Az Egyesült Államok 43 államában csökkent a munkanélküliségi ráta májusban áprilishoz képest, ugyanakkor Nevadában még csökkenés után is 25 százalékos volt – írja a Marketwatch.
A koronavírus-járvány kitörése óta szinte minden ország abban bízik, hogy a gazdasági válság lefutása V-alakú lesz, vagyis a hirtelen beszakadás után ugyanolyan hirtelen visszapattan majd a gazdaság. Egyelőre kevés a rendelkezésre álló adat, hogy ezt megítéljük, most úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok áll legközelebb a bűvös V betűhöz még úgy is, hogy a járvány alig akar csillapodni.
Jelentősen nő idén a munkanélküliség világszerte a gazdaság visszaesésével párhuzamosan. Az OECD olyan nagy recesszióra számít, amekkorát békeidőben az elmúlt 100 évben nem láthattunk, a gazdaság pedig csak fokozatosan áll talpra, így a munkanélküliség is velünk marad egy ideig. Az OECD megállapította, hogy azok az országok járnak jobban, ahol a kormány segít megóvni a munkahelyeket, és habár Magyarország is megalkotta a saját bértámogatási programját, minket nem sorolt ebbe a körbe a szervezet.
A munkanélküliségi adatok önmagukban nem jelentenek sokat a Fed számára, az erre adott piaci reakciók viszont annál inkább. A kedvező adatok miatt a befektetők ismét a részvénypiacok felé fordultak, az amerikai állampapírhozamok így jelentősen megnőttek az elmúlt napokban.
A májusi munkaerőpiaci számok eladási rohamot indítottak a kötvénypiacon, emiatt a hozamok pedig március óta nem látott magaslatokba ugrottak. Ez rossz hír az amerikai jelzáloghiteleseknek, hiszen hiteleik kamata a 10 éves kötvényhozamokat követi – írja a CNBC.
Összehangolt levélben tiltakoznak a magyar szakszervezetek az ellen a törvényjavaslat ellen, mely 24 hónapos munkaidőkeretet engedélyezne. Az érdekképviseletek által csak „Rabszolgatörvény 2.0” névre keresztelt kormányzati törvényjavaslat szerintük uniós ajánlásokkal is ellentétes.
Az enyhítések a munkaerőpiac alakulására is kedvező hatással vannak - jelentette ki Christine Aschbacher osztrák munkaügyi miniszter kedden Bécsben, amikor Margarete Schramböck gazdasági miniszterrel közösen ismertették a májusi munkanélküliségi adatokat, valamint a munkanélküliség csökkentésére irányuló kormányzati intézkedések hatását.
A világban különböző mértékben emelkedett a munkanélküliség a koronavírus-járvány kitörése óta, Magyarországon (hivatalosan) 3,8%-ra emelkedett áprilisban a munkanélküliség, amivel még viszonylag olcsón megúsztuk. A tényleges munkanélküliség viszont jóval magasabb lehet, sokan ugyanis inaktívvá váltak, a korlátozások miatt munkát sem tudtak keresni. Egyelőre a régió többi országában sem látszik a tömeges leépítési hullám, de ez csak idő kérdése – vélik az Erste Bank szakemberei.
A koronavírus-járvány kirobbanása óta áprilisig több mint 100 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma Magyarországon, miközben 110-120 ezren váltak munkanélkülivé, derült ki a KSH adataiból. A foglalkoztatottak száma áprilisban 4 millió 368 ezer fő volt, ami érdemi csökkenés a járvány kirobbanásához képest, és már messze van a tavalyi csúcstól, amely 4,5 millió felett volt. A Portfolio kalkulációja szerint 280 ezer munkanélküli adódik a KSH adatai alapján, ami szintén erőteljes növekedés a járvány előtti 160 ezer körülihez képest. A munkanélküliségi ráta ezzel 6% fölé került, és ha a közfoglalkoztatottakat állástalannak tekintjük, akkor még magasabb ráta adódik.
A kormány ma délután az Országgyűlés elé terjeszti a különleges jogrend visszavonására vonatkozó javaslatot, de egyelőre nem tudhatjuk, mely intézkedések maradhatnak még velünk, melyek kifejezetten a veszélyhelyzet végig szóltak. Azt tudjuk egyelőre biztosan, hogy a védelmi intézkedések életben maradnak.
