A hazai lakáspiacon az európai országok többségéhez hasonlóan 2022 második felében fordulat következett be. 2022 negyedik negyedévében az adásvételek száma jelentősen, 36 százalékkal mérséklődött az előző évhez képest, a lakásárak pedig enyhén, mintegy 3,6 százalékkal csökkentek az előző negyedévhez viszonyítva - mondta el az MNB legújabb Lakáspiaci Jelentésének bemutatóján Winkler Sándor, az MNB vezető közgazdasági elemzője. A tájékoztatón a lakáspiaci kereslet alakulását, az azzal összefüggésben tapasztalható árcsökkenés folyamatát, és a lakáspiac kínálati oldalához kapcsolódó építőipar és újlakáspiac helyzetét mutatták be a szakértők.
A lakásvásárlás előtt álló háztartások már jó ideje érezhették azt, hogy egyre távolabb kerülnek az álom otthontól, köszönhetően a korábbi évek gyors ingatlanpiaci áremelkedésének. 2022-ig azonban "csak" a lakásárak növekedtek, a kedvező hitelkörnyezet és a bérek növekedése még tarthatta a lelket az aktívan keresőkben. A 2022-es év viszont olyan változásokat hozott, ami halmozottan megnehezítette a hitelből lakást vásárolni akarók helyzetét. A családtámogatások a társadalom egy bizonyos csoportját még egy ideig ki tudják szolgálni pénzügyileg - bár számukra is romlott a vásárlási lehetőség - de még kritikusabb azoknak a helyzete, akik gyermek nélkül, esetleg nem kiskorú gyermekkel (tehát támogatás nélkül) néznek szembe a lakóingatlan-piaccal. Az MNB legfrissebb Lakáspiaci jelentésében szerepel egy mutató, amely a lakásvásárlás elérhetőségére vonatkozik. Ez az index drasztikusan leromlott, országosan is, de főleg Budapesten, a gyermektelen háztartások esetében pedig olyan mélyen van, amire az adatok rendelkezésre állása óta soha nem volt példa. Így történt tehát, hogy kiárazódtak a gyerek nélküliek, vagy már az idősebb gyerekesek a használt- és az újlakás-piacról is.
A hazai lakáspiaci folyamatokról a Magyar Nemzeti Bank is rendszeresen készít elemzéseket. A legutóbbi Lakáspiaci Jelentésben az ingatlanfejlesztés, -közvetítés és -finanszírozás területein tevékenykedő piaci szereplőket kérdezte az aktuális trendekről, kiemelve a lakáspolitika helyzetét, a lakások iránti kereslet csökkenését, a lakásfejlesztéseket, valamint a finanszírozás alakulását. A megkérdezett szakértők azt is elárulták, mikor érheti el a mélypontot a lakáspiaci kereslet.
A hazai lakáspiacot összességében a keresleti és kínálati oldal szűkülése jellemzi. 2022 szeptemberében már jelentősen, 34 százalékkal csökkent éves összevetésben a lakáspiaci tranzakciók száma, és a kibocsátott lakáshitelek volumene is több mint harmadával mérséklődött. A lakásárakban ugyanakkor még nem látjuk a csökkenést, sőt a második negyedévben még rendkívüli, 24,8 százalékos árnövekedési dinamika volt mérhető. A harmadik negyedévben ugyanakkor már ez is jelentősen lassulhatott. Az átadott új lakások száma idén átmenetileg emelkedhet, előretekintve ugyanakkor a kereslet csökkenése miatt az újlakáskínálat mérséklődésére lehet számítani. A budapesti újlakáspiacon a még szabad kínálat és az induló projektek lakásszáma is alacsony szinten alakul - derül ki az MNB legfrissebb Lakáspiaci Jelentéséből.
A kiemelkedő mértékű lakáspiaci drágulás következtében az MNB becslése szerint országos átlagban történelmi magas, 18 százalékos szintre emelkedett a lakásárak túlértékeltsége. Budapesten már több éve magas a túlértékeltség, ami jelenleg 15 százalékos szintet tesz ki. Mi okozza mindezt és mire számíthatunk a jövőben? Az alábbiakban az MNB Lakáspiaci Jelentése alapján ennek néztünk utána.
Az immár nyolc éve tartó folyamatos lakáspiaci drágulás során 2021-ben ismét rekordot döntött a lakásárak növekedése, amely elsősorban a vidéki településeken tapasztalható kiemelkedő mértékű áremelkedésnek köszönhető. Az MNB lakásárindex alapján 2021 negyedik negyedévében a lakásárak országos átlagban a jelenlegi ciklusban rekordmagasnak számító 21,4 százalékos éves dinamikával emelkedtek szemben az egy évvel korábban mért 8,9 százalékkal. Budapesten az előző év végén 11,3 százalékkal tartózkodtak magasabban a lakásárak az egy évvel korábbi szinthez képest, a vidéki városokban pedig a jelenlegi lakáspiaci ciklusban szintén a legmagasabb, 25 százalékos éves lakásár-növekedés volt tapasztalható - derül ki az MNB legfrissebb Lakáspiaci Jelentéséből.
A fejlesztés és értékesítés alatt álló budapesti új társasházi lakások száma 2019 óta folyamatosan csökken, a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfa 2021-től érvényes ismételt bevezetésének hatására ugyanakkor az idei év első félévében bővült a fővárosi társasházi lakásfejlesztési aktivitás - derül ki az MNB legfrissebb Lakáspiaci Jelentéséből. A Budapesti Lakáspiaci Riport adatain alapuló ábrán most pontosan megnézhetjük, hogy milyen változások mentek végbe az elmúlt években a fővárosi újlakáspiacon, valamint egy fejlesztőt is megkérdeztünk az értékesítési tapasztalatairól.
