százalék körüli maradhat a béremelkedés üteme, ám a kockázatok egyértelműen felfelé mutatnak a munkaerő-piaci súrlódások miatt.

Lehúzná a rolót London a külföldi munkavállalók előtt

A brit miniszterelnök szerint az Európai Unión belüli szabad munkaerő-áramlást az új tagállamok gazdasági fejlettségéhez kell kötni.

Egy 15-20 százalékos béremelést simán kibírnának a vállalatok

A magyar munkavállalók többsége nincs megfelelően megfizetve, pedig a nettó átlagbér 15-20 százalékos növelése makroszinten sem a versenyképességet, sem a vállalatok profitabilitást nem veszélyeztetné - mondta el Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője a Napi.hu-nak. A szakértő arról is beszélt, hogy jellemzően az autóipari beszállítóknál és a logisztikai ágazatban maradnak el beruházások a munkaerőhiány égető problémája miatt.

Uniós támogatás segíti a rugalmas foglalkoztatás elterjesztését

Kétmilliárd forintos európai uniós támogatás segíti a rugalmas foglalkoztatás elterjesztését; a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében kiírt pályázat célja, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv-k) magas szintű, száz százalékosan finanszírozott átvilágítási, tanácsadói és fejlesztői szolgáltatást vehessenek igénybe munkaszervezésük rugalmasabbá tételéhez.

Nem akarnak elbocsátásokat a munkáltatók

Két hét múlva ül össze újra a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma a minimálbér és a szakmunkás-bérminimum emelések ügyében - mondta el a Világgazdaságnak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Kiemelte: amíg nem ismeri a foglalkoztatás ösztönzését szolgáló program pontos részleteit, addig szerinte nem érdemes számháborúzni.

Feltételes bérfelzárkóztatási programot javasolnak a szakszervezetek

A Liga Szakszervezetek a konkrét bértárgyalások megkezdése előtt a béremelések elvi alapjairól, egy hosszabb távú béremelési program kidolgozásáról szeretne megegyezni - mondta Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke szerdán sajtótájékoztatón, Budapesten.

Nem tudják biztosítani a kívánt radikális béremelést a munkáltatók

A reálkeresetet szerényen növelő béremelésben tudnak partnerek lenni a minimálbér és a szakmunkás bérminimum esetében jövőre a munkáltatók - számolt be a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) zajlott keddi egyeztetésről az MTI-nek Zs. Szőke Zoltán és Dávid Ferenc, a munkáltatói oldal képviselői.

Imádják a cégek a külföldről hazatérő munkavállalókat

Bár a magyarországi munkavállalók több mint fele szeretne nemzetközi munkatapasztalatra szert tenni, a legtöbben nem maradnának öt évnél tovább külföldön, hanem itthon hasznosítanák a megszerzett tudást. A hazai cégek pedig jelentős előnyben részesítik a külföldi tapasztalattal rendelkező jelentkezőket egy álláshirdetésnél, akár magasabb bért is kínálnak nekik. A Profession.hu, a Boston Consulting Group és a The Network több mint 5000 magyar munkavállalót kérdezett meg a témában.

Keményen megterheli a kialakult bérnyomás a cégeket

A hatékonyság javulása nélkül a gyorsuló munkaerő-kivándorlás miatt kialakuló bérnyomás keményen megterheli a cégek nyerseségességét, beruházási képességet, illetve néhol a működési képességet is - fejtette ki Bod Péter Ákos a Világgazdaság hasábjain. A Budapesti Corvinus Egyetem közgazdász professzora szerint éppen ezért nem kerülhető el a versenyszféra, de főleg nem a közszféra hatékonysági nyomás alá helyezése.