munkaügy

Jövőre lódul meg igazán a béred?

Magyarországon a jelenleg rendelkezésre álló szabad munkaerő sokkal kevésbé felel meg a munkaerő-keresletnek, mint egy évtizeddel ezelőtt - világítanak rá munkaerő-piaci elemzésükben az OTP Bank szakértői. Úgy látják, a munkaerőpiac az elmúlt két és fél évben sokat feszesedett, ám egyelőre nincs egyértelmű jele annak, hogy ez beindította volna a bérnyomást. A szakértők szerint a gyors reálbér-növekedést a rendkívül nyomott inflációs környezet segítette az elmúlt pár évben, ám ez a hatás hamarosan el fog tűnni. Összességében úgy látják, 2017 végéig 4 százalék körüli maradhat a béremelkedés üteme, ám a kockázatok egyértelműen felfelé mutatnak a munkaerő-piaci súrlódások miatt.

Lehúzná a rolót London a külföldi munkavállalók előtt

A brit miniszterelnök szerint az Európai Unión belüli szabad munkaerő-áramlást az új tagállamok gazdasági fejlettségéhez kell kötni.

Egy 15-20 százalékos béremelést simán kibírnának a vállalatok

A magyar munkavállalók többsége nincs megfelelően megfizetve, pedig a nettó átlagbér 15-20 százalékos növelése makroszinten sem a versenyképességet, sem a vállalatok profitabilitást nem veszélyeztetné - mondta el Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője a Napi.hu-nak. A szakértő arról is beszélt, hogy jellemzően az autóipari beszállítóknál és a logisztikai ágazatban maradnak el beruházások a munkaerőhiány égető problémája miatt.

Uniós támogatás segíti a rugalmas foglalkoztatás elterjesztését

Kétmilliárd forintos európai uniós támogatás segíti a rugalmas foglalkoztatás elterjesztését; a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében kiírt pályázat célja, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv-k) magas szintű, száz százalékosan finanszírozott átvilágítási, tanácsadói és fejlesztői szolgáltatást vehessenek igénybe munkaszervezésük rugalmasabbá tételéhez.

Nem akarnak elbocsátásokat a munkáltatók

Két hét múlva ül össze újra a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma a minimálbér és a szakmunkás-bérminimum emelések ügyében - mondta el a Világgazdaságnak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Kiemelte: amíg nem ismeri a foglalkoztatás ösztönzését szolgáló program pontos részleteit, addig szerinte nem érdemes számháborúzni.

Feltételes bérfelzárkóztatási programot javasolnak a szakszervezetek

A Liga Szakszervezetek a konkrét bértárgyalások megkezdése előtt a béremelések elvi alapjairól, egy hosszabb távú béremelési program kidolgozásáról szeretne megegyezni - mondta Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke szerdán sajtótájékoztatón, Budapesten.

Nem tudják biztosítani a kívánt radikális béremelést a munkáltatók

A reálkeresetet szerényen növelő béremelésben tudnak partnerek lenni a minimálbér és a szakmunkás bérminimum esetében jövőre a munkáltatók - számolt be a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) zajlott keddi egyeztetésről az MTI-nek Zs. Szőke Zoltán és Dávid Ferenc, a munkáltatói oldal képviselői.

Imádják a cégek a külföldről hazatérő munkavállalókat

Bár a magyarországi munkavállalók több mint fele szeretne nemzetközi munkatapasztalatra szert tenni, a legtöbben nem maradnának öt évnél tovább külföldön, hanem itthon hasznosítanák a megszerzett tudást. A hazai cégek pedig jelentős előnyben részesítik a külföldi tapasztalattal rendelkező jelentkezőket egy álláshirdetésnél, akár magasabb bért is kínálnak nekik. A Profession.hu, a Boston Consulting Group és a The Network több mint 5000 magyar munkavállalót kérdezett meg a témában.

Keményen megterheli a kialakult bérnyomás a cégeket

A hatékonyság javulása nélkül a gyorsuló munkaerő-kivándorlás miatt kialakuló bérnyomás keményen megterheli a cégek nyerseségességét, beruházási képességet, illetve néhol a működési képességet is - fejtette ki Bod Péter Ákos a Világgazdaság hasábjain. A Budapesti Corvinus Egyetem közgazdász professzora szerint éppen ezért nem kerülhető el a versenyszféra, de főleg nem a közszféra hatékonysági nyomás alá helyezése.

Baj lehet a kötelező létszámemelésből a kiskereskedelemben

Két héten belül kiderül, hogy megszületik-e az a jogszabálytervezet, amely előírná, hogy a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű áruházakban a nyitvatartási idő alatt 70 négyzetméterenként legalább egy alkalmazottnak kell a vásárlók rendelkezésére állnia - értesült a Világgazdaság. A lap úgy tudja, mindez jelentősen befolyásolja a kormány és az érdekképviseletek közötti, tegnap kezdődött bértárgyalásokat is.

