Új operatív törzset alakít a kormány
Aszály veszélyhelyzeti operatív törzset alakít a kormány - jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.
Aszály veszélyhelyzeti operatív törzset alakít a kormány - jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.
A növekvő infláció és a brutálisan megemelkedett inputanyagköltségek egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a különböző termékek fogyasztói árára, ráadásul az egyes termékcsoportoknál érzékelhető tartós globális kínálati szűkösség is fokozza az árak emelkedését - mondta a Portfolio-nak Harnóczi György, az OTP Agrár főosztályvezetője. A szakember hozzátette, a drasztikus élelmiszerdrágulás miatt előfordulhat, hogy egy-egy terméknek annyira elszáll az ára, hogy egyre többen nem tudják megfizetni, a keresletcsökkenés hatására pedig le is kerül a polcokról. Az már most is megfigyelhető, hogy bizonyos élelmiszerek forgalma jelentősen csökken.
Az Európai Bizottság ideiglenes, rövid távú eltérést javasol egyes agrárpolitikai szabályoktól a gabonatermelés növelése érdekében, az intézkedés 1,5 millió hektárral gyarapíthatja a termőterületet - közölte a brüsszeli testület szerdán.
Hollandiában ismét tüntetni kezdtek a holland gazdák a kormánynak a nitrogénkibocsátás csökkentésére irányuló tervei ellen, több autópályán blokkolják a forgalmat, szénabálákat gyújtanak fel, valamint trágyát és egyéb hulladékot szórnak az utakra - tájékoztatott szerdán a Dutchnews hírportál.
A kazah Tag news információi alapján Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök a hétvégén Dzsiddában találkozott Szalmán szaúdi királlyal. A találkozó során szóba került a mezőgazdaság, a bányászati szektor és az űrkutatás is.
Döntően a rövid futamidejű, dollárban denominált kötvényeket és az ezekhez kapcsolódó befektetési eszközöket célszerű tartani a portfóliókban, és ez a márciusban megfogalmazott véleményünk továbbra is változatlan” – hangzott el az SPB Befektetési Zrt. ma délelőtti online befektetői rendezvényén, ahol a cég szakértői arra kerestek választ, mibe érdemes fektetni a mostani időszakban.
Az Afrikai Fejlesztési Bank Csoport igazgatótanácsa 24, gyorsított programot hagyott jóvá, hogy segítsen Afrikának enyhíteni az Oroszország és Ukrajna közötti háború, az éghajlatváltozás és a Covid-19 világjárvány okozta növekvő élelmiszerárak és infláció mértékét.
Csü Tong-jü, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) főigazgatója, Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, David Malpass, a Világbank csoport (WBG) elnöke, David Beasley, a Világélelmezési Program (WFP) ügyvezető igazgatója és Ngozi Okonjo-Iweala, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) főigazgatója közös közleményben sürgetik a globális élelmezési válság megoldását.
A háború mezőgazdasági vonatkozásairól, a KAP Stratégiai Tervekről és a magyar aszályhelyzetről is tárgyaltak az uniós agrárminiszterek Brüsszelben - közölte az Agrárminisztérium hétfőn az MTI-vel.
Afganisztánban az egyre súlyosbodó gazdasági válságra válaszul a tálib vezetés a női alkalmazottaktól próbál megszabadulni. Eddig is már a sok nőnek kellett elhagynia a munkáját a tálib hatalomátvétel óta, azonban most úgy tűnik egy újabb hullám van kibontakozóban - számol be róla a The Guardian.
A sertéspiacon magát meghatározónak mondó, hajdú-bihari Kurucz-csoport három cége jelentett egyszerre csődöt a múlt héten, amely közepes méretű vágóhíddal is rendelkezik és a piacon feltörekvő cégcsoportnak ismerték – írja a 24.hu.
Hétfőn érkezett a hír, hogy meghalt Claessens Peter, belga származású magyar üzletember, agrárvállalkozó, aki Somogy megyében kiemelkedő mezőgazdasági tevékenységet végzett és elsősorban a sertéstenyésztésről vált híressé. A hírek szerint a nagyvállalkozó üzleti és családi problémák miatt önkezével vetett véget az életének. Üzleti sikerei tragikus halálának fényében is nyilvánvalóak, ám ennél többről is szó van: a szakmában mindenki etalonként tekintett tevékenységére és a személyiségére is. A lapunknak név nélkül nyilatkozó agrárszakemberek hasonlóan vélekedtek róla.
Claessens Peter, Somogy megyei vállalkozó önkezével vetett véget életének a saját otthonában, tudta meg az mfor.hu. Az agráriumban tevékenykedő vállalkozó testvéreivel a 32,4 milliárdos vagyonukkal az 55. leggazdagabbnak számított Magyarországon.
A gabonaexport újraindítását szolgáló fekete-tengeri folyosók megnyitását szorgalmazta Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal folytatott telefonbeszélgetésében.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének hétfői adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy félmillió hektárnyi kukorica és napraforgó ment tönkre az aszály miatt Magyarországon, ami a teljes szántóföldi vetés több mint 10 százaléka. A témával kapcsolatban Braunmüller Lajos, a Portfolio agrárszakújságírója volt a Checklist vendége. Az adás második részében a kicsit több mint egy éve elkezdődött kamatemelési ciklussal foglalkoztunk. Palkó Istvánt, lapunk Pénzügy rovatának vezető elemzőjét arról kérdeztük, hogy az elszálló alapkamat az árstabilitáson és a forint árfolyamán túl, milyen hatást gyakorol az életünkre a lakossági pénzügyi szolgáltatások és állami támogatások tekintetében.
