Megtorpant a munkahelyteremtés év végén
Kismértékben csökkent az üres álláshelyek száma a versenyszférában 2016 utolsó negyedévében, ám az még így is a harmadik negyedéves rekord közelében maradt.
Kismértékben csökkent az üres álláshelyek száma a versenyszférában 2016 utolsó negyedévében, ám az még így is a harmadik negyedéves rekord közelében maradt.
Hosszabb távon 100-150 ezer közmunkást szeretne átterelni a kormány a versenyszférába - mondta Simon Attila, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára a Világgazdaságnak. A kormány pénteken jelentette be, hogy jelentősen szigorítja a közmunka-vállalás feltételeit, és a "következő időszakban" 50 ezer közmunkást terel át a valós munkaerőpiacra.
A közfoglalkoztatás statikusságát meg kell változtatni és minél több közfoglalkoztatottat ki kell vezetni a valós munkaerőpiacra - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteken. Közölte, az elkövetkezendő időszakban 40 milliárd forint felhasználásával a közfoglalkoztatásból kivezető gazdaságélénkítő és mobilitást könnyítő intézkedésekkel a kormány fokozatosan 150 ezerre akarja csökkenteni a közfoglalkoztatottak létszámát a múlt év végén regisztrált 197 ezerről. A közmunkarendszer számos szigorításáról döntöttek.
Drámai helyzetképet fest a BKV 2017-2020 évekre készített humán stratégiája. A következő években 1000 kilépő pótlását kell megoldani úgy, hogy a fizetés közben minden területen kisebb, mint a hazai konkurenciánál - írja az Index egy a birtokába került dokumentumra hivatkozva.
Nem csak Ukrajnában, hanem Magyarországon is népszerűsíti a kormány az ukrán állampolgárok hiányszakmákban történő foglalkoztatását: március elején elindul az ukrán-magyar munkaerőpiaci roadshow, amelynek első állomása Budapest lesz. Orbán Viktor kedden leszögezte, csak a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatok jöhetnek szóba, de ezeknél is "kontroll alatt akarják tartani" a külföldi munkavállalást.
Elsősorban a munkaerőhiány miatt látványosan emelkedik az átlagbér Magyarországon, azonban arról eddig kevés szó esett, hogy az országos átlagot csak Budapesten és Győr-Moson-Sopron megyében érik el a fizetések. Valójában óriási jövedelmi szakadék tátong a főváros és a vidék között, így bérnövekedés üteme is mást-mást jelent Budapesten és azon kívül. A gazdasági fellendülésnek és a munkaerőhiánynak köszönhetően - kevés kivételtől eltekintve - a versenypiaci fizetések emelkedése a legtöbb megyében lendületet vett, ám van ahol ez sovány vigasz, hiszen jelentős lemaradást kell még behozni.
Az elmúlt években az ingatlanpiac gyakorlatilag minden szegmense jelentős növekedésnek indult, a beruházások hadát elindító fejlesztők azonban komoly nehézségekkel találják magukat szembe az építési költségek növekedése és a szakmunkások hiánya miatt. Az RICS havi rendszerességgel megrendezésre kerülő Tea & Talk kerekasztalbeszélgetésének résztvevői az építőipart jellemző munkaerőhiány okozta problémákról és azok lehetséges megoldásáról beszélgettek.
Magyarországon az ipari szektoron belül van olyan ágazat, ahol az országos átlagbér több mint kétszeresét keresik a dolgozók, ám vannak olyan területek is, ahol úgy tűnik, a bérnyomás egyáltalán nem érvényesül, mivel messze átlag alattiak a fizetések.
Szoftverfejlesztőkből és mobilalkalmazásfejlesztőkből lesz továbbra is a legnagyobb hiány az IT-munkaerő magyar piacán, ahol a munkaadók egyre komolyabb erőfeszítéseket kell, hogy tegyenek az állások betöltéséért - derült ki a Codecool informatikai szakoktató cég HR-vezetők körében végzett kutatásából. A pályakezdők és a bátor pályamódosítók lehetnek egyedül nyertesei a következő éveknek, hiszen esélytelen, hogy lépést tartson az igényekkel a hagyományos oktatás és az eddig ismert HR-eszköztár.
Több másik állami vállalat mellett a Magyar Posta is munkaerőhiánnyal küzd, főleg a központi régióban és Nyugat-Magyarországon nincs elég postás - írja a Világgazdaság.
