A munkavállalók még a fenyegető elbocsátások és a gazdasági nehézségek közepette is ellenállnak azoknak az egyre erősödő elvárásoknak, hogy ismét több időt töltsenek az irodában.
A korábbi gazdasági válságokkal ellentétben az emelkedő árak és zuhanó reálbérek most arra készteti az emberek egy részét, hogy új, jövedelmezőbb állás után nézzenek. Hasonló, kritikus makrogazdasági helyzetben korábban a legtöbben inkább aktuális munkahelyükön a biztonságra voksoltak, nem tekintgettek másfelé.
Nem véletlenül tekintik sokan időzített bombának az amerikai diákhiteleket: az egy főre jutó adósság már a 12 millió forintot is meghaladja, miközben a magas infláció miatt a megélhetési költségek is emelkedtek. Joe Biden amerikai elnök elengedéssel sietett volna a hitelesek megsegítésére, terve azonban kudarcba fulladt: eredeti javaslata szerint az adósok mintegy felének szűnt volna meg a törlesztési kötelezettsége, a Legfelsőbb Bíróság a tervet viszont elkaszálta. A kormány múlt héten egy részleges elengedést jelentett be, ez azonban a számok alapján is jóval kevésbé jelentős, mint amilyen az eredeti ötlet lett volna.
Nyílt levelet fogalmazott az amerikai írók egy csoportja a mesterséges intelligenciát fejlesztő vállalatok - mint például a Meta, az OpenAI és a Microsoft – számára. A levélben azt kifogásolják, hogy a cégek valódi szerzők szellemei termékeit használják fel a modellek betanítására, de kompenzációban nem részesítik őket.
Hollywood 63 év óta először néz szembe kettős munkabeszüntetéssel, mivel a színészek csatlakoznak az írók sztrájkjához, ami jelentős fennakadást okoz a film- és televíziós produkciókban. A Screen Actors Guild-American Federation of Television and Radio Artists (SAG-AFTRA) és az Writers Guild of America (WGA) a streaming TV korszakban megemelt alapfizetést és maradványdíjakat követel, valamint biztosítékokat a mesterséges intelligencia általi helyettesítés ellen.
Most, hogy a világgazdasági helyzet létszámleépítéseket és átszervezéseket követel, egyes vállalatok arra kérik munkavállalóikat, hogy jelentkezzenek újra arra a pozícióra, amit betöltenek, egymásnak ugrasztva így az évek alatt gyakran barátokká vált kollégákat is.
2023 második negyedévében tovább erősödött munkavállalói aktivitás a hazai munkaerőpiacon. Az ország minden vármegyéjében nőtt az álláshirdetésekre beérkezett jelentkezések száma, az előző év azonos időszakához képest átlagosan 44%-kal. A legnagyobb emelkedés arányosan Budapesten, Békés és Pest vármegyében mérhető. A meghirdetett állások száma azonban szerte az országban csökkent – derült ki a Profession.hu aktuális negyedéves jelentéséből.
Több száz Portugáliába induló és onnan induló járatot törölt a jobb munkakörülményeket és magasabb béreket követelő légiutas-kísérők ötnapos sztrájkja miatt. A törölt járatok az ebben az időszakban menetrend szerint elinduló gépek 69%-át teszik ki, és olyan célállomásokat érintenek, mint Lisszabon, Porto és Faro.
Hiába nőtt uniós kitekintésben is jelentős mértékben, 16 százalékkal idén a hazai bruttó minimálbér összege, a rekordmagas infláció miatt a legalacsonyabb bért keresők vásárlóereje a második legnagyobb mértékben csökkent az EU-n belül – derül ki az Eurofound felméréséből. A szociális, foglalkoztatási és munkaügyi kérdésekkel foglalkozó uniós ügynökség éves jelentéséből az olvasható ki, hogy mind a bruttó, mind a nettó összeget vizsgálva az EU-n belül Magyarországon az egyik legalacsonyabbnak számít a minimálbér összege. A bruttó minimálbérre jutó munkavállalói átlagos adóteher mértéke pedig a második legmagasabb Magyarországon az EU tagállamai között. Továbbá a teljes munkaerőköltségen belül Romániával holtversenyben az EU-n belül nálunk a legmagasabb az állami elvonás mértéke (adóék) a minimálbér esetében.
