Mivel az újlakás-építési piacon nem egy megrendelő van, hanem sok, ezért sokkal több figyelmet és gondoskodást igényel egy lakásfejlesztőnek a kivitelezés és az ügyfelek magasszintű kiszolgálása. Emellett viszont olyan piaci folyamatok is kihívás elé állítják a fejlesztőket, mint az építési költségek emelkedése, a megfelelő árazás kialakítása, a jövőbeli projektek ütemezése és a folyton változó szabályozási környezet, ami hatással van minderre. Hogy mit jelent ez a fejlesztők számára, arról Kiss Gáborral, a Metrodom Kivitelező Kft. ügyvezető igazgatójával és egyben az IFK alelnökével beszélgettünk.
A lakóingatlan-fejlesztések finanszírozásának szigorítására tett ajánlást az MNB. Ennek értelmében a kereskedelmi bankok csak a megfelelő önerővel rendelkező ingatlanfejlesztéseket hitelezhetik, ahol ráadásul a lakásvásárlók által befizetett előlegeket egy zárolt óvadéki számlán kell tartania a fejlesztőnek. A szigorítások nagyobb biztonságot jelenthetnek a vásárlókra nézve, elkerülve ezzel a korábbi évekből jól ismert "horrorsztorikat". Maradt azonban még egy kérdés, ami egy ilyen szabályozás során felmerülhet: a nehezebb finanszírozás vajon megemeli a fejlesztők költségét és így az új lakások árát?
Fitneszterem, szauna és csúszdapark: nyílt napot tart a Metrodom!
A világon sok olyan város van, ahol az épületek tetején előszeretettel alakítanak ki teraszokat, hogy azok közösségi térként szolgáljanak az ott lakók számára. Budapesten ennek kevésbé van hagyománya, de az utóbbi években nálunk is egyre több helyen találunk éttermeket, bárokat, sőt elvétve medencéket is a belvárosi épületek tetején, ráadásul az új építésű társasházaknál is vannak példák arra, hogy az épület tetején, közösségi térként, tetőteraszt alakítsanak ki. Az alábbiakban ezek között keresgéltünk és a legjobbakat egy galériában gyűjtöttük össze.
Egy város élhetőségét több dolog együttesen határozza meg. A megfelelő társadalmi és gazdasági szolgáltatások mellett legalább annyira fontos tényező a környezet állapota és minősége, amihez az épített környezet is nagyban hozzájárul. A most induló lakásfejlesztéseknél szerencsére egyre gyakrabban kerülnek előtérbe a fenntarthatósági szempontok, ami az egyre szigorúbb energetikai követelményeknek való megfelelés mellett a fejlesztéshez kapcsolódó zöldfelületek arányában is megmutatkozik. Az élenjáró fejlesztéseknél ráadásul nemcsak az épület köré horizontálisan, hanem magukra az épületekre vertikálisan is terveznek növényeket, amire a külföldi mellett már hazai példát is látunk.
Az elmúlt napokban-hetekben több helyen is megjelentek elemzések, hogy az egészségügyi veszélyhelyzet, illetve az általa okozott válság hatására középtávon csökkenhet a lakások ára. Az új építésű lakásokra azonban külön senki nem tér ki, pedig ezeknek a piacán egészen más folyamatok indultak el.
Az őszi Lakás Kiállítás kísérő nyereményjátékát idén másodszorra rendezte meg a Portfolio. A játékban az vehetett részt, aki a Lakás 2019 Kiállításon kiállított ingatlanokból vásárolt. A szerencsés látogató 1 millió forintot nyert, nyereményét szerdán vette át a Portfolio szerkesztőségében.
Városfejlesztésről, új budapesti városrészekről, építészeti trendekről és antitrendekről, a digitalizáció diktálta új igényekről és a siker kulcsáról beszélgettek az ingatlanszakma képviselői az UniCredit Bank által megrendezett ingatlanpiaci szakmai összejövetelen.
A kivitelezés körüli gondok számos projekt megvalósulását veszélyeztethetik, illetve jelentős csúszásokat okozhatnak, különösen a lakóingatlan-beruházások esetében. Az építőiparos cégek egyértelműen a lakásépítéseket látják a legkockázatosabb fejlesztésnek. Az OTP Jelzálogbank adatbázisában szereplő újlakás-projektek 80 százaléka már minimum egy negyedéves csúszással fog elkészülni, a kivitelezési költségek lassan az egekbe törnek, és a folyamatosan dráguló építőanyagok és emelkedő munkabérek miatt még nem is látszik a folyamat vége. A munkaerőhiányról még nem is beszéltünk, ami a problémák közül talán az egyik legsúlyosabb. Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy hány hónapos csúszásokat tapasztalnak a szakemberek és mekkora részt képviselnek ebben a magas árak és bérek, illetve a kapacitáshiány.