2017 első negyedévében tovább fokozódott az eddig is súlyos munkaerőhiány a magyar feldolgozóiparban, miközben a szolgáltató szektorban kismértékben enyhült a létszámhiány az előző negyedévben tapasztalt csúcshoz képest. A régiós országok között továbbra is messze nálunk számolnak be a legkritikusabb helyzetről a cégek.
A munkaadói érdekképviseletekkel és önkormányzatokkal történt egyeztetést követően a következő hónapokban további munkaerő-mobilitást segítő intézkedések lépnek életbe, a regionális különbségek csökkentése érdekében - mondta a nemzetgazdasági miniszter hétfőn Budapesten.
A 15, illetve 25 százalékos idei kötelező minimálbér-emelések, az ebből következő bértorlódás és a folyamatosan fokozódó munkaerőhiány idén a legtöbb munkaadót látványos béremelésekre kényszeríti, így az átlagbér eddig nem látott mértékben lódulhat meg. A fizetések gyors emelkedésének pedig több következménye is lehet, akár jelentősen drágulhat is az élet Magyarországon. A saját munkahelyeden, iparágadban is érzékeled, hogy korábban nem jellemző ütemben emelik a fizetéseket? Írd meg nekünk!
Általánosságban lett hiánycikk a munkaerő Magyarországon 2016-ban, azonban a foglalkoztatottság bővülése egyelőre még nem fékezett le, sőt, minden hókuszpókusz nélkül 130 ezer fővel nőtt. A munkaerő-tartalék folyamatos apadása láttán ugyanakkor számíthatunk rá, hogy a növekedés visszafogottabbá válik idén. Egyre feszesebb munkaerő-piaci kondíciókat tükröz a versenypiaci bérek emelkedése is, igaz, tavaly az állami szektor fizetései nőttek a legjobban, majdnem 10 százalékkal.
Az égető munkaerőhiány közepette az építőipar tárt karokkal várja a külföldi vendégmunkásokat, akik azonban egyelőre nem jönnek - írja a Világgazdaság. A kormány már ősszel egyszerűsítette a szomszédos harmadik országból érkező nem EU-s állampolgárok tartózkodási és munkavállalási engedélyeinek adminisztrációját, amelynek nyomán akár el is lephetnék az országot.
2017-ben 23-25 százalékkal növekszik az Obi összes áruházi dolgozójának fizetése, ami azt is jelenti, hogy a bérfejlesztés a barkácslánc minden dolgozója esetében leköveti a garantált bérminimum növelésének kötelező mértékét. Két éves távlatában az Obi mintegy 44 százalékkal emelte az alkalmazotti fizetéseket, ezzel a hazai kiskereskedelmi láncok közül rekordernek számít - írja a Napi.hu.
Szinte bizonyos, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) kéményseprői egyes területeken nem voltak képesek december végéig elvégezni az alapvető szolgáltatásokat, a tüzelő-fűtő berendezések menetrend szerinti ellenőrzését, tisztítását, valamint kötelező felülvizsgálatát - írja a Magyar Nemzet szerdai számában.
Az autóbuszsofőrökhöz hasonlóan villamosvezetőkből is hiány van Magyarországon. Havonta két-három villamosvezető munkaviszonya szűnik meg nyugdíjazás, illetve egyéb okok miatt a BKV-nál, ahol jelenleg 880 főt alkalmaznak ilyen munkakörben - tudta meg a Budapesti Közlekedési (BKV) Zrt.-től a Világgazdaság.
A munkaerőhiánynak elsősorban demográfiai okai vannak, a munkaképes korú népesség fogyása miatt évente 40-50 ezerrel kevesebb ember dolgozik Magyarországon és a probléma vélhetően még évtizedekig fennáll majd - mondta a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke csütörtökön az M1 aktuális csatornán.
2016 a munkaerőhiány felszínre törésének éve volt, vagy legalábbis ez volt az az év, amikor a gazdaság összes szereplője, mind a kormány, mind a vállalkozások, mind a munkavállalók elkezdhették saját bőrükön érezni a munkaerőpiac feszesedését. Ez vezetett a novemberben megkötött bérmegállapodáshoz is, ami a várakozások szerint a következő két évben jelentősen meglódítja majd a bérnövekedést és serkenti a foglalkoztatottság bővülését.
Karácsony Gergely előterjesztése nyilvános lett.
250 millió forintra bírságolta az MNB az egyik vagyonkezelőt.
Idén 50 ezerrel nőtt a számuk.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
