Nem volt meglepő a Coop vezérének tegnapi bejelentése, miszerint a jelentős béremelést nem bírják a boltok. Zs. Szőke Zoltán azzal viszont nagyot robbantott, hogy a munkaerőhiány és a garantált bérminimum jelentős emelése miatt nem fognak kinyitni hétfőnként egyes üzletek.
A magyar gazdasági helyzet alakulását jól mutatják a vállalati felmérések eredményei: az elmúlt időszakban egyre kevésbé aggódnak a cégek a bizonytalan gazdasági környezet és az állami szabályozás miatt - ezek a mutatók sokéves mélyponton vannak -, ugyanakkor a munkaerőhiánnyal nem tudnak mit kezdeni. Cikkünkben a GKI Gazdaságkutató felmérése alapján mutatunk néhány érdekes ábrát.
Hétfőnként zárva tartják boltjaik egy részét, hogy kompenzálják a munkaerőhiányt - ezt nyilatkozta az RTL Klub Híradónak az ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnöke. A legnagyobb magyar üzletlánc sok boltja a 180 ezer forintra emelt garantált bérminimumot sem tudja kigazdálkodni, ezért engedményeket kérnek a kormánytól.
Leginkább nem a béremeléssel reagálnak a vállalatok arra a helyzetre, ha nincs elegendő dolgozójuk. Ugyanakkor az is világos, hogy a munkaerőhiány elsősorban azokat a vállalatokat érinti, amelyek egyébként is relatív alacsonyabb béreket adnak. A hiánnyal gyakran szembesülő vállalatok egy része inkább a feketegazdaság felé fordul - vélik a Munkaerőpiaci tükör 2016 című kötet egyik tanulmányának szerzői. Ez részben azzal magyarázható, hogy az alacsony termelékenységű cégek nehezen tudnak bért emelni a vállalat továbbélésének kockáztatása nélkül. A kutatás során végzett interjúk során érdekes válaszokat kaptak a cégektől.
A minimálbér és a garantált bérminimum emelését nehezen tudják kigazdálkodni a magyar kkv-k - állítja Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. A Független Hírügynökségnek azt mondta, hogy különösen nem tudják kigazdálkodni a vidéki, kistelepülések vállalkozói. Szerinte a munkaerőhiány öt éven belül krónikussá fog válni.
Intenzív növekedési pályára kell átállni a magyar gazdaságban, ez lehet az alapja a hosszabb távú növekedésnek - derül ki az InfoRádió Párbeszéd a gazdaságról című műsorában, amelyben ezúttal Balatoni András, az MNB közgazdasági előrejelzési és elemzési igazgatóságának vezetője és Szabó László, a Hold Alapkezelő elnöke ütköztette álláspontját.
Szakács László MSZP-s képviselő írásbeli kérdésére válaszolva Fónagy János államtitkár elárulta: 2017 első három negyedévében 743 fős munkaerőhiánnyal küzdött a Posta, amely nagyrészt a logisztikai területet érintette.
A bérek dinamikus emelkedése 2018-ban is kitarthat, igaz, kissé lassabb ütemű lehet a növekedés, mint az előző évben - vélik a Portfolio által megkérdezett szakértők. A minimálbér emelése és a munkaerőhiány fennmaradása együttesen tolja felfelé a kereseteket. A magasabb keresetűek vélhetően kisebb emelést kapnak, mint az alacsonyabb bérűek.
Idén robbantak a bérek, de ez nem oldotta meg a magyar gazdaság legnagyobb problémáját, a munkaerőhiányt. A legfrissebb adatok alapján látható, hogy soha nem látott magasságba emelkedett a betöltetlen állások száma és aránya, és várhatóan a következő évben is velünk marad ez a probléma. A munkavállalók annak örülhetnek, hogy a bérek további, erőteljes növekedése várható, a munkaadók viszont bosszankodhatnak, mert komoly fejfájást - és a termelésnövekedés korlátja - okoz számukra az egyre több üres állás.
Az új lakások átadása még csak most indul be, de az már látszik, hogy sok projektet végül jelentős csúszások után adhatnak csak át. A fejlesztők dolgát több dolog is nehezíti, de az egyik legjelentősebb probléma a munkaerőhiány. Az utóbbi 2 évben ugyanis az építőiparban a betöltetlen álláshelyek aránya közel megháromszorozódott - olvasható az FHB index elemzésében.