Továbbra is nagyon erős a kereslet a lakáspiacon - ezt jelzi legalábbis az MNB lakáspiaci jelentése, mely szerint mind vidéken, mind Budapesten csökkent a lakások értékesítési ideje (kivéve a fővárosi kisebb lakások esetén). Ehhez párosul a medián áralku csökkenő tendenciája valamint az ingatlanok egyre kisebb irányár változása is a hirdetés során, amik szintén mutatják, hogy az eladók vannak most kényelmesebb pozícióban a lakáspiacon.
A Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület (LITT) 2021. októberi ülésén a lakáspiac aktuális helyzetét és folyamatait vitatta meg. A Testület kiemelten foglalkozott az építőipari költségek alakulásával, az otthonteremtési intézkedések hatásaival és az MNB által elindított NHP Zöld Otthon Programmal. Az MNB Lakáspiaci Jelentése alapján részleteiben is megnéztük az egyes témákat.
Tovább emelkedtek a hazai lakásárak. A vidéki városokban kiemelkedő mértékű drágulás volt tapasztalható, de Budapesten – egy év stagnálást követően – szintén emelkedtek az értékesítési árak. 2021-ben szűkült a Budapest és a megyeszékhelyek közti árolló. Országos átlagban a lakásárak éves növekedési üteme 13,3 százalékra gyorsult 2021 második negyedévére, míg ugyanebben az időszakban Budapesten 9,1 százalékos, a vidéki városokban 18,2 százalékos éves árdinamika volt megfigyelhető - derül ki az MNB legfrissebb Lakáspiaci Jelentéséből.
Régiónként akár 20 százalékpontos eltérést is lehet látni a lakásár-emelkedés mértékében 2021 első negyedévében. A fővárosi pár százalékos drágulás ugyanis a legkisebbnek számít területi bontásban, míg Pest megye magasan vezeti a dráguló területek listáját - az MNB Lakáspiaci Jeletésének adatai alapján.
A hazai lakáspiac egyik legfontosabb, félévente megjelenő kimutatásának elkészítéséért, az MNB Lakáspiaci Jelentésének szerkesztéséért felel többek között Winkler Sándor, az MNB vezető közgazdasági elemzője, aki tavaly a Portfolio Property Awardson elnyerte az Év Ingatlanpiaci Tehetsége Díjat. Az elemző eleinte a nem teljesítő hitelek hatásával foglalkozott, idővel azonban - látva a válság hatásait, illetve a komoly pénzügyi kockázatokat, amelyek az ingatlanpiacon is lecsapódnak - egyre erősebb igény mutatkozott egy részletesebb ingatlanpiaci elemzés elkészítésére. Így született meg a Magyar Nemzeti Bank Lakáspiaci Jelentése. A hazai lakáspiac helyzetéről, az adatokból kiolvasható trendekről és anomáliákról beszélgettünk Winkler Sándorral.
Részletes elemzésben vizsgálta meg az MNB, hogy a különböző lakásvásárlást támogató kedvezmények milyen hatással vannak a vidéki és a fővárosi ingatlanokra, a használt és az új ingatlanokra, valamint, hogy mit jelent mindez a különböző gyerekszámú családok esetén. Emellett bemutatták a Housing Affordability Indexet (HAI) is, ami a háztartások lakáshoz jutási lehetőségeit vizsgálja.
Az MNB lakáspiaci jelentése szerint Budapesten és az agglomerációban kiemelkedő volt a családi házak áremelkedése, miközben a társasházi lakások ára stagnált. Hasonló folyamat zajlott le a vidéki településeken is ennél a két ingatlantípusnál 2020-ban. Talán nem meglepő, hogy az üdülőkörzetekben, különösen a Balaton körül, összességében magasabb lakásár-dinamikát mértek, mint vidéken átlagosan. A budapesti adatok pedig azt mutatják, hogy a belvárosi kerületekben egy enyhe lakásár-mérséklődés jellemezte a 2020-as évet.
Kiadta legfrissebb lakáspiaci jelentését az MNB. A legfontosabb változások, hogy 2020 második félévében a járvány gazdasági hatásainak következtében mérséklődött a foglalkoztatottság, enyhén lassult a bérdinamika és csökkent a lakosság rendelkezésre álló reáljövedelme. A romló gazdasági kilátások az óvatosság erősödését, illetve a lakáspiaci kereslet csökkenését eredményezték. A jövőt tekintve viszont pozitívak a kilátások, a gazdaság újraindulásával kedvezőbb munkaerőpiaci és jövedelmi folyamatok várhatóak, amelyek előretekintve támogatják majd a lakáspiaci keresletet. A 2021-es év egyik pozitív száma, hogy a Budapesten az első negyedévben már 8 százalékkal emelkedett a társasházi lakásfejlesztési aktivitás.
Átfogó elemzést készített a Magyar Nemzeti Bank a tavalyi évben a hazai társasházak műszaki állapotáról, felmérve a korábban megvalósult-, és a tervezett felújításokat, az azokhoz szükséges finanszírozási forrásokat, és a felújítások előtt álló akadályokat. A legutóbbi Lakáspiaci Jelentésben közölt felmérésben összesen 1070 társasház vett részt, amelyek összesen 73 862 lakással rendelkeznek.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