A munkahelyteremtés és -fenntartás a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben a közös agrárpolitika (KAP) hagyományos célkitűzése. Ezt az Európai Unió és az Európai Parlament hivatalos dokumentumai újra és újra megerősítik. A gazdasági növekedéssel és a gazdasági fejlettség magasabb szintjével azonban a mezőgazdaság részesedése csökken a foglalkoztatásban, míg a mezőgazdaság állami támogatása növekszik. Joggal merül fel a kérdés, hogy a mezőgazdasági támogatások mennyire hatásosak a mezőgazdasági munkaerő megtartásában?
A holland kormány 2030-ig 50%-kal csökkenteni akarja az ország nitrogénkibocsátását. A döntés által leginkább érintett mezőgazdasági dolgozók a döntés elleni tiltakozásképp az ország több pontján munkagépekkel próbálják blokkolni a forgalmat. 2019-ben egyszer már hatékonynak bizonyult ez a megmozdulásforma. Az ABC értesülései szerint az indulatok akkor hágtak tetőfokukra, amikor a rendőrség rálőtt az egyik résztvevőre.
Eddig mintegy 300 ezer hektárnyi kukorica és 200 ezer hektárnyi napraforgó ment tönkre a súlyos aszály miatt annyira, hogy ezeken a területeken semmiféle termés nem takarítható be. A régóta nem látott aszály ráadásul egy olyan évben viszi el a termés jelentős részét, amikor rendkívül magas árak vannak, vagyis a gazdák – normál körülmények között – kifejezetten jól kereshettek volna idén. Csak az említett két növénynél elképesztő összeg, mintegy 400 milliárd forint a kiesés, ráadásul a kalászos gabonák aratása sem hozott fényes eredményeket. Rontja a helyzetet az is, hogy nem csak a mennyiség, a minőség sem jó a döbbenetes csapadékhiány miatt.
Korlátozni kell a vízfogyasztást a dél-európai országokban a súlyos aszályok és a kevés csapadék miatt - írja összeállításában a DW, amely rámutat, hogy az éghajlatváltozás az egész kontinensen érezteti hatását. Rendkívüli aszály sújtja Olaszországot, leghosszabb folyójának vízszintje utoljára a 2. világháborúkor állt ennyire alacsonyan, ezzel teljesen megbénítva a mezőgazdaságot. Már tél óta készült a szélsőséges melegre Portugália, amelynek a jövőben korlátozásokkal és magasabb vízköltségekkel kell majd együtt élni. Fájdalmas állapotokról számolnak be a spanyolok is, az ország teljes területének kétharmadát az elsivatagosodás veszélye fenyegeti. Ellenőrizetlenül tomboló erdőtüzek, a brutális szárazság tönkrevágja a termést, a folyók kiszáradtak vagy visszafelé folynak. Ilyen jelentések általában eddig Európa mediterrán országaiból érkeztek, azonban most már Kelet-Németországban is ennyire drámai a helyzet. Magyarországon is sorra jönnek a bejelentések, hogy vízhiánnyal küzdenek az egyes települések, korlátozásokat kell bevezetni és szélsőséges esetben akár már az ivóvíz ellátás sem biztosított. Nagy István agrárminiszter szerint az elmúlt száz évben nem volt akkora szárazság, mint most. A szakértők rendkívül fontosnak tartják a vízi infrastruktúra hatékonyabbá tételét, azonban azt is vallják, hogy az éghajlatváltozáshoz mind egyéni, mind helyi és kormányzati szinten is alkalmazkodni kell.
Kevés jó hírrel szolgálnak az Agrárközgazdasági Intézet legfrissebb agrárpiaci jelentései: tavalyhoz képest jelentősen emelkedett a gabona és az ipari növények termelői ára, ezáltal drágult a liszt és az olaj. A termények árának emelkedése magával rántotta a húsok drágulását is, így a termelők magasabb áron kínálják a sertést, a marhát és a csirkét is, ráadásul a tojás termelői ára is magasabbra rúg már. Mindezek mellett emelkedett a tej előállítása és a drágulást nem ússzák meg a tejtermékek sem, ezért ne lepődjön meg senki, ha többe kerül a trappista sajt vagy a tejföl. Habár nyáron általában mérséklődik a gyümölcsök és zöldségek ára, azonban a hazai termesztésű gömbparadicsom június végén 25 százalékkal magasabb áron volt jelen tavalyhoz képest a Nagybani Piac Kínálatában, valamint kígyóuborka is felülmúlta a tavalyi időszakhoz képesti árát. Számottevő áremelkedést észleltek a magyar zöldborsónál, amelynek leggyakoribb ára 750-ről 1000 forint/kilogrammra emelkedett egy hét alatt. Van ám egy-két jó hírünk is: alacsonyabb áron értékesítették a belpiaci sárga húsú sárgadinnyét, a meggyet és a kajszit is.
Az érintett országok szerint ez az összeg nem elégséges.
Fél éve még máshogy nézett ki a sztori.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A szunnita és síita muszlimok csaptak össze.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
