Az Európai Bizottság vizsgálatot kezdeményez a tavaly decemberben elfogadott túlóratörvény miatt, merthogy annak megalkotása során a kormány megkerülte a szociális párbeszédet - írja a Népszava.
A magyar vállalatok bérköltsége nem tér el a cégek termelékenységétől, azonban a külföldi tulajdonú vállalatok képesek még bért emelni - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentéséből. A bérek gyors emelkedése idén is fennmaradhat a minimálbér és a garantált bérminimum dinamikus növelése és az egyre fokozódó munkaerőhiány miatt, így könnyen megeshet, hogy egyes vállalatok nem fogják bírni ezt a nyomást.
Idén sem ért véget a bérrobbanás Magyarországon, a KSH adatai szerint januárban 10% feletti emelkedést láthattunk. Milyen hatása lesz a kitartóan gyors béremelkedésnek? Mire számíthatnak a munkavállalók és mire a vállalatok? És mekkora béremelkedést várhatunk a következő években? Videónkból ez is kiderül!
Az Európai Parlament képviselői csütörtökön megszavazták a kötelezően biztosítandó, legalább tíz napos apasági szabadságot a betegszabadsággal megegyező bérezéssel - derül ki az EP közleményéből.
Egyre több gyártó- és termelő vállalat kísérli meg külföldi munkavállalókkal megoldani a munkaerőhiány és a fluktuáció problémáját. Az eddigi tapasztalatok fölöttébb kedvezők, azonban nem árt több szempontot megvizsgálni.
Nagy valószínűséggel megbetegszik az, aki magyarországi gyárban vállal fizikai munkát. A munkaállomások ugyanis meglepően rosszul vannak kialakítva: mindössze 12 százalékuk nem okoz betegséget. Erre jutott a ViveLab Ergo felmérése, amely kimutatta, hogy a munkaállomások 71 százaléka közepes, 17 százaléka pedig magas kockázatot rejt egészségügyi szempontból.
A KSH módszertani újításának köszönhetően képet kapunk arról, hogy miként alakul a nők és a férfiak keresete, valamint az is kiderül ezentúl a havi tájékoztatókból, hogy az egyes korcsoportok mennyi pénzt keresnek.
Januárban a bruttó átlagkereset 343 500 forint, a nettó átlagkereset 228 400 forint volt, mindkettő 10,6%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva - derült ki a KSH friss számaiból. Az adatok alapján elmondható, hogy a hazai béremelkedési ütem továbbra is nagyon erős. Az idei évben a legkisebb bérek növekedése (a minimálbér és a garantált bérminimum 8-8%-os emelése és az egyre fokozódó munkaerőhiány hajtja felfelé a kereseteket.
A december-februári időszak átlagában 4 millió 497 ezer fő dolgozott Magyarországon, ami éves alapon 56 ezer fős emelkedést és minden idők csaknem legmagasabb állományát jelenti, ami egyúttal 3,6%-ra csökkenő munkanélküliségi rátát is takar - derül ki a KSH adataiból. A kedvező elsődleges munkaerőpiaci helyzet oda vezetett, hogy minden eddiginél alacsonyabb szintre süllyedt a közmunkások száma.
A bérek, miután kimozdultak egy instabil egyensúlyi pontból, még tovább tudnak emelkedni, legalábbis addig, amíg komolyabb globális lassulás/recesszió nincsen - vetíti előre Zsiday Viktor befektetési szakember, aki friss blogbejegyzésében az unortodox magyar bérrobbanásról ír.
Az elmúlt években olyan gyors béremelés valósult meg Magyarországon, amit nem bírnak ki a cégek - értettek egyet a Videoton konferenciájának kerekasztal-beszélgetésén résztvevő vállalatvezetők. Már jellemző, hogy maradnak el beruházások a bérrobbanás miatt, mert kiszámíthatatlan lesz a megtérülés, így nem jönnek létre tervezett munkahelyek. Ha viszont mindent automatizálunk, akkor otthon is maradhat a tőke. Miután nem lehet megmondani, hogy mikor áll meg a bérrobbanás, így a külföldi tulajdonosok egyre kevésbé szívesen hozzák ide a tőkét, egyre kevésbé lehet őket meggyőzni arról, hogy Magyarországot válasszák. Végső soron ez a folyamat munkahelyek megszűnéséhez fog vezetni.
Egyre több súlyos munkahelyi baleset történik Magyarországon - derült ki a Népszava cikkéből. Kifejezetten sok a munkavédelmi szabálytalanság, és a munkaerőhiány miatt is növekszik a balesetek száma.