A közösségi médiában a legnépszerűbb kommentek az új építésű lakásokról és azok árváltozásáról szóló cikkekhez, hogy "De kinek van erre itthon ennyi pénze" vagy "Bolond aki ennyiért vesz lakást" illetve az "Úgyis kidurran ez a lufi is", stb. Ilyen alapon persze minden luxusautó tesztje alá, vagy egy tízezrekbe kerülő kozmetikum ismertetőjéhez is nyugodtan oda lehetne írni, hogy ugyan ki engedheti ezt meg magának. Sokan. Lehet nem 10 millióan, nem is 1 millióan, de pár tíz- és százezren bőven. Itthon is. És ez bőven elég az új építésű piacnak. Rádásul a kozmetikumhoz, a luxusnyaraláshoz vagy a hatalmas városi terepjárókhoz jellemzően még 2 forint állami ingyenpénz sem jár! Ezt, és még több fontos szakmai kérdést és témát jártunk körbe az egyik legnagyobb hazai lakásfejlesztővel. "2003 óta vagyok a szakmában, úgyhogy végigéltem a korábbi őrült növekedést, az állami kamatkedvezmény eltörlését, a devizahitelezés felfutását és összeomlását, a 2008-as válságot és most írjuk a legújabb időszakot." - kezdi a beszélgetésünket a Budapesten aktív Metrodom értékesítési vezetője Kricsfalussy Tamás. "Nekem két évvel ezelőtt is voltak kétségeim afelől, hogy a IX. kerületben 600 ezer forint feletti négyzetméterárak lesznek, most meg ez a realitás." Az interjúból kiderül, hogy mik a mai lakáspiac legfontosabb történései, hogyan alakulhatnak az árak, mennyibe kerül ma 1 négyzetmétert megépíteni, milyen trükkök vannak a csökkentett áfa utolsó pillanatos kihasználására és miért a családok maradnak hoppon majd, illetve hogy mivel fűtjük majd az új lakóparkokat, hiszen ez is nyilván a mi zsebünkre megy majd.
Az új lakások árazását számos tényező befolyásolja, nem csak az adott projekt lokációja, de a lakás egyedi adottságai is komoly tényezőt jelentenek. Még a már hosszú ideje a piacon lévő szereplők sincsenek könnyű helyzetben az árak megállapításakor a folyamatosan emelkedő kivitelezési költségek következtében, folyamatosan monitorozniuk kell a várható profit alakulását illetve az értékesítések ütemét. A lakásépítési hullámot több új szereplő is igyekszik kihasználni, akik nem rendelkeznek megfelelő tapasztalattal az árazásban, inkább csak másolják a nagyobb beruházók árait, ami azért veszélyeket rejt magában a projekt megvalósulását illetően, és így a vásárlók számára is.
Új tevékenységgel bővíti portfólióját az egyik legnagyobb hazai ingatlanfejlesztő. A Metrodom mintegy 100 lakás fejlesztését tervezi kimondottan bérbeadási céllal, amire a hazai ingatlanpiacon eddig nem volt példa ilyen méretben.
Sokan tartottak attól az aktuális lakáspiaci fellendülés kezdetekor, hogy tapasztalatlan, hozzá nem értő fejlesztők is új projektekkel rukkolnak majd elő, melyek aztán el sem indulnak vagy a tervezettnél jóval később és gyengébb minőségben készülnek el. A CSOK kibővítése és az áfacsökkentés által felpörgetett piacon különösen fontos lehet vásárlóként ellenőrizni a projektgazda referenciáit. Kricsfalussy Tamás, a Metrodom értékesítési vezetője beszélt a Portfolio-nak arról, hogyan látja fejlesztői szemmel nézve a lakáspiacon jelenleg zajló folyamatokat.
Több mint 3000 lakást épít a Metrodom a következő években Budapest különböző részein. A tervek szerint a lakások negyedét - 748 lakást - már 2016-ban átadnak. Az év elején vásárolt telkeken összesen öt lakópark építése kezdődik meg, egy meglévő projektet pedig további épületekkel bővít a cég.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Visszakapják az önkormányzatok a területeket.
Az ukrajnai háborúról, az EU-val ápolt viszonyról és a magyar gazdaságról is beszélt a kormányfő.
Végső megoldás: atombomba?
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
