Jó módszernek tartja a kisebb és közepes gazdaságok megerősítésében és általában a vidék helyzetének javításában a kiemelkedő, 80 százalékos önrészre irányuló magyar szándékot Janusz Wojciechowski. Az Európai Bizottság mezőgazdaságért felelős biztosa szerint a precíziós gazdálkodás egyszerre illeszthető bele a környezetvédelmi és a mezőgazdaságot fejlesztő törekvésekbe, ennek pedig az uniós finanszírozásban is tükröződnie kell.
Az ukrajnai háború rendkívüli helyzetet teremtett az európai és a magyar élelmiszer-gazdaságban, hiszen Ukrajna az Európai Unió negyedik legnagyobb élelmiszer-beszállítója. Ezért a magyar kormány felelős döntést hozott a hazai ellátás biztonságának fenntartásáért - közölte az agrárminiszter.
A kormány döntött a kisbenzinkutak támogatásáról a vidéki ellátásbiztonság garantálása érdekében, az erről szóló rendelet szombaton jelent meg a Magyar Közlönyben.
Az élelmiszerárak februárban éves bázison 20 százalékos emelkedéssel rekordmagasságot értek el világszerte, elsősorban a növényi olajok és a tejtermékek drágulása miatt, az ENSZ élelmezésügyi szervezete, a FAO élelmiszerár-indexe alapján.
A következő napokban az egész magyar külkereskedelmi stratégiát hozzá kell igazítanunk a jelenlegi helyzethez – mondta szombaton a Gazdakongresszuson Orbán Viktor. A kormányfő szerint a jelenlegi Oroszország elleni szankciók mások, mint a korábbiak, ezek a nyugatnak is fájni fognak.
Februárban a várt csökkenés helyett nőtt a nem mezőgazdasági ágazatokban foglalkoztatottak száma az Egyesült Államokban, a munkanélküliségi ráta pedig a vártnál nagyobb mértékben csökkent - jelentette pénteken a washingtoni munkaügyi minisztérium statisztikai hivatala, Bureau of Labor Statistics (BLA).
Ellátási zavarokat nem, de drágulást okozhat az élelmiszerpiacán az, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát – vélik az OTP szakértői. A dráguló termény- illetve alapanyag-árak maguk után vonják egy sor termék áremelkedését, így jelentősen növekedhet az ára a takarmánynak, így a húsnak, valamint az étolajnak is. Különösen az lehet pusztító hatású, ha elhúzódó lesz a konfliktus.
Az elmúlt két évben az ország a koronavírussal küzdött, a háború újabb terhet ró ránk, amely során is folyamatosan biztosítani kell, hogy az ország elegendő és biztonságos élelmiszerhez jusson - mondta Nagy István agrárminiszter egy, az Agrár Széchenyi Kártya eredményeiről szóló sajtótájékoztatón. A tárcavezető szerint az agrárium további, fokozott ütemű fejlesztése érdekében a finanszírozási stabilitás, az ágazat napi forrásigényének kielégítése és a Vidékfejlesztési Program fejlesztéseinek megvalósíthatóságát segítő pénzügyi eszközök rendelkezésre állása kulcskérdés.
Meredeken emelkedik egyes nyersanyagok ára az orosz-ukrán háború eszkalálódása közepette, a búzától az aranyon át az alumíniumig kilőttek a jegyzések. Elsősorban a legújabb európai szankciók és az a körülmény hajtja fel az árfolyamokat, hogy a vezető nyugati hatalmak megállapodtak arról, hogy több orosz bankot is elzárnak a SWIFT nemzetközi fizetési rendszertől.
A hazai élelmiszer-ellátást jelentősen nem befolyásoló kereskedelmet folytatunk Ukrajnával, ezért az ott kialakult háborús helyzet miatt ellátási nehézségekkel nem kell számolni - írta az Agrárminisztérium.
Ukrajnát gyakran szokták Európa éléskamrájaként emlegetni jelentős élelmiszerexportja miatt, ha az oroszokkal dúló háború eldurvul, akkor ebben is fennakadások lehetnek. Emellett a két szembenálló ország fontos fémeket exportál, a fennakadások elsősorban Németországnak fájhatnak – írja a CNBC.
