December 27-én megjelent több mint 300 oldalnyi kormánydöntés a Magyar Közlönyben, azonban ezek között sem szerepel a 2019-es minimálbérről szóló kormányrendelet. Azt viszont tudjuk, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter péntek reggel 10 órakor - más témában ugyan, de - sajtótájékoztatót tart, amire érdemes figyelni.
Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottságot hoz létre három nagy szakszervezeti konföderáció, illetve tizenöt másik érdekvédő szervezet - mondta el a Népszavának Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. A cél, hogy összehangolják az országszerte zajló szervezett demonstrációkat.
Ha igaz a hétfőn kiszivárgott információ, akkor jövőre a bruttó minimálbér 150 ezer forintra emelkedik. Ebből könnyedén kiszámolható, hogy 2019-ben mennyit kaphat kézhez egy minimálbért kereső dolgozó.
Bár Áder János államfő még alá sem írta a Munka Törvénykönyvének módosításáról szóló, múlt héten elfogadott törvényt, erre hivatkozva már elkezdte egy nyírségi cég megküldeni dolgozóinak a 400 óra túlmunkát lehetővé tevő munkaszerződés módosítást - írja a hvg.hu az olvasótól kapott szerződéstervezet alapján.
Várhatóan átlépi a 200 ezer forintot jövőre a garantált bérminimum összege, míg a minimálbér 150 ezer forintra nőhet, ha a héten egyeztető munkaadói és munkavállalói oldal nem tud erről megegyezni és a kormány veszi kézbe az ügyet - értesült több forrásból a Magyar Idők. Ezek az összegek és így a minimálbéremelés mértéke (8,7%) nagyon hasonlóak ahhoz, mint amelyek már szeptember végén megjelentek értesülésként a sajtóban.
A kórházigazgatók a magyar társadalom állócsillagai - legalábbis az emberek szerint ez a legmagasabb presztízsű állás. Általában a sok tanulást igénylő munkakörök kerülnek a rangsor elejére, miközben a szexualitással kapcsolatos munkák vannak a rangsor végén. A legtöbb pénzt a bankelnök és a politikus keresi az emberek szerint, a takarítás, utcaseprés és szórólapozás viszont kifejezetten rosszul fizet. Az elmúlt évtizedekben csökkent a presztízsük az újságíróknak, tanároknak és a politikusoknak.
Az Aldi bruttó 300 000 forint fölé emeli a kezdő pénztárosi, illetve logisztikai munkatársak bérét.
A túlmunka-szabályozás módosítását maguk a gazdasági szereplők kérték - árulta el még a hét közepén Palkovics László innovációs miniszter. Gulyás Gergely cáfolta ezt, mondván, nem a "gazdaság szereplői" (értsd: vállalati lobbisták) kérték a törvénymódosítást. Ezek után Palkovics is rejtélyesebbre fogta: tegnap esti interjújában a Hír Tv-nek valahogy úgy fogalmazott, hogy a kormány ki tudta találni, mit szeretnének a vállalatok.
A rabszolgatörvény alkalmazásának megakadályozására buzdít a BKV-s Egységes Közlekedési Szakszervezet. Az EKSZ elnöke szerint a törvény végszavazását követő tömegtüntetésen kiderült: a fiatalok is felismerték, a szégyenletes törvénnyel éppen most nyomorítja meg a kormány a jelenlegi munkavállalók élete mellett az ő jövőjüket is.
A szakszervezetek és az ellenzék heves tiltakozása mellett, botrányos ülésen fogadta el ma a parlament a Munka Törvénykönyvének módosítását. Így jövő januártól 250-ről összeesen 400 órára emelkedhet az évente maximálisan elrendelhető túlmunka ideje, igaz ezt önként vállalt túlmunkának tünteti fel a törvény, amelyről a munkáltatóknak 3 éves időintervallum alatt kell csak elszámolniuk a munkavállalóval. Mára a kormány egyik minisztere, Palkovics László már azt mondta: valójában a cégek kérték a rugalmasabb túlórára lehetőséget adó törvénymódosítást.
