Kobotok, ingyen vitaminok és táplálékkiegészítők, napi háromszori, ingyenes étkezés, bérelőleg, saját buszjárat, órákon belül megtett állásajánlat – szinte mindent bevetnek a kékgallérosok után ácsingózó cégek, hogy magukhoz csábítsák és megtartsák a fizikai munkakörökben dolgozókat. Az egyre nagyobb munkaerőhiány miatt nincs is más választásuk: újra a dolgozók diktálnak a munkaerőpiacon.
Szinte mindenki pontosan emlékszik, hol volt és épp mit csinált 2020. március 13-án, pénteken este, amikor kiderült, hogy a koronavírus-járvány miatt hétfőtől nincs iskola, jön a digitális oktatás és a home office. Barna Tamás, a Republic Group igazgatósági elnöke és a BrandFestival alapítója szerint a kezdeti sokk után mindenki szépen-lassan megtanulta, hogyan lehet a pandémia árnyékában élni, de a folyamat még nem ért véget, hiszen most, 2021 őszén is még sokminden bizonytalan, kiszámíthatatlan. Az egyik legismertebb hazai reklámszakemberrel többek között arról beszélgettünk, hogyan hat mindez a fogyasztókra, a márkakommunikációra, a reklámszakmára, mi jelenti jelenleg a legnagyobb kihívást a reklámszakmában, és kitértünk arra is, ebben a változékony közegben, amikor különösen felértékelődött az emberek számára a biztonságérzet, mekkora kockázatot rejt az, ha egy Magyarországon több mint 20 éve jelen lévő cég nevet és arculatot vált, mint ahogy azt a Netpincér tette.
A koronavírus-járvány kirobbanása óta körülbelül kétezer taxis tűnt el a főváros utcáiról. Az Országos Taxis Szövetség elnöke azt mondta: csúcsidőben nehéz autóhoz jutni, de erről nem a munkaerőhiány, hanem a dugók tehetnek.
Áprilistól a járványügyi korlátozások feloldásával több ágazat is újraindult, a vállalatok bátrabban mertek tervezni, így erős munkaerőhiány alakult ki a piacon. A verseny a munkavállalókért a járványhelyzet előtti, 2019-es évnél is erősebb. Ezzel párhuzamosan a munkakeresési kedv is növekedett, a dolgozók – miután érzékelték a lehetőségeik bővülését – bátrabban vágtak bele a munkahelyváltásba. – derül ki a Profession.hu HR-körkép 2021 című friss, reprezentatív kutatásából. Egy ilyen versenyhelyzetben kulcsfontosságú kérdés a cégek számára, hogy hogyan tudják megszerezni a számukra legalkalmasabb munkavállalókat és megtartani a dolgozóikat.
A kormány elfogadott egy olyan rendeletet, amely kötelezővé teszi a szakképesítést a konyhán dolgozóktól - szúrta ki a 444. A rendeletmódosítás nehéz helyzetbe hozza a vendéglátó szektort, amely egyébként is munkaerőhiánnyal küzd, és a járvány is megviselte.
Senkit sem kell, hogy meglepjenek Nagy-Britannia uniós kilépésnek negatív gazdasági és társadalmi hatásai. Borítékolható volt, hogy rosszabb gazdasági teljesítmény és valamelyest alacsonyabb életszínvonal jellemzi majd az országot ahhoz képest, mintha az EU tagja maradt volna. De mivel nincs két párhuzamos világ, ezért a Brexit-párti politikusok bíztak abban, hogy mindez rejtve marad. A 100 ezer kamionsofőr hiánya miatt bekövetkező látványos zűrzavar intő jel kell, hogy legyen minden populista politikus számára, akinek megfordul a fejében az EU-s kilépés. Az unió elhagyását ugyanis még a világ egyik legfejlettebb országa sem tudta néhány karcolással átvészelni, legjobb esetben is mély, lassan gyógyuló, és olykor még fájdalmasabbá váló sebek emlékeztetik őket a kilépésre.
"Leállás előtt az ellátási lánc!" - írja a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete. "A brit áruellátási zavarhoz hasonló súlyos helyzet küszöbén áll az Európai Unió és Magyarország, amennyiben nem történik szemléletváltás az ellátási lánc gerincét jelentő közúti fuvarozó vállalkozásokkal szemben. A lakosság és a termelőüzemek ellátása nem működhet tovább a közös tehervállalás, a költségek rendszerszintű viselése nélkül" - vélekedik a szervezet. A fuvarozók által leírt képet azonban számos tényező árnyalja.
