Idén év eleje óta figyelhető meg, hogy a szerkezetépítési szakmunkákban külföldi cégek jelentek meg Magyarországon, alkalmazottaikkal egyetemben - nyilatkozta a Magyar Nemzetnek az Építési Vállalkozások Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke.
Januártól az országosan kötelező bruttó 180 ezer forintos szakmunkás-bérminimumhoz képest több tízezer forinttal magasabb garantált alapjövedelemhez, akár több mint 240 ezer forinthoz juthatnak a szállodaiparban és a vendéglátásban foglalkoztatott szakképzett munkavállalók, az erről szóló ágazati kollektív szerződést az ősszel írhatják alá - írja a Magyar Idők.
Június óta a szomszédos országokból érkező, nem uniós állampolgárok, vagyis az ukránok és a szerbek a kijelölt hiányszakmákban munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak Magyarországon. De melyek ezek a foglalkozások?
Az egészségügyi szakellátás minőségének javítása és az egészségügyben tapasztalható munkaerőhiány enyhítése érdekében mesterképzés indul három vidéki egyetemen diplomás szakápolók számára - ismertette Betlehem József, az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszteri biztosa az M1 szerdai műsorában.
A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke szerint a kiskereskedelmi dolgozók egy része már nem csak a létszámhiány miatt fordulna segítségért a kormányhoz, hanem azt is kérnék, hogy vegye fontolóra a vasárnapi munkavégzés tilalmának ismételt bevezetését.
Bár áprilisban átmenetileg visszavonulót fújt a kormány, szeptemberben ismét előveheti a kötelező minimumlétszám kiskereskedelmi üzletekben való előírásának javaslatát - értesült a Magyar Idők. A kormánylap szerint most az áruházi dolgozók kérik a kormányt, hogy sürgősen avatkozzon be a súlyosbodó munkaerőhelyzetbe.
Sok magyar munkaadó számára már nem csak az új munkaerő felvétele, de a régi megőrzése is kihívás. Épp ezért sok cégnél külön figyelmet fordítanak a dolgozók beilleszkedésére, fejlesztésére - szükség esetén - átképzésére. A tatabányai Grundfosnál az ilyen képzések költségeinek egy részét ráadásul sikerült uniós forrásokból fedezni, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. segítségével, így lépéselőnybe kerülve a munkavállalókért folytatott harcban.
Heteket kell várni egyes építőanyagokra, a kivitelezőkre meg esetenként még többet, ugyanis az építőipari megrendelésállomány ugrásszerű emelkedése kapacitáshiányt okozott - írja csütörtöki számában a Világgazdaság a Mapei Kft. tájékoztatására hivatkozva.
Amennyiben nem vezetnek eredményre a béremelésre vonatkozó tárgyalások, elképzelhető, hogy a Tesco dolgozói sajátos "forgalomlassító" demonstrációba kezdenek. Eszerint a dolgozók fognak egy bevásárlókocsit, mindegyiket üresen betolják az áruházba, hogy ne férjenek be a vásárlók, és ne tudják hová tenni az árut, amelyet megvennének.
Munkaerőhiány, a kivitelezési költségek emelkedése és a kedvezményes lakásáfa körüli bizonytalanság közepette zajlik a vevőkért folytatott verseny az új építésű lakások piacán. Ha nem jön időben a döntés, akkor kipukkanhat a mostanában meredeken felfelé ívelő lakásépítési kedv, ami azonban az árakra inkább növelő hatással lehet, hiszen az eladó állomány folyamatosan csökkenhet, míg a vásárolni szándékozók száma vélhetően marad. Hogy pontosan hogyan reagálnak a lakásfejlesztők a jelenlegi piaci helyzetre, mik jelentik a legnagyobb kihívásokat és mire számíthatunk a következő időszakban arról Szimler Szabolccsal, az OTP Ingatlan Zrt. ingatlanhasznosítási vezetőjével beszélgettünk.
A társadalmak elöregedése és a nyugat felé való kivándorlás miatt Közép-Európában egyre kevesebb a szabad a munkaerő, különösen a képzett munkavállaló. A régiós országok próbálnak választ adni a kihívásokra, azonban a megoldás leginkább az oktatás színvonalának javításában rejlik, amelynek eredményei ugyanakkor csak hosszabb távon jelennek meg. Éppen ezért valószínű, hogy a régió növekedési potenciálja középtávon vissza fog esni - írja a Financial Times.
A válság mélypontján közel 10 százalékkal alacsonyabb volt a foglalkoztatottsági ráta Magyarországon, mint az EU-ban, azonban az elmúlt években végrehajtott munkaerőpiaci reformoknak és a gazdasági fellendülésnek köszönhetően 2016 végére elértünk oda, hogy hazánkban arányaiban többen dolgoznak, mint az unióban. Mindez alátámasztja, hogy a munkaerő tekintetében kezdünk kapacitáskorlátokba ütközni, igaz, a fiatalok és a nyugdíj előtt állók körében még vannak tartalékok.
Az elmúlt négy évben közel 5400 kérelmet nyújtottak be az egészségügyi intézmények nyugdíjas korú dolgozó továbbfoglalkoztatására - tudta meg a Magyar Idők a Miniszterelnökségtől.
Növekedett a felvételi szándék a magyarországi munkaadók körében az előző negyedévhez képest, az iparágak közül is a legerősebben az építőiparban nőtt a munkaerő-kereslet - derült a ManpowerGroup friss munkaerő-piaci felméréséből. A létszámbővítési terveket ugyanakkor beárnyékolja a munkaerőhiány. Vég Ottó, a cég magyarországi ügyvezetője szerint a külföldi gyárak aktívan csalogatják el hazánkból a képzett munkaerőt.
2017 első negyedévében 43 ezer betöltetlen álláshelyet jelentettek be a magyarországi cégek a statisztikai hivatal felé, ami rekord magasnak számít. Igaz, a valóságban ennél jóval több az üres állás.
A márciusi béradatok megmutatták, hogy az elmúlt egy évben óriási lendületet vett a keresetek emelkedése Magyarországon: a versenyszektorban 12 százalékkal emelkedett a bruttó átlagfizetés egy év alatt, ami példátlan az elmúlt egy évtizedben. A fizetések gyorsuló emelkedése egyrészt a drasztikus minimálbér-emelésnek, másrészt az egyre súlyosabb munkaerőhiánynak tudható be. A humán tőke hiányával küzdő ágazatokban az átlagnál gyorsabb volt a keresetbővülés.
A Szlovákiában befektető német vállalatok legnagyobb problémája a munkaerőhiány - derül ki a szlovák-német ipari és kereskedelmi kamara friss vállalati felméréséből. A munkaerőhiány pedig egyre feljebb viszi az átlagfizetéseket, különösen az autóiparban.
A kelet-közép-európai régió országai jelentős munkaerőgondokkal küzdenek, egy munkakör betöltése a cégeknek több hónapba és akár több millió forintba is belekerülhet - derül ki a BDO Magyarország és a Coface friss felméréseiből.
Kétórás sztrájkot hirdetnek július 17-re a Magyar Államkincstár (MÁK) dolgozói, amennyiben nem kapnak idéntől 25 százalékos bérfejlesztést a kormánytól.
Több száz embert küldhettek el.
Szerintük minden egy emberen múlik.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Mariupolban és Harkiv megyében látták őket.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
