A Munka Törvénykönyve decemberi módosításának, a köznyelvben rabszolgatörvénynek, vagy túlóratörvénynek nevezett módosításának megsemmisítését kérik az Alkotmánybíróságtól a parlamenti ellenzéki pártok.
Az elmúlt hónapokban több írás jelent meg a Portfolio-n a magyar bérnövekedés mértékével kapcsolatban. A bérnövekedés makrogazdasági szempontból az egyik legfontosabb mutató, hiszen ez határozza meg a GDP 50%-át kitevő háztartások fogyasztási kiadásait, erősen hat a hitelkeresletre, valamint költség oldalról nézve az egyik fontos inflációs mozgatórugó is egyben. Eppich Győző, az OTP elemzési központjának szakértője jelen írásában arra a kérdésre keresi a választ, hogy a különféle, egymásnak ellentmondó statisztikai adatok közül melyik mutat(hat)ja jobban a valós bérnövekedései folyamatokat.
A kormány nevében Varga Mihály pénzügyminiszter válaszolt a Magyar Szakszervezeti Szövetség megkeresésére, melyben megfogalmazták követeléseiket - írja a Magyar Idők.
A Magyar Idők szerint idén már búcsút mondhat a 400 túlórának az, akivel nem íratták alá az erre vonatkozó szerződést. Mielőtt azonban nagyon elszomorodnának a túlórázni vágyó magyarok, most megnyugtatjuk őket! Így is összejöhet a heti 6 nap munka az év hátralévő részére.
A Magyar Idők úgy tudja, az elvi lehetősége sincs meg a négyszáz túlóra ledolgoztatására azzal a munkavállalóval, akivel az év első napjaiban nem írattak alá erre vonatkozó szerződést.
A Spar Magyarország - csakúgy, mint a Tesco - nem kívánja alkalmazni áruházaiban a 400 órás túlórakeretet - írta a Magyar Idők csütörtökön.
Jelentősen nőtt a kínai és ukrán munkásoknak kiadott munkavállalási engedélyek száma 2017-ben egy friss statisztika szerint - írja az mfor.hu.
A Tesco Globál Áruházak Zrt. lehet az első multinacionális cég, amely megállapodásban vállalja több mint 16 ezer munkavállalója felé, hogy a következő két évben nem alkalmazza a túlóratörvény által megengedett 400 órás munkaidőkeretet - írta a Magyar Idők szerdán.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnökével jelent meg interjú a Magyar Időkben, a téma pedig nem más volt, mint a december 30-án bejelentett minimálbér-megállapodás.
A Kúrián támadja meg a Jobbik a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) döntését, amellyel elutasította népszavazási kezdeményezéseket a rabszolgatörvényről - jelentette be szombaton Budapesten, sajtótájékoztatón Pintér Tamás, a párt országgyűlési képviselője.
Elfogadhatatlanul kevésnek tartja a 8 százalékos minimálbéremelést a Volán-dolgozókat képviselő Közúti Közlekedési Szakszervezet, mert úgy véli, a kétszámjegyűnél kisebb mértékű emelésnek beláthatatlan következményei lehetnek az egyébként is munkaerőhiánnyal küzdő ágazatban. A szakszervezetnél nem értik, hogyan hódolhatott be egy pillanat alatt a 8 százalékos munkáltatói ajánlatnak két aláíró szervezet, a Liga és a Munkástanácsok, hiszen alig néhány napja a Magyar Szakszervezeti Szövetséggel egységesen kétszámjegyű emelést tartottak elfogadhatónak.
Négypontos követeléslistában rögzítették az országos munkabeszüntetés céljait az előkészítő bizottságban együtt dolgozó szakszervezetek - írja a Népszava.
Jelenleg Magyarországon nagyjából hetvenezer ember dolgozik a nyugdíj mellett, de a január elsejétől hatályba lépett adó- és járulékváltozások nyomán ez a létszám nem túl hosszú idő alatt akár a duplájára is emelkedhet - mondta Tállai András a Magyar Időknek.
