Júniusban 7,8% volt az eurózóna munkanélküliségi rátája, ami mindössze 1%-ponttal haladja meg a májusi szintet. A koronavírus-válságban azonban a munkanélküliségi mutatót érdemes fenntartásokkal vizsgálni.
Az eredetileg tervezettnél jóval nagyobb leépítésre, húszezer munkahely megszüntetésére készülnek a Daimler német autógyártó társaságánál a Handelsblatt pénteki jelentése szerint.
Csúcsokat döntöget az informatikushiány, nem csak Magyarország, de az egész kontinens küzd ezzel a problémával. Szakértők szerint vannak még tartalékok a társadalomban, azaz lehetne még találni "képeznivaló" szakembereket, csak el kell velük hitetni, hogy képesek rá.
Az Allianz Hungária Zrt. egy rövid idejű felmérés keretében arra volt kíváncsi, hogy az elmúlt hónapok milyen hatással voltak a magyarok otthonukhoz és munkahelyükhöz való viszonyára, mi hiányzik és mit nem sírnak vissza a karanténidőszakból munkavégzésük szempontjából.
Matolcsy György jegybankelnök szerint Magyarország a fejlesztő állam és a fejlődő piac okos együttműködésére építve "2030-ig és tovább" sikeres maradhat, a felzárkózáshoz egyre hatékonyabban működő államra és egyre fejlettebb piacokra van szükség.
A United Airlines arról értesítette az alkalmazottait, hogy akár 36 ezer dolgozót is kényszerszabadságra küldhetnek. Az amerikai légitársaság arra számít, hogy júliusban a tavalyihoz képest 75 százalékkal lesz alacsonyabb a forgalma, emiatt kényszerül a drasztikus lépésre.
Tavaly a rendszerváltás óta nem látott alacsony szintre, 3,5%-ra csökkent a munkanélküliségi ráta, miközben rekordmagasságba emelkedett a foglalkoztatás, meghaladva a 4,5 millió főt. A most publikált regionális adatok azonban továbbra is óriási területi különbségeket mutatnak, vannak régiók, ahol kifejezetten magas a munkanélküliség. A koronavírus-járvány hatásai ráadásul az idei év elején minden területen erőteljesen érintették a munkaerő-piacot.
Az OTP Bank megbízásából készített online felmérés szerint a munkavállalók többsége úgy élte meg, hogy munkáltatója felelősen cselekedett a koronavírus-járvány idején: bevezette a legalapvetőbb higiéniai intézkedéseket, és akinél a munkaköre azt megengedte, otthoni munkavégzést rendelt el. A kitöltők 63%-a vélte úgy, hogy munkáltatója helyes döntéseket hozott a munkavállalók biztonsága érdekében. A home office pedig nem várt hatékonysággal, már beépülni látszik a munkanapokba.
Ellentmondásosnak tűnő adatokat közölt a KSH a foglalkoztatásról és a munkanélküliségről. Májusban ugyanis mind a foglalkoztatás, mind a munkanélküliség emelkedett. Az adatok mélyére nézve kiderül, hogy miként oldható fel az ellentmondás.
Egymástól független vagy akár egymás ellen ható prioritásokként kezelik a nagyvállalatok a technológiai és a humán fókuszt – derült ki a Deloitte 2020 Globális Humán Erőforrás Trendek kutatásának riportjából. Az új koronavírus-járvány ugyanakkor rámutatott arra, hogy a szuperfejlett technológiák csak akkor bizonyulnak hasznosnak, ha alkalmazásukra a munkavállalók is felkészültek. A jelentés szerint a jövőben „szupercsapatok” jöhetnek létre, amelyek egyesítik magukban az emberek és gépek egymást kiegészítő kompetenciáit.
Minden negyedik munkavállaló sokkal, 2 órával többet dolgozott a home office ideje alatt. De nem csak ez az oka annak, hogy 100 dolgozóból 17 elkezdett intenzíven munkát keresni, 30-40 százalék pedig elgondolkodott azon, hogy új munkahely után néz - derül ki az első, a koronavírus munkaerőpiaci hatásait vizsgáló, átfogó magyar kutatásból. A kiélezett helyzetben valóban kiderült, hogy a dolgozók nem díjazzák, ha a menedzsmentnél hiányzik a humánus magatartás, ha csak az alacsonyabb pozícióban levők bérét csökkentik, vagy ha berendelik dolgozni a kisgyerekeseket is.
Az okokat, a hatásokat és a lehetőségeket a felmérés ötletgazdája és egyik készítője, Szirtes Hajnalka szervezetpszichológus, az IPS Kft. ügyvezetője foglalta össze a Portfolio-nak.
A KSH ma kiadott adminisztratív adatai alapján áprilisban 200 ezerrel alacsonyabb volt a foglalkoztatottak száma Magyarországon, mint egy évvel korábban. A koronavírus-járvány időszakában a vállalati szféra épített le, míg a költségvetés tartotta a létszámot.
Az építőipar az egyik olyan, a gazdaság számára is kiemelten fontos ágazat, ahol a digitalizáció csak sokkal később és nehezen tört utat magának szemben olyan szektorokkal, mint például kommunikáció, a média, a pénzügyi szolgáltatások, a kereskedelem, vagy akár a szállítmányozás. Az elmúlt években mégis elindult egy folyamat, aminek a hozadéka, hogy nem csak a tervezés területén kezd megszokottá válni a digitalizáció, hanem a fejlesztés, a kivitelezés, a minőségellenőrzés, a raktározás, az anyagszállítás, vagy akár a gyártás területén is egyre több munkafolyamat kerül át a papírról valamilyen digitális eszközre. Arról, hogy egy építőipari cég életében mely folyamatoknál tud nagy előnyt generálni a digitalizáció, Veit Tamást, a Lasselsberger-Knauf ügyvezető igazgatóját kérdeztük.
Jelentősen felforgatták a 21. század újításai a 200 éve nagyjából ugyanabban a mederben folyó vagyonkezelést, a koronavírus pedig egészen új alapokra helyezi a gazdagok bankárainak munkáját. A BCG friss tanulmánya szerint három lehetséges forgatókönyv is szóba jöhet, ha a világ vagyonának alakulását nézzük a jövőben, de az biztos, hogy teljesen megváltoznak a játékszabályok: új vagyonszegmens tör a felszínre, jövőre pedig Ázsia maga mögé utasíthatja Nyugat-Európát a legvagyonosabb régiók sorában. Van azért, ami nem változik: a leggazdagabbak fognak leginkább tovább gazdagodni. Magyarországon is.
Több száz munkavállalót toborzott a Volán a koronavírus megjelenése óta, az állami cégek nagyjából kétezer embert azonnal fel tudnának venni – írja a mai Magyar Nemzet, amely a víziközmű-cégek és a postai dolgozók béremeléséről is beszámolt.
Súlyosan érintette az Európai Unió gazdaságát a koronavírus-járvány az Intrum reprezentatív, fogyasztói fizetési jelentése alapján és a válaszadók többsége nem is számít idén javulásra. A magyarok pénzügyi jóléte a felmérés alapján az európai átlagnál nagyobb mértékben csökkent, ennek ellenére az optimistábbak között vagyunk.
Szinte pontosan a várakozásoknak megfelelően alakult a német munkanélküliségi ráta májusban, az új munkanélküliek száma viszont kedvezőtlenebbül alakult – igaz, áprilishoz képest már van némi javulás.