A tavalyi negyedik negyedévben csúcs közelében maradt a foglalkoztatottak száma (Magyarországon), miközben a munkanélküliség mélypontra süllyedt. Kevesebb a közfoglalkoztatott, azonban a külföldön dolgozó magyarok száma is rekord közelében mozog.
A Conference Board nonprofit gazdasági kutatóintézet kedden közölte, hogy a decemberi 128,2 pontról 131,6 pontra kúszott fel a fogyasztói bizalmi index. Elemzők enyhe visszaesésre, 128,0 pontra számítottak januárról.
Bő egy nap alatt „elfogyott” a tegnap délben megnyílt foglalkoztatásösztönzési EU-pályázat keretének negyede, azaz ráugrottak a cégek a lehetőségre – derül ki a Portfolio gyorsvizsgálatából.
Idén mintegy 870 000 munkavállaló foglalkoztatásával számolnak a német építőiparban, ez 1,5%-os növekedést jelent 2019-hez képest – derült ki a két legfontosabb helyi szakszövetség helyzetértékeléséből és a trendekről szóló jelentéséből.
Egyre több magyar fiatalnak lett munkája a világgazdasági válság után, amiben döntő szerepet játszott a gazdasági fellendülés. Azonban a tankötelezettségi korhatár csökkentése és a szakképzési reform érdemben negatív hatást gyakorolt a fiatalok helyzetére. Ráadásul a közfoglalkoztatás is rossz hatással van a fiatalok munkavállalási lehetőségeire hosszú távon. Akik nem dolgoznak Magyarországon vagy kedvezőtlen helyzetben vannak, könnyen a külföldi munkavállalást választhatják. A friss Munkaerőpiaci Tükör tanulmánykötet segítségével mutatjuk be a fiatalok munkavállalási lehetőségeit.
Az elmúlt évtized hazai makrogazdasági sikereinek legfontosabb pillére a munkapiac reformja és azzal párhuzamosan a foglalkoztatás folyamatos növekedése volt. A 2010-ben bekövetkezett munkaerőpiaci fordulat óta a magyar gazdaság megközelítette a teljes foglalkoztatás állapotát. A foglalkoztatás növekedését célzó intézkedések, köztük a Munkahelyvédelmi Akcióterv, elősegítette a fiatalok elhelyezkedését. A kedvező munkaerőpiaci helyzet megőrzése fontos a fenntartható felzárkózáshoz, a legfrissebb adatok tanulsága szerint érdemes újra figyelni a pályakezdőkre.
Az elmúlt hónapokban sokat lehetett hallani arról, hogy a globális autópiac lassulása, az elektromos autók előretörése és az új technológiákra történő átállás miatt rengeteg munkahely szűnhet meg a német autóiparban. A probléma nagyságát jól mutatja, hogy a héten sor került egy találkozóra a német kormány, valamint az ország vezető autóipari vállalatai és a szakszervezetek részvételével annak érdekében, hogy megvitassák, miként lehetne mégis minél több munkahelyet megőrizni az iparágban. Az eseményen részt vett Hubertus Heil munkaügyi miniszter is, aki érdekes elképzeléseket osztott meg azzal kapcsolatban, hogyan kerülnék el a tömeges elbocsátásokat Németországban.
2020-ról 2023-ra 6,6 százalékos éves átlagos növekedéssel 1,94 ezer milliárd forintosra nőhet a magyar IT-piac – jelzik előre a Fitch Solutions elemzői. Bár a gazdasági növekedés némileg lassulhat, az IT-piacot a munkaerőhiány és a növekvő bérek miatt szükségessé váló informatikai beruházások hajtják. A legfontosabb trendek között említik a felhő technológiák, az 5G, az AI és más technológiák térnyerését és az ipar 4.0-ás fejlesztések terjedését.
Az idei évben is folytatódik a gyors béremelkedés kelet-közép-európai országokban a Moody’s elemzése szerint annak ellenére, hogy a gazdasági környezet már romlik, a GDP-növekedés lassul.
Csökkenéssel zártak a New York-i tőzsde főbb mutatói.
A cégek idén fokozni szeretnék hatékonyságukat, szeretnének automatizálni, így az ezt a folyamatot elősegítő munkaerő iránt komoly érdeklődésre van kilátás – derült ki a Profession.hu előrejelzéséből.