Az érintett cégeknek sokakat el kellett volna bocsátaniuk, ezért időt kért a megoldás megtalálására, mondta Orbán Viktor miniszterelnök.
Elsősorban a koronavírus-járvány elleni védekezésről beszéltek a képviselők az azonnali kérdések között, az Országgyűlés hétfői ülésén.
A kormány felhívja a pénzügyminisztert, hogy gondoskodjon a kormány és az Európai Bizottság között kötendő, a COVID-19-járvány miatt felmerülő szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz (SURE) igénybevételéhez szükséges garanciavállalásró - derül ki a Magyar Közlönyben ma megjelent határozatból. Ez azt jelenti, hogy a kormány is igénybe kívánja venni a tagállamok számára hozzáférhető uniós támogatást - hívja fe la figyelmet a Népszava.
A koronavírus-válság miatt Magyarországon több mint 100 ezren veszítették el a munkájukat márciusban és áprilisban összesen – derült ki a KSH honlapján váratlanul közzétett adatsorból. Az év negyedik hónapjában 64 ezer embernek szűnt meg az állása, miután a magyar gazdaság hatalmas visszaesést szenvedhetett el a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések következtében.
A kijárási korlátozás bevezetésének, a határok lezárásának, bizonyos szolgáltatások nyújtásának átmeneti leállításának és a külső kereslet zuhanásának hatására mély recesszióba süllyedhetett a magyar gazdaság az idei második negyedévben, mindennek hatására pedig százezres nagyságrendben növekedhetett a munkanélküliek száma. A kormány intézkedéseinek és a gazdaság újranyitásának hatására várhatóan megáll a helyzet romlása, azonban a munkanélküliség csökkenése nagyban függ attól, hogy milyen gyorsan pörög fel a magyar gazdaság. Cikkünkben becslést adunk arra vonatkozóan, hogy hol járhat valójában a munkanélküliség és mire számíthatunk az év hátralévő részében. Azt is megvizsgáljuk, mit okozna egy újabb járványhullám, és felvázoljuk a 2021-es kilábalás forgatókönyveit.
Egy Facebook-posztban közölte szerda délután a nyilvánossággal az MTD, hogy gyártási kapacitásainak jobb kiaknázása és a költséghatékonyság érdekében augusztus 7-én bezárja nemesvámosi (Veszprém melletti) fűnyírógép és fűnyírótraktor gyárát és 465 fős leépítést hajt végre – szúrta ki az Index. Az MTD tervei szerint a magyar egység továbbra is fontos szerepet tölt majd be a régióban értékesítési, adminisztratív és logisztikai szempontból, így a régióban 55 főt megtart és emiatt nagyjából 450 fő veszítheti el itthon a munkáját a döntés miatt.
A koronavírus-válság által jobban érintett ágazatok cégeinek 40-60%-a, míg a kevésbé érintett cégeknek az 5-40%-a mondta azt a neves müncheni Ifo gazdaságkutató intézet felmérésében, hogy elbocsátásokat tervez. A felmérés a német tartományok szintjén is mutatja, hogy hol milyen intenzív az elbocsátási szándék: Baden-Württemberg tartományban a cégek 22 százaléka, Bajororoszágban 20 százaléka tervez elbocsátásokat, az országos átlag pedig 18%-os lett.
"2010-ben az ígértük, hogy 1 millió új munkahelyet teremtünk, amit teljesítettünk, de a koronavírus pusztító hatással van a munkaerő-piacra, magyar emberek megélhetése kerül veszélybe", mondta Schanda Tamás, az innovációs minisztérium miniszterhelyettese. A lehető legtöbb munkahelyet kell megvédeni, és amennyit a vírus tönkretesz, annyit hozunk létre, tette hozzá.
A Finnországban kísérleti jelleggel korlátozott időre bevezetett alapjövedelem abban a tekintetben nem vált be, hogy a munkanélkülieket visszavezesse a munkaerőpiacra, a résztvevők viszont kedvezőbben ítélték meg élethelyzetüket - ezt állapította meg a kísérlettel kapcsolatos első nagyszabású tanulmány.
Minden tizedik munkavállaló elveszítette az állását egy friss felmérés szerint.
Csökkenteni kellene az árakat.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A háború legnépszerűbb fegyverét tették földdel egyenlővé.
Tavaly óta kétszeresére nőtt a Neuralink.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