Túlszárnyalja eddigi várakozásokat az ősz - közölte a Portfolio-val Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke. Sokkal jobbak lettek a szeptemberi szállodai foglaltságok, mint, amire a nyári rekordforgalom után számítottak. Főleg a vidéki szállodák kezdik a régi formájukat hozni. Van egy két szállodalánc, ahol a szeptember jobban sikerült, mint a 2019-es hasonló időszak. A wellness szállodák hasítanak, leginkább a SZÉP-kártyás vendégek foglalnak bátran, de megérkeztek nagyobb számban a külföldi turisták is. A munkaerőhiány és az áremelkedés problémája azonban továbbra is fennmaradt.
Jövőre egy kormányzati elemzés szerint az oktatásban minden ötödik dolgozót érinteni fog a minimálbér vagy garantált bérminimum emelkedése, amennyiben a legkisebb bérek 20%-kal nőnek – derült ki a Portfolio birtokába került számításból. Az elmúlt években olyan alacsonnyá vált a kezdő alap- és mesterdiplomás pedagógusok bére, mint a garantált bérminimum, idén a több éves tapasztalattal rendelkezők bérét is elérte, a jövő évi minimálbér- és bérminimumemeléssel pedig már a 10-15 éves tapasztalattal rendelkező tanárok bére is a legkisebb kötelező bérre süllyedhet. Hogy ez ne történjen meg, a kormány béremelésen gondolkodik az oktatásban, de azt még nem tudni, hogy mikor és mennyivel nő a pedagógusok bére.
A digitális korszak egyik agyonhasznált kifejezése az ökoszisztéma. Nem cégek, hanem – az ökológiai rendszerek mintájára alkotott kifejezéssel – ökoszisztémák versenyeznek egymással, vagyis egymástól kölcsönösen függő, egymással együttműködő, értéket közösen létrehozó szereplők. A kifejezést korábban leggyakrabban az innováció sokszereplős természetére utalva használták, azzal összefüggésben, hogy napjainkban egy-egy gazdasági szereplő egymaga egyre kevésbé rendelkezik azzal a komplex, interdiszciplináris tudáshalmazzal, amelyre egy-egy innovációhoz szükség lenne. Nagyszámú specializált szereplő hálózati együttműködése hozhat létre új értéket, és további szakosodott szereplőkre van szükség ahhoz, hogy ez az új érték a piacra kerüljön és jövedelmet hozzon. Az innováció tehát immár nem egy-egy cég belügye: külső – az adott cégen kívüli – szereplők sokaságát célszerű bevonni a siker érdekében. Ezt nevezi a menedzsment szakirodalom nyitott (nyílt) innovációnak.
Kwasi Kwarteng brit gazdasági miniszter szerint az adatok azt mutatják, hogy a benzinellátás kezd stabilizálódni.
Idén nyáron, június és augusztus között 4 millió 659 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma a KSH adatai szerint, ami 40 ezer fővel több, mint az előző év azonos időszakában, és meghaladta a koronavírus-válság előtti szintet is.
A magyar gazdaság az idei első félév végére elérte a válság előtti kibocsátási szintjét, amit a legtöbb elemző későbbre várt. Mivel a gazdasági helyreállás gyorsabban következett be, ebből a szempontból nem meglepő a munkapiaci statisztikák mostani javulása sem. Ahogyan korábban a romlás, az újranyitást követő javulás sem feltétlenül a munkanélküliség ráta változásában, hanem ismét csak az aktivitási ráta elmozdulásaiban mutatkozott meg. A gazdaság magához térésével párhuzamosan számos szektorban pedig ismét megjelent a munkaerőhiány. De mit várhatunk a jövőben?
