Miközben a világban minden a magas inflációról szól, szép csendben egészen extrém munkaerőpiaci rekordok sora születik: 20 éve nem látott szintre süllyedtek a munkanélküliségi mutatók, miközben nem ritkák a 70% körüli foglalkoztatottsági ráták sem.
A tavalyi év utolsó negyedévében átlagosan 284 ezer volt az "önbesorolásos munkanélküliek" száma - válaszolta a KSH a Portfolio megkeresésére. Ha csak az év utolsó hónapját nézzük, akkor számításaink szerint több mint 300 ezren voltak azok, akik munkanélkülinek vallották magukat. Az elmúlt hónapokban a mélyponthoz képest emelkedni kezdett a hivatalos munkanélküliségi adat, az önbesorolásos munkanélküliség, illetve a munkaerőtartalék egyaránt. Ezzel együtt is egyelőre jól állja a sarat a hazai munkaerőpiac, miután a munkanélküliség növekedése visszafogott, de már magunk mögött hagytuk a 3%-hoz közeli teljes foglalkoztatást.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Aegon Alapkezelő írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a Raiffeisen Alapkezelő írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az MKB Alapkezelő írását olvashatják:
Németországban kismértékben csökkent a munkanélküliek száma januárban, de a munkanélküliségi ráta a decemberi szinten maradt - közölte a német szövetségi munkaügyi hivatal, a Bundesagentur für Arbeit (BA) kedden.
Januárban nőtt a munkanélküliek száma az NFSZ adatai alapján az előző hónaphoz képest, ugyanakkor éves alapon csökkenés látható.
A legszegényebbek védelme érdekében az Európai Unió új minimálbérszámítási módszert vezetne be, valamint kiegészítő támogatásokkal erősítenék a szociális védőhálót.
2023-ban világszerte folytatódnak azok a kísérletek, amelyeknek a koronavírus-járvány adott óriási lendületet: a vállalatok olyan modelleket próbálnak ki a munkaidőre, a rugalmas beosztásra, a feladatkörök átstrukturálására vonatkozóan, amelyekre mindeddig nem volt példa. Az Egyesült Államokban kibontakozó trend szerint pedig akár nyilvános posztokban is érdemes megköszönni a közös munkát és tapasztalatokat, ha kirúgják az embert.
Bár az infláció és a jegybankok lépései idén is középpontban lesznek, a Portfolio által megkérdezett szakemberek szerint nagyobb veszélyt jelent a piacokra nézve egy Kínát érintő esetleges nyugati szankció, a profitmarzsokban beálló hirtelen korrekció vagy épp a szűkös munkaerőpiac. A portfóliómenedzserek azt is elárulták, melyek a kedvenc szektoraik, iparágaik 2023-ra, abban viszont nincs egyetértés, hogy idén lesz-e bármilyen befektetés, amely meg tudja haladni a PMÁP 16%-os hozamát.
A 2023-as év legnagyobb makrogazdasági kockázata a gázár lesz, ami akkor sem biztos, hogy visszaáll a korábbi szintre, ha vége lesz a háborúnak, de ahogy az utóbbi napok árcsökkenése mutatja, az árkonszolidáció anélkül is lehetséges, ha nincs béke. Ehhez a bizonytalansághoz jön hozzá a két számjegyű infláció, a reálbércsökkenés és az erősen megkérdőjelezhető kormányzati növekedési modell. Az OXO Technologies podcastjában Oszkó Péter vendége Madár István, a Portfolio vezető elemzője volt, aki nyögvenyelős, de menedzselhető évet jövendölt.
Magyarországon a legszigorúbb a munkanélküli ellátás az egész Európai Unióban és a kormány még a koronavírus okozta válság alatt sem volt hajlandó a jogosultsági idő növelésére. Pedig korábbi magyar példa mutatja, hogy egyes esetekben még úgy is lehet több ellátást adni az embereknek, hogy az elhelyezkedés idő hossza egyáltalán nem nő.