Azt szeretném, hogy a háromgyerekes családokra is ki tudjuk terjeszteni, amit idén bevezettünk a négygyermekesek esetében: ne fizessenek az anyák személyijövedelemadót egész életükben – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a mai sajtótájékoztatóján. A kiterjesztésnek a családok és az állami költségvetés szempontjából is sokkal nagyobb a jelentősége, mint az idén életbe lépett, egyelőre csak a négygyerekes anyákra vonatkozó kedvezmény. És nem csak azért, mert háromgyerekes családból sokkal több van.
Tavaly szeptember és november között 4 millió 517 ezren dolgoztak (Magyarországon), ami kismértékű növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest, azonban a foglalkoztatás már hónapok óta nem tud tovább növekedni. Ezt támasztja alá, hogy a munkanélküliek száma sem csökken már (163 ezer) és a közfoglalkoztatottak csökkenése is megállt. Mindeközben tovább emelkedett az átmenetileg külföldön dolgozó magyarok száma, és új csúcsot ért el.
Rekordmagasra nőtt a foglalkoztatottak száma tavaly Németországban.
Idén is kitarthat a gyors béremelkedés Magyarországon, miután a minimálbér és a garantált bérminimum 2020-ban is dinamikusan növekszik, miközben a munkaerőhiány továbbra is felfelé hajtja a kereseteket. Azonban az üres álláshelyek csökkenése miatt már nem biztos, hogy olyan kedvező helyzetben lesznek a dolgozók, mint a korábbi években, így a béremelés mértéke kissé alacsonyabb lehet. A bérek vásárlóerejének növekedését pedig a várhatóan 3% feletti infláció fogja majd vissza.
Egyre népszerűbb a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, a cégeknek gazdasági érdekeik mellett szociális szempontokat is mérlegelniük kell - írta a Magyar Nemzet pénteken.
Parragh László, az MKIK elnöke a magyar gazdaság kedvező teljesítményéről beszélt, és úgy látja, hogy a GDP-növekedés jövőre is jól alakulhat. Azonban a világgazdaság növekedése lassul, számos kockázat árnyékolja be a kilátásokat, miközben Magyarországon a munkaerőhiány, a kkv-k alacsony termelékenysége, a forint gyengülése, és a vártnál magasabb infláció jelenthet problémát. Kiemelte: a jelenlegi stabil gazdasági növekedés időszakában a gyengülő forintárfolyam nem biztos, hogy szerencsés a gazdaságnak hosszú távon, mert amikor majd szükség lesz az árfolyambeavatkozásra, akkorra már "elhasználódhat" ez az eszköz.
Idén olyan történt, amire hosszú ideje nem volt példa Magyarországon: jelentős munkabeszüntetéseket tartottak a magyar dolgozók, ami egyes vállalatok termelésére is érdemi hatással volt. A legsikeresebb sztrájkot az Audinál tartották, de összességében a versenyszféra egészében igen jelentős béremelést tudtak kiharcolni a munkavállalók. De mire számíthatunk jövőre?
Bizonyos feldolgozóipari ágazatokban már csökken a foglalkoztatás, kifejezetten gyors beruházás- és termelésnövekedés mellett, derült ki az MNB friss jelentéséből. Ez azt jelenti, hogy a munkaerőhiány közepette a vállalatok elkezdték a munkát tőkével helyettesíteni.
Akár Ázsiában is vehet majd bankot a jövőben az OTP, amelynek vezetését még legalább 3 évig tervezi, ötéves távon pedig szerinte további forintgyengülésre van kilátás, mivel az euróbevezetés „időpontja beláthatatlan” – mondta el a HVG-nek adott interjúban Csányi Sándor. Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója szerint nincs ingatlanbuborék Magyarországon, súlyos recesszió sem várható az országban, de „kétségtelenül a magyar gazdaság Achilles-sarka, hogy túlságosan kitett az autóiparnak” és az egészségügy helyzete „a legsúlyosabb probléma ma Magyarországon”.
Hibrid háborús fenyegetés miatt lépnének a szárnyországok.
Az Európai Központi Bank elnöke óva intette Brüsszelt egy kereskedelmi háborútól.
Tűzszünet a libanoni konfliktusban.
Együtt sír, együtt nevet a kereskedő és a lakosság.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