Magyarországon csúcsra emelkedett a munkaerőhiány a KSH friss adatai alapján, ami egyre inkább megnehezíti a cégek életét. Az összes vállalatvezető, akivel csak beszélünk, arra panaszkodik, hogy nem talál dolgozókat. Az elvándorlás, a közfoglalkoztatás, a képzési rendszer, az alacsony mobilitás, valamint a demográfiai gondok egyaránt szerepet játszanak a problémában. A konjunkturális ciklus miatt jövőre is velünk marad a munkaerőhiány. De mi lenne a megoldás?
A magyar autóipart is komolyan sújtja a munkaerőhiány, ezért a hazánkban jelenlévő gyártók kiélezett versenyt folytatnak a minőségi munkaerőért. Nemcsak a fizikai munkásokról van szó: ebben az ágazatban is fokozatosan középpontba került az IT-tudás, aminek köszönhetően egyre több szoftverfejlesztőre van szükség. Hogyan kerülhet ma fel egy autóipari vállalat a legvonzóbb munkahelyek listájára, és mit tehet a munkaerő-krízis enyhítése érdekében? Ezekről beszélgettünk Markus Strothjohann-nal, a Continental nemzetközi autóipari beszállító magyarországi HR-vezetőjével.
Megállíthatatlanul emelkedik a munkaerőhiány az Európai Unióban az Eurostat friss adatai szerint. Ezekből az is kiderült, hogy Magyarországon mekkora a baj.
Megszavazta az Országgyűlés a szakképzési és a felnőttképzési törvény módosítását. A változásoknak köszönhetően még rugalmasabbá, változatosabbá válik a szakgimnáziumi képzés rendszere, a választható tanulási lehetőségek köre tovább bővül. A módosítások elsődleges célja emellett a duális szakképzési lehetőségek további szélesítése, a szakképzés és a gazdaság kapcsolatának még szorosabbá tétele, továbbá a felnőttképzés szabályozásának módosításával a munkaerőhiány kezeléséhez új rugalmas képzési lehetőségek biztosítása - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményében.
A magyar munkaadók a jövő év első negyedévében továbbra is pozitív felvételi szándékot jelentenek a Manpower felmérése szerint.
Új csúcsra emelkedett Magyarországon a munkaerőhiány az idei harmadik negyedévben, a KSH friss adatai alapján ugyanis a vállalati szektorban 53 600 álláshely volt betöltetlen az időszakban. A teljes nemzetgazdaságban már több mint 73 700 állás áll üresen. A munkaerőhiány várhatóan a következő időszakban is velük marad, és érdemben fékezheti a magyar gazdaság bővülését. A potenciális munkaerőtartalék további mobilizálására lenne szükség, valamint a képzési és átképzési programok is segíthetnének a probléma megoldásában.
A magyarországi cégek komoly munkaerőhiánnyal küzdenek, így nem csak a munkaerő megszerzése, hanem a megtartása is komoly gondot okoz. A bérek persze dinamikusan nőnek, de a munkáltatók nem csak pénzzel csábíthatják a dolgozókat: egy jól kidolgozott juttatási rendszerrel, megfelelő munkakörnyezettel vagy akár a munkavégzés rugalmasságával is magukhoz csábíthatják az alkalmazottakat.
Az általános munkaerőhiány egyre nagyobb kihívás elé állítja a munkaadókat: a betöltetlen álláshelyek már nem csupán a betanított vagy képzett szakmunka szegmensét érintik, hanem olyan szellemi területeken is tömegével jelentkeznek, mint a mérnöki szakmák vagy épp az informatika. Mindez egyre komolyabb visszafogó hatást gyakorol a cégek növekedésére. De vajon létezik-e jó, általánosan alkalmazható recept a problémára? Melyek a leggyakoribb megoldási stratégiák?
A GKI konferenciájának panelbeszélgetésének résztvevői szerint a magyar gazdaságnak jót tenne, ha csatlakoznánk az eurózónához. A vállalatok élete is könnyebbé válna.
Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma októberben, miközben az üres álláshelyek száma tartósan magas szinten stabilizálódott - derült ki a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) friss adataiból.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
