Az elöregedő lakosság és a sürgetővé vált szakmunkaerő-hiány miatt Japán a beutazási feltételek enyhítését tervezi - jelentette be pénteken Szuga Josihide, a tokiói kormány főtitkára.
Úgy döntött szerdán a svájci kormány, hogy június 1-jétől egy évvel meghosszabbítja annak az intézkedésnek a hatályát, amelynek értelmében korlátozza a Bulgáriából és Romániából érkező munkavállalók számát.
A 20-34 év közötti munkanélküli, Európai Unióban élő fiatalok fele nem lenne hajlandó lakhelyet váltani egy új állás érdekében, miközben 21%-uk országon belül, 12%-uk pedig az EU-n belül is vállalná a költözést - derült ki az Eurostat legfrissebb, 2016-os adatokat tartalmazó felméréséből. A legnagyobb mobilitással bíró EU-s korcsoport mindössze 17%-a mutatott hajlandóságot arra, hogy az EU határain kívül próbáljon szerencsét. A megkérdezett munkanélküli magyar fiatalok 45%-a költözne el jelenlegi lakhelyéről egy új munkahely megszerzése érdekében: közülük 16% Magyarországon belül máshol, 29% pedig külföldön is szívesen elhelyezkedne.
Idén robbantak a bérek, de ez nem oldotta meg a magyar gazdaság legnagyobb problémáját, a munkaerőhiányt. A legfrissebb adatok alapján látható, hogy soha nem látott magasságba emelkedett a betöltetlen állások száma és aránya, és várhatóan a következő évben is velünk marad ez a probléma. A munkavállalók annak örülhetnek, hogy a bérek további, erőteljes növekedése várható, a munkaadók viszont bosszankodhatnak, mert komoly fejfájást - és a termelésnövekedés korlátja - okoz számukra az egyre több üres állás.
Még több külföldi munkaerőre van szükség a svájci Basel, Genf és Zürich városokban, ezért az illetékes kantonok arra kérték kedden az alpesi ország kormányát, hogy a jövőben több embernek adjon ki munkavállalói vízumot az Európai Unión kívüli, harmadik országokból.
Az elmúlt két év alapján úgy tűnik, hogy Németország tudatosan törekszik elkerülni azokat a hibákat a beengedett menekülteknél, amelyeket 50 évvel ezelőtt a nagy számban beengedett török vendégmunkásoknál elkövetett és több területen a siker jelei látszanak - vonja le az óvatos következtetést pénteki elemzésében a Reuters.
Az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnése (Brexit) után is szabadon utazhatnának be a szigetországba az EU-s állampolgárok a brit belügyminisztérium készülőben lévő javaslata szerint. A The Times napilap által csütörtökön ismertetett tervek szerint a belügyminisztérium heteken belül a konzervatív kormány elé terjeszti javaslatait jóváhagyásra.
Csaknem másfél millió magyar, összesen 1 340 831 fő dolgozott a lakóhelyétől eltérő településen a legfrissebb népszámlálási adatok szerint. Településeink közül Budapest, Érd és Dunakeszi bocsátotta ki a legtöbb elingázót, s a legnépszerűbb célpont szintén Budapest volt, ahová 2 087 településről jártunk dolgozni - olvasható ki a Lechner Tudásközpont most élesített legújabb Tér-Figyelő térképéből. Látványos térkép és grafika a magyar munkásosztály mindennapjaiból.
Nőtt az Egyesült Királyságba kivándorolni szándékozó lengyelek száma, a legtöbben az Európai Unióból való brit kilépés (Brexit) miatt, még e folyamat lezárulta előtt akarnak ott letelepedni - derül ki a Puls Biznesu lengyel gazdasági hírportálon ismertetett felmérésből.
Brüsszel ellenvetéseinek dacára a német szövetségi kormány továbbra is ragaszkodik az uniós társállamokból érkező munkavállalók nem Németországban élő gyermekei után járó családi pótlék úgynevezett indexálásához, vagyis ahhoz, hogy a támogatás összegét igazítsák a gyermek lakóhelyén jelentkező létfenntartási költségekhez - jelentette be szerdán Berlinben a kormány szóvivője. A javaslat, ha megvalósul, 50%-os családi pótlék csökkentést jelentene Magyarország számára, pontosabban az innen származó, kint dolgozó szülők gyermekei kapcsán.
A Brexit fordulópontot jelenthet a kelet-közép-európai munkavállalók Egyesült Királyságba vándorlásában. A térség potenciális célpontja lehet a Londont elhagyó, szolgáltatói szektorban tevékenykedő multinacionális vállalatoknak, az általuk kínált karrier- és fizetéslehetőség pedig kellő visszatartó erő lehet majd az elvándorlással szemben - írja a Bloomberg. Sőt, sok magasan képzett brit munkavállaló is megindulhat Kelet-Európába, hogy ezekben az újonnan létrejövő regionális központokban dolgozzon, ami szintén szokatlan jelenség.
Az osztrák szociális rendszer "bevándorlóinak" megállítása érdekében csak öt év után folyósítaná a külföldieknek juttatható szociális támogatást Sebastian Kurz osztrák külügyi és integrációs miniszter, aki erről az Österreich című lap vasárnap megjelent számában beszélt.
A külföldi állampolgárok közül ukránok érkeztek a legnagyobb számban Magyarországra munkavállalási céllal tavaly, amit elősegített, hogy a kormány tavaly megkönnyítette az ukrán állampolgárok hiányszakmákban történő foglalkoztatásának szabályait. Az ukránokon túl a kínai, a szerb és a koszovói állampolgárok dolgoznak a legtöbben nálunk a harmadik országokból, noha összességében a kontinensen kívülről érkezők vannak többségben a munkavállalási engedéllyel rendelkezők között. Az uniós országok közül a szomszédos Romániából és Szlovákiából jönnek a legtöbben hozzánk dolgozni.
Elképzelhető, hogy a Brexit után munkavállalási engedélyt kell kiváltaniuk az uniós állampolgároknak, ha Nagy-Britanniában akarnak dolgozni - mondta a BBC-nek a brit belügyminiszter, majd hozzátette: csak úgy szabad módosítani a szabályokat, hogy az a brit gazdaság számára kedvező legyen.
Miután pénteken megállapodás született az EU-csúcson a brit követelésekről, egy vasárnapi lapinterjúban már arról beszélt az osztrák kancellár, hogy támogatná az Ausztriában dolgozó külföldiek családipótlék-juttatásának szigorítását.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) elutasítja a diszkriminatív intézkedéseket, és furcsállja, hogy az osztrák kancellár szigorítást tervez uniós polgárokkal szemben, miközben kitárja az Európai Unió kapuit a migránsoknak - közölte a tárca hétfőn, reagálva az osztrák kancellár elképzeléseire a külföldiek munkavállalási feltételeinek szigorítására.
Csökkenté a külföldi vállalatoktól Ausztriába delegált munkavállalók létszámát, és időkorláthoz kötné az ausztriai munkavégzésüket az osztrák kancellár - amely terveket az Österreich című osztrák napilap vasárnapi száma közölte. A kancellár a magyar munkavállalókkal példálózott a bérezési aránytalanságok kapcsán.