Életünk nagy részét munkával töltjük, így nem meglepő, hogy az állásunk komoly hatással van a mentális egészségünkre és a közérzetünkre. Miközben a munkánk stresszt okozhat, ugyanakkor célokat, motivációt is adhat. A Gallup idén elkészített egy felmérést, amely a dolgozók munkahelyi lelkiállapotát mérte fel, és felállított egy sorrendet, hogy mely országokban a legboldogabbak a munkavállalók, és hol szenvednek a leginkább.
Az emberek több mint felét teljes munkaidőben visszarendelték az irodába munkáltatóik, ami jelentősen növelte a bejárók költségeit, a hatékonyságot és a társas kapcsolatokat azonban sok esetben előre lendítette, derült ki a Deloitte kutatásából. A hibrid munkarend tűnik az ideális megoldásnak - a Z- és az Y-generáció tagjai számára legalábbis mindenképp.
A forró nyári napok valóságos csapást jelentenek a munkavállalók termelékenységére, a szabadban dolgozók számára az is kihívást jelent, hogy ilyenkor biztonságos legyen a munkavégzés, a klímaváltozás miatt egyre intenzívebbé váló hőhullámok pedig ez még súlyosabb problémát fog jelenteni – írja a Bloomberg.
Június kezdetére az érintett cégek többsége már meghirdette, mely pozíciókra keres diákmunkásokat az idei nyári szezonban. Az ELTE-Trenkwalder Iskolaszövetkezet adatai szerint a munkáltatók vendéglátási, idegenforgalmi munkára átlagosan 1800 forintos órabért kínálnak, adminisztrációs feladatok és irodai asszisztencia esetében 1900 forintra, míg gyártási, logisztikai és kereskedelmi feladatok ellátása során 1950-2000 forint közötti órabérre számíthatnak a jelentkezők. Ennél magasabb órabérre főként azok a diákok pályázhatnak, akiket üzleti kiszolgáló központokban vagy call centerekben alkalmaznak – itt 2100 forint az átlagosan megkereshető órabér –, az IT-területen pedig ez az átlag már a 2500 forintot is meghaladja.
Dinamikusan emelkednek a diákmunka-órabérek, Meló-Diák elnök-vezérigazgatója szerint idén már az országos átlag is 2000 forint felett alakulhat.
2024. májusban a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében 225,9 ezer álláskereső szerepelt, ami több mint 2,6 ezer fővel kevesebb az előző év azonos időszakának adatához viszonyítva. Az álláskeresők száma 2023 májushoz képest 1,2 százalékkal, a megelőző hónaphoz viszonyítva pedig 2%-kal csökkent, írja a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat.
Az elmúlt évek munkaerőpiaci szempontból is igen turbulensek voltak és több téma tematizálta a közbeszédet kezdve a vendégmunkásoktól, a bérek színvonalán át egészen a fluktuációig és munkaerőhiányig. A Portfolio Business podcastjának legújabb adásában Toldi Gábort, a DTC Solution ügyvezetőjét, toborzási szakértőt kérdeztük mindezekről.
Megközelítette a 81%-ot a foglalkoztatottak aránya tavaly Magyarországon a 20 és 64 év közöttiek körében, ami a 75%-os uniós mutatót meghaladva a hetedik legjobb rátának számít az EU-n belül. Az uniós adathoz hasonlóan az elmúlt években folyamatosan nőtt a foglalkoztatottság mértéke hazánkban, egyedül 2020-ban, a Covid kirobbanásának évében csökkent az előző évhez képest a mutató, akkor 77,5%-on állt a ráta.
A 18-24-es korosztály többsége, 59% nyitott a külföldi munkavállalásra - derült ki a Randstad friss kutatásából.
A németeknek többet kell dolgozniuk a gazdasági növekedés fellendítése érdekében – ezt hangoztatja a német munkaadók szövetségének (BDA) elnöke, valamint a Deutsche Bank vezérigazgatója. Az igaz, hogy Németországhoz képest az EU-n belül csak Hollandiában alacsonyabb az átlagos heti munkaidő, ugyanakkor felmérések szerint a munkaidő növelése jellemzően a termelékenység csökkenését okozza.
Egy több ezer munkavállalót magában foglaló, féléves kísérlet eredményei szerint a négynapos munkahét jelentősen csökkenti a kiégést és növeli a termelékenységet, valamint javítja a munkahelyi morált és csökkenti a fluktuációt - tudósít a CNBC.
Stabilizálódott a foglalkoztatottak száma az elmúlt hónapokban látott visszaesés után, azonban a munkanélküliségi ráta tovább emelkedett.
A Covid lecsengése, a home office-ból az irodába történő visszatérés óta az amerikai munkavállók mintegy harmadának volt munkahelyi románca – derül ki egy friss felméréséből. Egy másik kutatás pedig arra világít rá, hogy bár a munkahelyi párkapcsolatok kezelése nem mindig egyszerű a cégek számára, azoknak pozitív hatása van a dolgozók munkamoráljára, illetve cégük iránti elköteleződésére.
A kecskeméti Mercedes-gyár vezetése továbbra is készen áll a tárgyalások folytatására a szakszervezetekkel - közölte a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary (MBMH) Kft. csütörtökön az MTI-vel.
Megfelelő képzésekkel, valamint a rugalmas munkavégzés, a részmunkaidő minél szélesebb körű alkalmazásával, illetve a lemaradó térségek közlekedési kapcsolatainak javításával elő lehetne segíteni, hogy a mintegy 300 ezres hazai munkaerő-tartalék minél nagyobb hányada álljon munkába – hangzott el a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) által szervezett munkaerőpiaci konferencia kerekasztal-beszélgetésén. A konferencián bemutatták az Egyensúly Intézet azon kutatását is, miszerint a mintegy 320 ezer fős, külföldön dolgozó magyar 10-12%-át lehetne hazacsábítani megfelelő hazai körülmények megléte esetén. Ebbe a megfelelő fizetés mellett a nyugat-európai színvonalat közelítő munkakultúra, illetve egészségügyi helyzet is beletartozna.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A műsor első részében a növekvő munkanélküliségi rátáról és a csökkenő foglalkoztatásról volt szó. Arra is kerestük a választ, hogy mi lesz így a munkavállalók érdekérvényeső képességével és a bérekkel. Vendégünk volt Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője. A második részben az építőipari termelés hatékonyságáról kérdeztük Futó Pétert, a Portfolio ingatlanpiaci elemzőjét, Magyarország ugyanis a sereghajtók között van ebben a tekintetben Európában.
Érdemes mielőbb oltatni.
Hamarosan kezdődnek a tárgyalások.
Joe Biden visszalépését követően.
A politikai fordulatról szóló legfontosabb információk, egy helyen.
Örülhet neki a tech szektor?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