Az alapvető trend Nyugat-Európában évtizedek óta változatlan: a ledolgozott munkaidő fokozatos csökkenése, de a ma elfogadandó magyar törvénymódosítás az egész régióban a legmagasabbra növelheti a ledolgozott munkaórák számát - mutat rá mai rövid anyagában a GKI. A gazdaságkutató nem teszi hozzá, de általában is igaz az, hogy minél fejlettebb egy ország, annál, kevesebbet kell egy munkavállalónak dolgoznia, így tehát ha ma tényleg elfogadják a rabszolgatörvénynek nevezett módosítót, akkor Magyarország ezzel valójában szembemegy a fejlődéssel, illetve az azzal együtt megfigyelhető trenddel.
A túlmunka-szabályozás módosítását maguk a gazdasági szereplők kérték - árulta el a Világgazdaságnak adott interjújában Palkovics László innovációs miniszter.
Továbbra is optimisták a hazai munkáltatók, nagy munkafelvételi kedvről számoltak be 2019 első negyedében - derül ki a ManPower friss jelentéséből. Hasonló eredményre jut az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) kutatása is, ám azt is hozzáteszik, hogy a korrekcióval végzett becslés arra utal, hogy a cégek nem fogják tudni tovább bővíteni a foglalkoztatottak számát.
Miután az elmúlt hetekben valóságos káosz alakult ki arról, hogy a munkavállalókat miként, mennyi időt, és mikor lehet majd túlóráztatni a Parlament előtt lévő törvénymódosító-javaslat elfogadása után, így utánajártunk, mi lehet az igazság. Munkajogi szakértőket kérdeztünk a legfontosabb változásokról.
A szakszervezetek a munkakörülmények javítását, ezért a munka törvénykönyve tervezett módosításának azonnali visszavonását követelik - mondta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke a törvénymódosítás elleni demonstráción szombaton Budapesten, ahol országos útlezárásokat helyezett kilátásba.
A japán parlament jóváhagyta szombaton a munkavállalói vízumrendszer átalakítását, aminek köszönhetően külföldi vendégmunkások százezrei érkezhetnek az országba áprilistól.
A gazdasági növekedés, az állami béremelés és a gazdaságpolitika várható iránya is szóba került Orbán Viktor péntek reggeli szokásos rádióinterjújában.
Az éves 250 órán felül további 150 óra rendkívüli munkaidőt, "önként vállalt túlmunkát" csak úgy rendelhet el a munkaadó, ha arra írásbeli megállapodást köt a munkavállalóval - tartalmazza az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága által csütörtökön elfogadott módosító indítvány.
A szociális partnerek nem tudtak megállapodni a 2019. január 1-jén hatályba lépő minimálbér és garantált bérminimum mértékében, elképzelhető, hogy jövő héten szerdán a kormány határoz a béremelésről - összegezték a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) munkaadói és munkavállalói oldalának képviselői a csütörtöki tárgyaláson történteket.
Ebben a formában biztosan nem kérték a német cégek a túlóráztatásra vonatkozó szabályok módosítását, nem is érdekük, hogy rabszolgákként tartsák a dolgozókat - közölte a Népszavával a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara.
A jegybank mai döntésével 2024. július 24-től 25 bázisponttal mérsékdlőik az alapkamat, az irányadó kamatszint...
Korábbi cikkemben bemutattam, hogy nyilvános forrásokból, mit érdemes megnézni egy ingatlanon. Most pedig azt járom...
Elindult a "KKV Technológia Plusz Budapest Hitelprogram" (GINOP Plusz-1.4.4-24) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése.... 
Érdekel, hogyan kezeljük a pénzed a HOLD-nál? Nem tudod, kik választják ki a neked megfelelő portfóliót? Megértenéd... 
A családjogi kérdéseket feldolgozó blogsorozatunkban a házasság és annak megromlása, a válás, a válóper, a vagyonjogi... 
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
