Megkezdődnek az egyeztetések a következő napokban a jövő évi kötelező legkisebb keresetekről, az állami cégek bérhelyzetéről, a járulékcsökkentésről és a kiskereskedelemben tervezett, rövidített vasárnapi nyitvatartásról - írta csütörtöki számában a Magyar Nemzet.
A magyar gazdaság egyre erősödő problémája a munkaerőhiány, több mint 250 ezer álláshely áll betöltetlenül. A legnagyobb gond az iparban, ezen belül is a feldolgozóiparban, az egészségügy és a szociális ellátás, valamint a kereskedelem és a vendéglátás területén érzékelhető - derül ki a BDO Magyarország közelmúltban készült elemzéséből.
Idén szeptemberig közel 30 ezer külföldi vendégmunkás érkezett Magyarországra a három legnagyobb küldő országból. Két éve még mintegy tizenegyezren jöttek az országba - írja a Világgazdaság.
A mai munkaerőpiacon számos generáció működik együtt, amelyek közül a sokat emlegetett Z- és Y-generáció tagjai a legfiatalabbak. Az egyes korosztályoknak mindig is különbözött a látásmódjuk, de úgy tűnik, hogy a digitalizáció mindezt tetézi. Lehetséges így egyáltalán hatékonyan együttműködni? Erről beszél Steigervald Krisztián generációkutató a november 20-ai Big Office Day Konferencián.
Budapest gazdasága az elmúlt évtizedben is nagyban hozzájárult Magyarország fejlődéséhez, miután több mint kétszer olyan fejlett, mint az országos átlag, azonban a gazdasági válságot követően csökkeni kezdett a gazdasági súlya. Megnéztük, miként alakult az elmúlt időszakban Budapest gazdasága, népessége, és munkaerő-piaci helyzete. Lássuk, milyen gazdasági és társadalmi helyzetet örökölt a fővárosban Karácsony Gergely új főpolgármester!
A fővárosi közszolgák bérviszonyainak rendezését és munkakörülményeik javítását ígérte a főpolgármester pénteken Budapesten, egy szakszervezeti fórum szünetében tartott sajtótájékoztatón.
A legtöbb hazai ágazat stratégiai döntéshozója, és HR-szakembere jelen lesz a Portfolio november 20-i Big Office Day konferenciáján. Valósággal izzik a munkaerőpiac, a szektor forradalmát hajtó erők szorítását lassan mindenki a nyakán érzi. Azaz van miről beszélni.
Az, hogy az automatizáció, a technológia fejlődése és a robotok terjedése veszélyt jelent a munkahelyeinkre, nemcsak jövőbeli ábránd: akadnak olyan munkakörök, amelyek több mint 90%-os létszámbeli leépülést tapasztalhattak 2009 és 2018 között – derül ki az amerikai munkaügyi statisztikai hivatal adataiból. Nemcsak a fizikai munkások érintettek ráadásul, az adminisztratív feladatokat ellátó irodai munkások száma majdnem a felére csökkent, de veszélyben vannak az adatelemzők és a telemarketingesek is.
A munkaerőpiac helyzete már nem indokolja az egyedi munkahelyteremtés közpénzből való további ösztönzését, helyette a – növekedési célokat szolgáló – tudásintenzív, magas hozzáadott értékkel bíró ipari és szolgáltatási területek támogatása célszerű – erre a következtetésre jutott elemzésében az Állami Számvevőszék. Az ÁSZ a 2010-2017 közötti időszak állami befektetésösztönzési és munkahelyteremtési intézkedéseit értékelte. Az elemzés feltárta, hogy a vonatkozó stratégiák és tervek tartalmazták a főbb célokat és eszközöket, ugyanakkor azokba számszerűsített eredménycélokat és monitoring rendszert jellemzően nem építettek be. Az értékelt időszakban a beáramló tőke mennyisége növekedett, a munkanélküliség pedig jelentősen csökkent, azonban a kutatás-fejlesztést célzó beruházások száma nem változott jelentős mértékben.
