A kormány megvédi a magyar munkahelyeket, ezért kiemelten kezeli a foglalkoztatáshoz kapcsolódó szabálytalanságok megelőzését is - hangsúlyozta pénteki közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
A Magyar Telekom 2022. nyarán indította el pilot programját a 4 napos munkarend tesztelésére. A magyar munkaerőpiacon egyedülálló kísérlet során a vállalat 300 kolléga részvételével tanulmányozta a 4 napos munkarend megvalósíthatóságát nagyvállalati környezetben. Másfél évnyi tapasztalat eredményeit összesítve és mérlegelve kiderült, hogy a 4 napos modell nem alkalmazható egységesen minden munkatársra, így a vállalat úgy döntött, lezárja a projektet és tovább keresi azt a megoldást, amely széleskörűen biztosíthatja a munka- magánélet egyensúlyának javulását – olvasható a vállalat közleményében.
Számos cégnél mostanában zárult le az éves teljesítményértékelések időszaka. Sok munkavállaló számára jellemzően ekkor derül ki, hogy előléptetik-e. Általában egy adott munkakörben eltöltött két év után gondolják úgy a munkavállalók, hogy már ideje lenne előrébb lépniük a céges hierarchiában. Sokan viszont csak úgynevezett "csendes előléptetést" kapnak, amikor a felelősségi körük úgy nő, hogy ahhoz nem adnak béremelést.
Az európai parlamenti képviselők szerdán új szabályokat fogadtak el a munkahelyi káros anyagoknak való kitettség korlátozására, negyven év óta először fogadtak el új határértékeket az ólomra és a diizocianátokra.
Ausztráliában a jövőben a munkavállalók figyelmen kívül hagyhatnák a főnökeiktől munkaidőn kívül érkező telefonhívásokat és üzeneteket egy új törvényjavaslat szerint, amely még pénzbírságot is kilátásba helyez a szabályt megszegő munkáltatók számára.
A horvát alkotmánybíróság kedden elutasította azokat az indítványokat, amelyek szerint a boltok részleges vasárnapi zárva tartásáról szóló törvény alkotmányellenes lenne - közölte a testület.
A Profession.hu idén is elkészítette a diplomákkal, diplomás állásokkal kapcsolatos trendriportját. Az elemzésből kiderült, hogy jelenleg melyik egyetem diplomásai kérik el a legmagasabb fizetést átlagosan és mely intézmények diplomáira van a legnagyobb igény a munkaerőpiacon.
A külföldi dolgozók idehozatala és szállásolása drága, miközben a bérük nem mondható alacsonynak. Ugyanakkor sokkal hatékonyabban és többet hajlandók dolgozni, mint a magyarok. Ez nem csoda: a magyaroknak családjuk van, magánéletük van, míg a külföldiek általánosságban csak néhány évre jönnek. Ráadásul még örülnek is a túlóráknak vagy a hétvégi munkának, mert akkor több pénzt utalnak haza a családjuknak. A helyzet tehát kissé hasonló ahhoz, mint amikor a magyarok mennek külföldre dolgozni, csak most éppenséggel hozzánk jönnek a külföldiek.
Tavaly november végén jelent meg a hír, hogy elbocsátások jönnek a Continental makói gyárában, a Népszava akkor azt írta, hogy az elbocsátásokról az üzem dolgozói a faliújságról szereztek tudomást, és a szakszervezet szerint a hazai munkavállalók elküldésével a külföldiek előtt nyitnák meg a lehetőséget. Ezeket az állításokat közleményben cáfolta a cég vezetése, amellyel december közepén Nagy Márton találkozott, most pedig Lázár János mondott véleményt a kialakult helyzetről a Rádió 7-nek nyilatkozva, írja a Délmagyar.
Az IKEA Magyarország a 2023-es pénzügyi évben 145 milliárd forint forgalmat ért el, 11 százalékkal többet, mint egy évvel korábban; a három hazai áruházában 8,1 millió vásárlót fogadtak az előző évi 8 millió után - közölték a szerdai sajtótájékoztatón.