Az ukrán-orosz helyzet élesedése apropóján komoly esést láthatunk a világ tőzsdéin, széles körben elromlott a hangulat a piacokon. Azt azonban nem lehet mondani, hogy mindent adnának a befektetők, például több nyersanyag világpiaci ára is emelkedik. Úgy tűnik, hogy sok idő után ismét felvette a menekülőeszköz szerepét az arany és az ezüst, de a keleti konfliktus elfajulásának köszönhetően 100 dollár körüli szintre ugrott az olaj ára is, míg egy nemrég meghozott orosz exporttilalom apropóján a szántóföldi növények ára is komoly emelkedésen van túl.
A hazai sertésfeldolgozó KOMETA 99 Zrt. zöld kötvényt bocsátott ki 12 milliárd forint névértékben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési Kötvényprogramjának (NKP) keretében. A cég első kötvénykibocsátása jelentős befektetői érdeklődést váltott ki, többek között azért is, mert a kaposvári vállalat Európában az első, a világon pedig a második sertésfeldolgozó, amely a környezettudatosság iránti elköteleződése okán zöld minősítést tudhat magáénak. A forrásbevonásból a húsipari cég infrastrukturális fejlesztéseket kíván végrehajtani, a kapacitás megduplázásával számol, amellyel több száz új munkahelyet hoz létre. Célja, hogy a működés során keletkező hulladékot 3 éven belül maradéktalanul hasznosítsa, energiahatékonysági fejlesztéseivel pedig 5 éven belül 30%-kal csökkenjen a CO2-kibocsátása - áll a cég közleményében.
Az agrárium az egyik legjobban kitett iparág a klímaváltozás miatt egyre sűrűbben előforduló szélsőséges időjárásnak. Ezért is fontos, hogy visszafogjuk a károsanyag-kibocsátásunkat, amíg még lehet, és ehhez ne csak a sokszor emlegett energiaiparban, hanem akár a mezőgazdaságban is eszközöljünk változásokat. A mezőgazdaság károsanyag-kibocsátás szempontjából nem a legszennyezőbb iparág, mégis a globális népességnövekedés miatt félő, hogy egyre nagyobb arányt fog képviselni az ÜHG-kibocsátásban (üvegházhatású gázok). A népesség számának alakulását nehezen lehetne befolyásolni, főleg a fejlődő országokban, így eredményesebb lehet az egyéni fogyasztási szokások változtatásában, illetve néhány esetben a technológiai újításokban keresni a javulási lehetőségeket. De vajon hogy ér össze az agrárjövő és a klímaváltozás? Egyáltalán csökkenthető a mezőgazdaság környezetterhelése? Vannak olyan mezőgazdasági ágazatok, amelyek veszélybe kerülhetnek Magyarországon a klímaváltozás miatt?
Nyolcmilliárd forintos keretösszegre pályázhatnak az élelmiszeripari ágazat technológiai beszállítói, a támogatási kérelmek március 11-31. között adhatók be - jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten.
Nincs már jogszabályi akadálya a drónok használatának a hazai mezőgazdaságban sem, miután az Agrárminisztérium (AM) az Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM) együttműködésben megalkotta a szükséges jogi hátteret. A drónos permetezés hatékony, kevesebb ráfordítással jár, ezért egyszerre szolgálja a profitabilitást és a fenntarthatóságot is.
Ma még nem kötelező a mezőgazdaság számára a kvótakereskedelemben való részvétel, de az agráriumra nehezedő egyre erőteljesebb társadalmi nyomás, és egyre magasabb szintű piaci elvárás is abba az irányba tereli a legnagyobb agrárcégeket, hogy tegyenek valamit karbonkibocsátásuk mérséklésére. A témában szakértőnek számító Vertis szerint egyaránt járható út az üvegház-gázok kibocsátásának mérséklése, és azok ellentételezése is – vélhetően a legjobb módszer pedig a két megoldás kombinálása. A karbonlábnyom csökkentése nem egyszerű, de a mezőgazdaságban is megoldható, ráadásul egyre nyilvánvalóbb piaci előnyökkel is jár.
Tíz év alatt, 2010 és 2020 között 31 százalékkal esett vissza az agrárgazdaságok száma Magyarországon, a gazdaságok koncentrálódtak, átalakult a vetésszerkezet, a növénytermesztés és az állattartás elkülönült - derül ki az Agrárcenzus 2020 végleges eredményeiből, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön tett közzé a honlapján elemzésekkel, táblázatokkal.
