Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint a 200 ezres minimálbér mögötti elgondolás helyes, mert a nemzetközi trendek ebbe az irányba mutatnak, de az államnak gondolkodnia kell azon, hogyan kompenzálja ezt a hirtelen lépést.
Ki ne örülne annak, ha 20%-kal nőne a fizetése egyik napról a másikra? A megdöbbentő válasz az, hogy alig valaki. Ilyen mértékű béremelésnek ugyanis három veszélye van a válság után: a megtépázott mérlegű cégeknél megjelenik vagy még jobban terjed a fehér boríték, a kevésbé termelékeny vállalatok csőd közelébe kerülhetnek, illetve a már most is vészesen magas infláció miatt ár-bér spirál alakulhat ki. Persze sokan szívesen aggódnának ezeken a problémákon 20%-kal magasabb fizetésért cserébe. Ugyanakkor ezek a feszültségek hosszabb távon a munkahelyeket és a megélhetést veszélyeztethetik, vagyis ha a bérek tartósan és gyorsan emelkednek, akkor abból kevesebbet profitálnak a dolgozók, mint gondolják.
Az állami szférában dolgozók - közalkalmazottak, köztisztviselők, pedagógusok, rendvédelmi és a szociális ágazatban dolgozók, valamint az állami vállalatok alkalmazottai - a fluktuáció megállítása érdekében béremelést és érdekegyeztetést követelnek - hangzott el több szakszervezet közös sajtótájékoztatóján csütörtökön Budapesten a Miniszterelnökségnek helyet adó Karmelita kolostor előtt.
Ha tovább csökkennek a munkaadók terhei és a gazdaság visszatér a dinamikus növekedési pályára, akkor két év múlva elérhető a 200 ezer forintos minimálbér szintje – mondta az InfoRádiónak a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára.
A szakszervezetek - nem meglepő módon - támogatják, de a munkaadói oldal sem tartja ördögtől valónak - ez derül ki az Index körképéből, ahol az érdekképviseleti vezetők értékelték a 200 ezer forintos minimálbér bevezetésének lehetőségét.
Orbán Viktor miniszterelnök váratlanul a csütörtöki Kormányinfó vendége volt, ahol ismertette a szerdai kormányülés döntéseit. Ezek egyike volt például, hogy új nemzeti konzultációt indít a kormány a gazdaság újraindításáról.
Közjószág-e a gyermek? Igen, felelik a demográfiai öregedés következményeinek enyhítésére törekvő azon közgazdászok és szociológusok, akik úgy kívánják növelni a termékenységet, hogy – bizonyos feltételek teljesülése esetén – több nyugdíjjal kecsegtetik az anyákat (vagy általában a szülőket).
Az infláció emelkedése a következő hónapokban teljesen elviszi a minimálbér és a garantált bérminimum idei, 4%-os emelését, vagyis az idei lehet az első év hosszú idő után, amikor stagnál, vagy akár csökkenhet is a legkisebb bérek vásárlóereje. A teljes nemzetgazdaságban ugyanakkor továbbra is gyorsan, 10%-kal nőnek a keresetek, mégis kérdéses, hogy mikor emelkedik újra a minimálbér és a bérminimum. Sem a Pénzügyminisztérium, sem az ITM nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy a nemzetgazdasági reálbérek gyors növekedéséből profitálhatnak-e a minimálbéresek az év második felében. Annyi biztos, hogy a VKF következő ülésein fel fog merülni a minimálbéresek kompenzálásának kérdése, ami a munkavállalói oldal képviselői szerint sürgető, míg a munkaadók várnának a béremeléssel addig, amíg kiderül, hogyan teljesít a gazdaság.
Legalább 15 dolláros órabért szeretnének elérni tizenöt amerikai nagyvárosban a McDonald’s pénztárosai és szakácsai, ezért pedig hajlandók akár sztrájkolni is. Ráadásul az akciót a vállalat éves közgyűlésének időpontjára időzítették.
Hivatalosan megtették kancellárjelöltnek Olaf Scholzot a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) vasárnapi online kongresszusán.
Ausztria és Magyarország is úgy látja, hogy az európai uniós tagországok különbözősége miatt nem célszerű Brüsszelből szabályozni, hogy milyen legyen az egységes minimálbér az EU-ban - derült ki azon a találkozón, amelyet Palkovics László innovációs és technológiai miniszter folytatott szombaton Portóban Martin Kocher osztrák munkaügyi miniszterrel.
Világszerte mintegy 2,2 milliárd munkavállaló nem fizet nyugdíjjárulékot – a teljes globális munkaerő 65 százaléka –, ami a kormányok számára jelentős kihívást, a vagyonkezelők számára pedig óriási növekedési lehetőséget jelent, mellyel a jövőbeli öngondoskodást segíthetik. Magyarországon is viszonylag kevesen tesznek félre a nyugdíjas évekre, az Európai Unión belül sereghajtónak számítunk a jelenlegi megtakarítási hajlandósággal - írja a PwC egy friss közleményében
A kormány ismét meghosszabbítja a koronavírus miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások számára biztosított ágazati bértámogatást. A támogatásra március előtt is jogosult szektorok cégei májusra is kérhetik a munkahelyek megtartását szolgáló állami segítséget - jelentette be Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, a tárca pénteki közleménye szerint.
Februárban is folytatódott a bérek dinamikus növekedése, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 414 400 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 275 600 forint volt, mindkettő 9,8%-kal magasabb, mint egy évvel korábban - derült ki a KSH adataiból. Elemzők szerint meglepően gyorsan nőttek a keresetek februárban.
Mostanáig több mint 160 ezer munkavállaló után igényeltek ágazati bértámogatást a koronavírus miatt nehéz helyzetbe került szektorokban működő cégek a megítélt támogatások 99 százaléka, mintegy 68 milliárd forint már meg is érkezett a vállalkozások számláira- jelentette be szerdán Schanda Tamás az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára.
A kormány ismét meghirdeti a "Közfoglalkoztatásból versenyszférába programot", amellyel az utóbbi években több mint 17 ezer közfoglalkoztatott elhelyezkedését segítette az elsődleges munkaerőpiacon - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Bodó Sándort, a tárca foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárát idézve szombaton az MTI-vel.
Többek között a munkaerőpiac, a népesedéspolitika, a digitalizáció és az egészségügy területére kiterjedő javaslatokat nyújtott be a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) a kormánynak, melyekkel a koronavírus-járvány utáni időszak gazdaságpolitikáját kívánja segíteni. A főbb intézkedések költségvetési hatása a következő három évben mintegy 700 milliárd forint költségvetési forrást igényelne.
2021 elején ismét fellángolni látszik az Egyesült Államokban a minimálbér vita. Gondolhatnánk, hogy a kérdéskörnek gazdasági vonatkozásai az elsődlegesek, de nem véletlen, hogy egy újonnan megválasztott demokrata elnök és egy demokrata többségű Kongresszus alatt kerül a kérdés a figyelem középpontjába.
A vártnál gyorsabb béremelkedésről számolnak be a szakértők, azonban kiemelik, hogy számos kérdőjel övezi a bérnövekedés ütemét.
A kormány döntése értelmében az áprilisi bérekre is igényelhető az ágazati bértámogatás, a munkáltatói járulékokat továbbra sem kell megfizetni az érintett dolgozók után - közölte Bodó Sándor.
Tbiliszi számos ellenséges vádat is tett Amerikával szemben.
Az ipar, a kiskereskedelem és a külkereskedelem sem alakult szépen.
Vezetéstechnikai szakértőt kérdeztünk.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