2024 a négynapos munkahét éve lehet a brit kis- és középvállalkozások körében – állítja egy napokban megjelent felmérés. Az utóbbi időszakban világszerte egyre jobban terjedő munkarend koncepciójának lényege, hogy azzal a cégek egyszerre tudják javítani a munkavállalók életminőségét, illetve a termelékenységüket. A rövidített munkarend hívei szerint a heti három nap egybefüggő szabadnapot kapó dolgozó elégedettebb, boldogabb, a munkája iránt elkötelezettebb munkavállalóvá válik, amivel jelentősen csökken a fluktuáció mértéke. Egy globális felmérés szerint viszont a munkavállalói elégedettség fokozásának nem feltétlen a négynapos munkahét bevezetése a legjobb módja. A munkaórák, munkanapok száma helyett ugyanis fontosabb szereppel bír a munkával kapcsolatos élmények minősége, amit úgy is lehet értelmezni, hogy az emberek többsége azonos fizetés mellett inkább dolgozik egy számára kielégítő, jó munkahelyen öt napot, mint egy rossz állásban négyet.
2023 végén is tartott még az év során tapasztalt élénk munkavállalói aktivitás Magyarországon. Az utolsó negyedévben 20,9%-kal több pályázat érkezett a meghirdetett állásokra, mint az előző év azonos időszakában. Az ország két vármegyéjét leszámítva mindenhol nőtt a jelentkezések száma, a legnagyobb arányban Tolna, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest vármegyében – derült ki a Profession.hu legújabb negyedéves jelentéséből.
Hamarosan bevezetheti Szlovákia a négynapos munkahetet – jelentette ki a davosi Világgazdasági Fórumon Robert Fico. A szlovák kormányfő kiemelte, hogy egyelőre csak kísérleti jelleggel lépne életbe a változás. A szakszervezetek támogatják az elképzelést, de a szlovák munkaadók felháborodtak - írja az Infostart.
A kínai külügyminisztérium kedden bekérette a Fülöp-szigetek pekingi nagykövetét, és figyelmeztette az országot, hogy „ne játsszon a tűzzel”, miután ifjabb Ferdinand Marcos fülöp-szigeteki elnök gratulált Laj Csing-tö szombaton megválasztott tajvani elnök választási győzelméhez.
Három év alatt legalább 25%-os, ezen belül 2024-ben legalább havi 70 ezer forintos egységes béremelési ajánlatot tett a tulajdonosi jogokat gyakorló Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) a MÁV-VOLÁN-csoport munkavállalói számára - derül ki a MÁV közleményéből.
2023-ban összesen 445 milliárd forintot töltöttek fel a munkáltatók a Széchenyi Pihenő Kártyákra, amely negyedével, azaz több mint 90 milliárd forinttal haladta meg a 2022-ben látott 354,7 milliárd forintos összeget. Decemberben ráadásul kiemelkedő szintet ért el a feltöltések mértéke, ugyanis 2023 utolsó hónapjában 83 milliárd forint érkezett a dolgozók SZÉP-kártyájára - ez 58%-kal volt magasabb, mint a 2022 decemberében feltöltött 52,4 milliárd forint - derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményéből.
A tavalyi év világszerte sok munkavállaló számára a home office-ból az irodába való visszatérést (return to office – RTO), vagy legalábbis e két munkavégzési forma ötvözetét, a hibrid modell bevezetését hozta el. HR-szakértők szerint az idei évnek már arról kell szólnia, hogy a cégek miként töltik meg valódi tartalommal a hibrid modellt, és növelik ezzel a dolgozók termelékenységét, hogy az RTO-előírások bevezetése ne csupán azt jelentse, hogy heti meghatározott napra visszarendelik az alkalmazottakat az irodába, ahol lényegében ugyanazt a munkát végzik el, amit távmunkában is el tudnának.
Mindenkivel előfordult már, hogy a munkaidő lejárta után is még órákat kellett dolgoznia, hogy befejezzen egy határidős munkát. Egy friss felmérés szerint azokat a munkavállalókat, akik valamilyen külső kényszer (például a főnökük elvárásának való megfelelés) miatt a hivatalos munkaidőn túl is dolgoznak, 20%-kal alacsonyabb termelékenység jellemzi azokkal szemben, akik a munkaidő leteltekor abbahagyják a munkát. Azok is produktívabbak, akik rendszeresen tartanak szünetet a munkájuk közben szemben azokkal, akik pihenőidő nélkül dolgozzák végig a napot. A hat országban felvett felmérés szerint a legproduktívabban dolgozók olyan időbeosztási (time management) stratégiákat használnak, amelynél az egyes munkafeladatok elvégzéséhez meghatározott idősávot rendelnek a napi rutinjukban.