Ennyit keresnek a friss diplomások

Az informatikai, a műszaki, gazdaságtudományi, illetve orvos- és egészségtudományi képzésen végzettek számíthatnak a legmagasabb fizetésre - derül ki a diplomás-pályakövetési rendszer legfrissebb, 2014-es adataiból az eduline beszámolója szerint.

Ez a baj: hiánycikk a munkaerő Magyarországon

Egyre több munkáltatónak okoz nehézséget megtalálni a megfelelő munkaerőt Magyarországon, amióta a 10 millió fős országból nagyjából félmillióan a magasabb fizetések reményében Nyugat-Európa felé vették az irányt. Mindez pedig kihat a gazdasági teljesítményre, a versenyképességre és a befektetői vonzerőre is - írja a Reuters. A hírügynökség több magyarországi munkáltatót is megkérdezett a problémáról, akik egyöntetűen a megfelelő szakemberek hiányára panaszkodtak. Úgy vélik, az oktatási rendszer átalakítása mellett lényegében arra lenne szükség, hogy Magyarország egy vonzó országgá és befektetési célponttá váljon, ahonnan a fiatalok nem akarnak elmenni, és ahova akik elmentek, visszatérnek.

A cél a 9 százalékos minimálbér-emelés

A minimálbér 9 százalékos emelését szeretné elérni a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZ) 2016-ban - írja a Népszabadság. Hogy ehhez mit szólnak a szociális partnerek, már a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) monitoring bizottságának keddi ülésén kiderülhet.

Béremelésekre lenne szükség a munkaerőhiány miatt

Bár a foglalkoztatottság továbbra is emelkedik, a bérdinamika nem mutat ilyen rohamos javulást Magyarországon - hívták fel a figyelmet heti elemzésükben a Raiffeisen elemzői. Sőt, szerintük a régiós átlagnál itthon 15-20 százalékkal alacsonyabb bérszínvonal miatt több hazai kistérségben komoly szakemberhiány alakult ki, ami már a beruházásokat is visszafoghatja. Fokozatos béremelésekre van szükség, hogy a munkaerő-piaci feszültség feloldódjon.

Ebből az ábrából is látszik, hogy valamit nagyon tudnak a németek

2050-re kezelhetetlenné válhat a munkaerőhiány

A munkaképes lakosság fogyása az évszázad közepére kritikus munkaerőhiányhoz vezethet Európában: 2050-re kontinensünk lesz a legöregebb régió, a GDP 15 százalékát fogja kitenni a nyugdíj. Az egyik megoldást a rugalmas foglalkoztatási formák jelenthetik, amelyek ráadásul a feketegazdaság visszaszorítását is segíthetik - áll a Randstad Flexibility@Work 2015 című elemzésében.

Közel 40%-kal többet visz haza egy nagycsaládos

Egy nagycsaládos szülő átlagosan 40 százalékkal több fizetést visz haza, mint azt 2010-ben tette, miközben a gyermektelenek csupán 6,6 százalékkal keresnek többet reálértéken, mint 5 évvel ezelőtt.

Ez az oka, hogy Németország befogadja a sok fiatal menekültet?

Rendkívül érdekes táblázatot vettünk észre a JPMorgan havi globális makrogazdasági kitekintőjének egyik oldalán, amely szerint a vizsgált 21 feltörekvő és fejlett ország közül a medián életkort tekintve Németországban és Japánban találhatjuk a legöregebb társadalmakat (46,5 év). A kimutatás szerint bár a német társadalmon belül a 15-64 éves korosztály aránya közel 66% (a japánoknál 61%), de a befektetési bank szerint a demográfiai kilátásokban az hajtja a németek "malmára a vizet", hogy most befogadják a fiatal korosztályhoz tartozó menekültek tömegeit, ami így fiatalítja az egyébként öregnek mondható német társadalmat.

Így harcol a kormány a fiatalok munkanélkülisége ellen

Új programokat indít a kormány a foglalkoztatás bővítésére - nyilatkozott Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős, újonnan kinevezett államtitkára a Magyar Idők szombati számában megjelent interjúban.

Itt már vadásznak a munkaerőre

Átfogó stratégiai terv keretében egyebek között lakásépítéssel, tanulmányi ösztöndíjakkal, valamint lakásvásárlási vagy -építési lehetőségek nyújtásával igyekeznek segíteni Zalaegerszegen a munkaerőhiány leküzdését, a városban ugyanis a jövő év végéig 2500 új álláshelyre keresnek dolgozókat - közölte csütörtökön Zalaegerszeg polgármestere.