A tágan értelmezett fővárosi agglomeráció és kisebb mértékben a regionális központok szűkebb környezete is vándorlási nyereségre számíthat 2051-ig, ennek következtében – az országos trendekkel dacolva – a budapesti agglomerációs gyűrű várhatóan tovább tudja növelni népességszámát – írja Lennert József, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézetének szakértője a Területi Statisztikában megjelent cikkében. A városok népessége 7–17, a városkörnyéki vidéki tér népessége 1–11, a félreeső vidéki tér népessége pedig akár 16– 31%-kal is csökkenhet. A szerző szerint Magyarország területének jelentős részén vándorlási veszteség várható, különösen (a regionális központok környezetét leszámítva) az Alföldön és Dél-Dunántúlon.
A Z generáció szerint kiváló cégvezető lesz belőlük, mivel tanulékonyság, alkalmazkodóképesség, kreativitás és kíváncsiság jellemző rájuk. A jövő vezetői szerint 2050-ben diploma helyett a vizsgával nem megszerezhető szociális készségeken lesz a hangsúly, és a vezetői képességeket nem feltétlenül az iskolapadban, hanem a munkahelyi ranglétrát végig járva fogják megszerezni – derül ki az Adecco Csoport #CtheFuture Z generációs felméréséből.
Nincs tervben egységes európai uniós minimálbér, miután túl nagyok a gazdasági különbségek a tagállamok között - közölte keddi európai parlamenti (EP-) meghallgatásán a munkahelyteremtésért felelős biztosnak jelölt Nicolas Schmit.
Négy hónappal idén december 31-ig eltolták az eredetileg ma záródó munkaerőpiaci alkalmazkodóképesség fejlesztését célzó uniós pályázat zárását – derült ki a hivatalos pályázati oldalon közzétett közleményből.
Az elmúlt kilenc évben mintegy háromszázezerrel nőtt a női foglalkoztatottak száma Magyarországon, a növekedés annak is köszönhető, hogy a foglalkoztatáspolitikában jelentős változások történtek 2010 óta - mondta a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára hétfőn Kapuváron.
Újabb öt megyében indul el a munkaerőpiaci reformprogram, ezzel már az ország döntő részén, 15 megyében működhetnek hatékonyabban a munkaügyi hivatalok - jelentette be Varga Mihály. A pénzügyminiszter elmondta: a program a tavalyi indítása óta csaknem 40 ezer ember munkához jutását segítette, ami több mint a duplája a bevezetését megelőzően mérteknek.
A válság után jelentősen nőtt a foglalkoztatás Magyarországon, azonban a termelékenység bővülésére még várni kellett. Az elmúlt években azonban a munkatermelékenység átlagosan közel 2,5 százalékkal bővült, ami lényegében megfelel a régiós országok átlagának. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs jelentése szerint annak ellenére, hogy a kkv-k termelékenysége szintben közel harmada a nagyvállalatokénak, az elmúlt időszakban már elkezdődött a közeledés.
Június és augusztus között is rekordmagas szinten stabilizálódott a foglalkoztatás, meghaladva a 4,5 millió főt, miközben a munkanélküliség kissé tovább csökkent. A közfoglalkoztatottak egyre kevesebben vannak, a külföldön dolgozó magyarok viszont egyre többen.
Az irodák kialakítása korábban leginkább a menedzsment elvárásai mentén zajlott, ezért a többségük egy gyárra hasonlított, ahol szellemi munka folyik. Először a dizájn terén történtek látványos változások az, mára pedig egyértelműen a dolgozók igényei, kényelme, egészsége és persze hatékonysága került a középpontba. Az elmúlt években hazánkban is óriási fejlődésen ment keresztül az irodakultúra, de milyen helyen dolgoznak a legszívesebben és a leghatékonyabban a magyar munkavállalók?