A Központi Statisztikai Hivatal egy ideje egy becslést közöl a havi munkanélküliségről és a foglalkoztatásról, a munkaerő-felmérés nyers adatait nem lehet látni a hivatalos adatokból. Amióta a KSH bevezette ezt a módszertani váltást, azóta kisebbek az ingadozások az adatokban. A KSH becslése 187 ezer munkanélkülit mutat, miközben a Portfolio számításai szerint a nyers adatok alapján már 200 ezer fő feletti számot látnánk tavaly novemberre vonatkozóan. Az MNB szezonálisan igazított mutatója szerint is 200 ezer felett van a munkanélküliek száma.
Az OpenAI mesterséges intelligenciával ellátott chatbotját, a ChatGPT-t több tudományos és társadalmi-gazdasági témában is leteszteltük. Legutóbb arról kérdeztük, milyen veszélyeket lát saját magában, és általában a mesterséges intelligenciában, ezúttal pedig arra voltunk kíváncsiak, hogyan látja az oktatás helyzetét a világban és hazánkban.
Idén megindulhat a gazdasági teljesítmény növekedése: a Magyar Bankholding elemzői a 2023-as GDP előrejelzésüket 0,4 százalékról 0,8 százalékra emelték - ismertette Suppan Gergely Magyar Bankholding elemzési vezetője szerdán Budapesten sajtóbeszélgetésen.
Novemberben csökkent a béremelkedés üteme Magyarországon az előző hónapokhoz képest, ez azonban kizárólag a költségvetési szféra fékezésének tudható be. A versenyszférában továbbra is gyorsan nőnek a keresetek, ráadásul a rendszeres bérek növekedése átlépte a lélektani 20%-ot, ami az ár-bér spirál elszabadulásán keresztül már tervezhetetlen árazási és bérezési folyamatokat jelent a nemzetgazdaságban. Az évtizedek óta nem látott infláció miatt a reálbérek nemzetgazdasági átlagban zuhannak, a költségvetési szektor dolgozói sokkal rosszabb helyzetben vannak, mint a versenyszférában.
Recessziót jelez előre a Conference Board amerikai gazdasági indikátora, amely a vártnál nagyobb mértékben csökkent decemberben.
Bár a nemrég megjelent novemberi adatok alapján megugrott az építőipar teljesítménye - az ágazat kibocsátási volumene 6,8 százalékkal haladta meg az előző havi szintet - az idei kilátások ezzel együtt sem fényesek. Hogy milyen tényezők, gazdasági folyamatok szólnak az építőipari termelés esetleges további emelkedése vagy csökkenése mellett, várhatóan milyen hatással lesz ez a kivitelezési költségek alakulására, és hogy mi most a legfőbb kihívás az iparág szereplői számára, arról Koji Lászlót, az ÉVOSZ elnökét kérdeztük.
Megélhetési válság, áremelkedés, az országokat szabadon váltogató digitális nomádok speciális elvárásai, a bérek átláthatóságára vonatkozó egyre szigorúbb elvárások. Hosszú ideje nem látott feladványokra kell idén választ adniuk a vállalatoknak és vezetőiknek.
A fokozatosan romló makrogazdasági kilátásokkal párhuzamosan komoly elbocsátási hullám indult tavaly novemberben: a magas inflációs környezetben és a szigorodó monetáris politikák mentén előtérbe került a költségoptimalizálás és a tőkekiadások csökkentésének a fontossága a nagyvállalatoknál, és a 2023-as kilátások sem valami fényesek ebben a tekintetben. Egyelőre úgy néz ki, hogy a koronavírus alatt szárnyaló technológiai nagyvállalatok és a bankszektor prominens szereplőinek háza táján van szükség leginkább a "racionalizálásra", de mielőtt azt hinnénk, hogy az ilyen jellegű problémák a tengerentúlon fognak csak hangsúlyosan megjelenni, érdemes képbe kerülni a hazai kilátásokkal is.
Japánnak 70 évre elegendő mennyiség.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Megjelent az első felmérés, amely Kamala Harris győzelmét jósolja.
Kiegészítik vele a meglévő rendszert.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