Az elmúlt napokban komoly fennakadások voltak a lakosság élelmiszer- és üzemanyag ellátásában Nagy-Britanniában, a helyzetet többek között a Brexit idézte elő. Nincs elég kamionsofőr az országban, ez pedig egyre érezhetőbb áruhiányt okoz a kiskereskedőknél és az élelmiszer-ellátásban, sorra érkeznek a hírek az éttermek esetleges ideiglenes bezárásáról, a kínálat szűkítéséről és az árak egekbe szökéséről. Több szupermarket üzemeltetője is aggódik a karácsonyi ünnepek előtt várható pánikvásárlási rohamok miatt, a helyzet akár még annál is rosszabb lehet majd, mint amit a koronavírus első hulláma során lehetett tapasztalni. Emellett országszerte számos helyen kilométeres autósorok alakultak ki a brit benzinkutaknál, miután több nagy forgalmazó kénytelen volt töltőállomásokat bezárni a sofőrhiány okozta logisztikai fennakadások miatt.
Az elmúlt hónapokban két gazdasági alapfolyamat is másképp alakult Magyarországon, mint ahogyan azt várni lehetett- legalábbis ezt mutatták a hivatalos statisztikák. A bérek a javuló munkaerőpiaci környeztet ellenére alacsonyabb növekedési pályára álltak, a kiskereskedelmi forgalom pedig stagnálásba váltott, ami a fogyasztási kedvről mutatott kedvezőtlen képet. A Magyar Nemzeti Bank csütörtökön bemutatott Inflációs jelentése e két furcsa jelenséget tette érthetőbbé. A válasz röviden: nem úgy van, ahogyan az elsőre látszik.
A munkaügyi minisztérium csütörtökön közölte, hogy a szezonálisan kiigazított adatok szerint az első alkalommal munkanélküli segélyért folyamodók száma 351 ezerre emelkedett a szeptember 18-ával zárult héten, ami 16 ezerrel haladja meg az egy héttel korábbi 335 ezres értéket. Elemzők csökkenésre, 320 ezres értékre számítottak. Ezzel együtt is már a kilencedik egymást követő héten állt 400 ezer alatt az új segélykérők száma, bár még mindig jócskán meghaladja a 200 ezer és 250 ezer közötti értéket, amelyet egy egészséges munkaerőpiaccal összhangban állónak tekintenek elemzők.
Hónapok óta másról sem szól az építőipar mint az alapanyagárak drasztikus emelkedéséről. Mint ahogy azt már megannyiszor megírtuk és a szakértők elmondták, az elszálló árak okait a világpiaci folyamatokban kell keresni. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy nem csak kis hazánk szenved az áremelkedéstől, hanem Európa nagy része is - derül ki az ING riportjából. Az elemzés szerint a szektor dolgát nem csak a dráguló alapanyagok nehezítik, hanem a munkaerő egyre növekvő hiánya is.
Újra emelkedtek a menedzseri fizetések a koronavírus-járvány okozta visszaesés után Magyarországon. A középvezetői bérek ismét bruttó 1 millió forintnál kezdődnek a legtöbb szektorban, azonban az egyes iparágakat nagy különbség jellemzi – derült ki a Wyser Managers’ Salary & Market Guide 2021 című kiadványából, amely szerint az általánossá váló munkaerőhiány elérte a közép- és felsővezetői pozíciókat is.
A magyar gazdaság kilábalásával párhuzamosan újra egyre több üres álláshelyet jelentenek a cégek. A KSH friss adatai alapján egyre komolyabb munkaerőhiányról beszélhetünk, a vállalatok pedig újra úgy érzik, hogy a növekedésük fő korlátja a képzett dolgozók hiánya. Egyelőre nem olyan nehéz a helyzet, mint ahogy a válság előtt tapasztalták, de csak idő kérdése, hogy súlyosabbá váljon, mint akkor volt. Ezzel könnyen lehet, hogy a végéhez közeledik a munkaintenzív növekedés szakasza Magyarországon.
Megjelent a tanárképzés átalakításáról szóló kormányrendelet, amely többek között egységesíti az általános iskolai és a középiskolai tanárok képzésének hosszát. Eddig azoknak, akik gimnáziumban vagy technikumban szerettek volna tanítani, hat évig kellett egyetemre járniuk, ezentúl elég lesz öt év, írja az Eduline.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A meghódított terület 40%-át már visszaszerezték az oroszok.
A külügyminiszter szerint minden opciót meg kell vizsgálni.
Ezután nehéz lesz végrehajtani az ICC parancsát.
Erős vélemény jött a volt ukrán főparancsnoktól.
A gyermekbetegségeket kinőve is volt mit variálni a legendás szérián.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