A Hankook Tire rácalmási gyárában a sztrájk ellenére az érintett munkatársak több mint 60 százaléka felvette a munkát - közölte a cég szerda délután az MTI-vel.
Sztrájkbizottság alakult a Metro Kereskedelmi Kft.-nél, mert a dolgozók nem fogadják el a vállalat béremelési politikáját - közölte Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASz) elnöke az MTI-vel kedden. A társaság szerint a korábban lezárt bértárgyalások után a szakszervezet javaslatait személyes egyeztetés keretében lehet érdemben megvitatni.
A múlt heti kétórás figyelmeztető sztrájk után, 2019. március 12-én a VDSZ DGSZ sztrájkbizottsága bejelentette a határozatlan idejű sztrájk megkezdését a rácalmási Hankook Tire Magyarország Kft-nél - jelentette be a VDSZ Dunaújvárosi Gumigyártók Szakszervezete.
A kiszámítható jövőt és a versenyképes fizetést az értékesíthető szaktudás biztosíthatja, a szakképzést ezért a munkaerőpiaci kereslethez kell igazítani - jelentette ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke kedden Budapesten, a 12. Szakma Sztár Fesztivál megnyitóján.
Több mint 80 ezer munkavállalóra lenne szükség azonnal a magyar gazdaságban - tűnik ki a KSH friss adataiból. A valós szám természetesen ennél magasabb lehet (ez csak a bejelentett munkahelyeket tartalmazza), és az üres álláshelyek száma folyamatosan növekszik. Nem csak a versenyszféra van nehéz helyzetben, hanem olyan ágazatok is, mint az oktatás vagy az egészségügy. Habár egyre több vállalat úgy érzi, hogy a termelésének a növekedését korlátozza a munkaerőhiány, egyelőre a magyar gazdaság növekedését támogatja a jelenség, miután ennek hatására kifejezetten gyorsan növekednek a keresetek, így a fogyasztás is. Azonban a bérrobbanás egyre nehezebb helyzetbe hozza a vállalatokat, ha nem nő ezzel párhuzamosan a termelékenység.
Reggel nyolc órától háromnapos sztrájk kezdődött kedden a kipufogó öntvényeket készítő, kínai tulajdonú Wescast Hungary Autóipari Zrt. 1200 dolgozót foglalkoztató oroszlányi üzemében. Egy műszak sem veszi fel a munkát és a munkások hétvégén sem mennek be a gyárba dolgozni - közölte a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke.
A vállalatok legnagyobb problémája a munkaerőhiány Magyarországon, ami gyors béremeléshez vezet az egész országban. Futó Péter, az MGYOSZ elnöke szerint komoly probléma lesz, ha a béremelést nem követi a termelékenység növekedése. Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország vezérigazgatója úgy véli, hogy a gyors béremelés és a sztrájkok hatása meghatározó lehet a beruházási döntéseknél, a cégek olcsóbb országokba vihetik az új beruházásokat.
Elkészült a várva várt versenyképességi csomag, amelyből kiderült, hogy a munkaerőpiaci reformok hozhatják a legnagyobb GDP-növekedési hatást a Nemzeti Versenyképességi Tanács szerint a következő években. A munkaerőhiányra és a veszélyeztetett csoportok foglalkoztatásának növekedésére igyekszik választ találni a csomag, és a célok között szerepel többek között a munkaügyi hivatalok fejlesztése, a bölcsődeit és óvodai férőhelyek számának növelése, vagy éppen egy autópálya-fejlesztés. A tervezett reformok azonban úgy tűnik, hogy hosszabb távon nem adnak választ a különösen fontos munkaerőpiaci problémákra (képzettségi szint javítása, skill mismatch, átképzés, atipikus foglalkoztatás), így érdemes lenne beépíteni az MNB javaslatait is a végső csomagba.
Az év vége közeledtével a családi összejövetelek nem csak a szeretetről és a közös pillanatokról szólnak, hanem... 
2024 szeptemberében bekövetkezett Közép-Európában, amire az éghajlatkutatók figyelmeztetnek: a globális felmelegedés... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Megjelent a rendelet: Változások a Babaváró Hitelben - Így érinthetnek...
A német feldolgozóipar válsága a gép- és berendezésgyártókat sem kíméli, sőt - mint Bertram Kawlath, az ágazat...
Kipécézte Lengyelországot a piac, pedig ennek fundamentális oka nincs. Európa rendkívül olcsó, az Egyesült Államok...
In our article published in the International Review of Financial Analysis, we investigate the novel question of how the...
Meddig nőhet még?
Kik kísérték el a politikust?
Az IO Partners szakértőivel beszélgettünk.