Szeptember és november között lefordult korábbi, 4,5 milliós történelmi csúcsáról a foglalkoztatás, ez azonban nem meglepő a szezonális hatások miatt. Mindeközben a közfoglalkoztatottak létszámának csökkenése kitart, azonban az is látszik, hogy újra megindultak külföldre a magyarok a KSH adatai szerint.
A 2018-as hat szombat után idén csak három szombaton kell dolgozni - derül ki a pénzügyminiszter rendeletéből, amelyben meghatározta a 2019. évi munkaszüneti napok körüli munkarendet.
Minden bizonnyal 2019-ben sem ér véget a magyar bérrobbanás, hiszen a keresetek további emelkedését támogatja a minimálbér és a garantált bérminimum érdemi, 8-8%-os emelkedése, valamint az egyre feszesebbé váló munkaerőpiac (munkaerőhiány) is felfelé tolja a béreket. Igaz, az emelkedés kissé lassabb lehet, mint 2018-ban volt, ráadásul a korábbi éveknél várhatóan magasabb infláció miatt a reálkeresetek még lassabban nőhetnek.
A rendszerváltás óta nem látott szintre emelkedett a foglalkoztatás Magyarországon idén, és nagyon jó esély van arra, hogy jövőre tovább emelkedik a dolgozók száma. Igaz, a foglalkoztatás bővülési üteme már sokkal lassabb, mint korábban, hiszen a munkaerő-tartalék folyamatosan apad. Valószínűleg soha nem volt még olyan jó esély arra, hogy a foglalkoztatás szerkezetében változást érjen el a kabinet, mint jövőre.
December 30-án, vagyis szinte az utolsó pillanatban állapodtak meg a felek a 2019-es minimálbér összegéről. A megállapodás érdekessége ugyanakkor az is, hogy már 2020-ra is előre meghatározták a bruttó minimálbér összegét. Ezekből pedig könnyedén kiszámolhatjuk a nettó összeget, amit egy minimálbérre bejelentett dolgozó hazavisz.
A rendszerváltás óta nem dolgozott olyan sok magyar, mint most, és a foglalkoztatás növekedése várhatóan jövőre is kitart. Ugyanúgy, ahogy a gyors béremelkedés is, ami az egyre súlyosabb munkaerőhiánnyal is összefügg. Mindez elvezethetne oda, hogy a vállalatok hatékonyságnövelő beruházásokat hajtsanak végre - a munkát tőkével helyettesítsék -, amellyel versenyképesebbé válhatnának, a kormány azonban év végén "mentőövet" dobott a cégeknek a Munka Törvénykönyvének erőteljes lazításával. Ezzel a vállalatok halogathatják a technológiai beruházásokat, miközben a versenyképességi reformok a kormány oldaláról is évek óta késnek. A 2018-as volt az az év, amikor hatalmas lehetőségünk lett volna a közszféra reformjára, nagyon sokat beszéltünk Ausztria utoléréséről, a versenyképességi fordulatról, azonban úgy döntöttünk, hogy a felzárkózáshoz szükséges termelékenység növelése helyett (ismét) a munkára koncentrálunk.
A jegybank mai döntésével 2024. július 24-től 25 bázisponttal mérsékdlőik az alapkamat, az irányadó kamatszint...
Korábbi cikkemben bemutattam, hogy nyilvános forrásokból, mit érdemes megnézni egy ingatlanon. Most pedig azt járom...
Elindult a "KKV Technológia Plusz Budapest Hitelprogram" (GINOP Plusz-1.4.4-24) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése.... 
A családjogi kérdéseket feldolgozó blogsorozatunkban a házasság és annak megromlása, a válás, a válóper, a vagyonjogi... 
Egy viselkedéses közgazdaságtan területén végzett kutatás során arra voltak kíváncsiak a kutatók, hogy a reptéri...
Érdekel, hogyan kezeljük a pénzed a HOLD-nál? Nem tudod, kik választják ki a neked megfelelő portfóliót? Megértenéd... 
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