Ukrajnában a lakosság közel egynegyede szegénységben él, ami a legsúlyosabb gazdasági nehézséget jelenti az ország számára a függetlenség elnyerése óta. A lakosság mintegy ötöde humanitárius segélyre szorul, és a háztartások 44%-a pénzhiány miatt küzd az alapvető szükségletek kielégítésével. Emellett a lakosság egyharmada, azaz 2,4 millió ember veszítette el a munkáját. A helyzet tovább romlik, a szegénység több ember halálát okozhatja majd, mint a fegyverek - derül ki a WSJ cikkéből.
A történelem során először a világon több ember él városokban, mint falvakban. 1950-ben a világ népességének még kevesebb mint 30%-a élt városokban. 2010-re ez az arány megfordult, a városlakók száma meghaladta a vidéki lakosokét. 2018-ban már a népesség 55%-a városi térségekben lakik. A világ városlakóinak összlétszáma az 1950. évi 751 millióról napjainkra közel 4,2 milliárdra növekedett. Ez a tendencia a prognózisok szerint a jövőben is folytatódni fog: 2050-ben a világ népességének már 68%-a városokban lakik majd. Az előrejelzések azt mutatják, hogy a városodás és a világ népességének általános növekedése együttesen 2,5 milliárd fővel növeli a városlakók számát 2050-ig. (UN 2018).
Drágult tavaly a brit monarchia fenntartása, de a ráfordítások emelkedésének mértéke így is jóval elmaradt a negyven éve példátlan inflációtól, amely hónapokon keresztül meghaladta a 10 százalékot éves összevetésben. A köztársaságpárti Republic csoport szerint azonban rengeteg rejtett költség van, és a megélhetési válság alatt az 5%-os emelkedés is soknak tekinthető.
Általános probléma a világban, hogy a városok többségében vagy jó munkalehetőségek vannak és magas ingatlanárak, vagy kedvező árú a lakhatás, de nincsenek munkalehetőségek. A CNBC cikke azokat az amerikai városokat gyűjtötte össze, ahol a megfizethető lakáspiac és a magas keresetek lehetősége egyszerre van jelen.
Egy friss felmérés szerint a Z generáció tagjai úgy vélik, hogy 40 évet fognak tudni majd nyugdíjban tölteni. A szakértők azért nem ennyire optimisták – számol be a hírről a Yahoo Finance.
Mióta ilyen instabil a gazdasági környezet, a nők még kevésbé merik jelezni, ha munkahelyükön visszaéléssel, zaklatással, helytelen bánásmóddal szembesülnek. Egyébként is tetemes hátrányuk a munkaerőpiacon az elmúlt években csak még nagyobb lett.
A "pedagógusok új életpályájáról" néven futó, a magyar köznyelvben csak státusztörvényként elhíresült új oktatási jogszabályt július elején fogadhatja el az Országgyűlés. A törvényjavaslat a jelenleginél magasabb fizetéseket ígér, viszont akár 180 napra is egy másik intézménybe vezényelhetővé teszi a pedagógusokat, 30-50 kilométeres körzetben. A szakszervezetek felmondási hullámtól tartanak.
A gazdasági válságok idején jóval nehezebb dolguk van a megtakarítóknak, ugyanis nemcsak megfelelő hozamot kínáló, viszonylag biztonságos befektetési módszert kell keresniük, hanem az is előfordulhat, hogy a megnövekedett megélhetési költségek miatt kénytelenek lesznek a megtakarított pénzüket felhasználni. E trend általában nem kerüli el a megtakarításos életbiztosításokat sem: a romló piaci környezet szinte törvényszerűen az ilyen típusú termékek visszavásárlását vagy lemondását eredményezi. Az MNB Biztosítási, pénztári és tőkepiaci jelentésének segítségével megnéztük, hogyan alakultak ezek a folyamatok a mostani válság alatt.
Bár még Amerikában is soknak tűnik az évi 250 ezer dolláros fizetés, nem mindegy az sem, hogy az ottani lakosok hol költik azt el: az adók és a költségek változatossága miatt bizonyos városokban magasabb, néhol pedig alacsonyabb a bér valódi vásárlóereje – írja a CNBC.
Bár a foglalkoztatottsági adatok az egekben járnak, egyes ágazatokban hirtelen óriási leépítések történhetnek, más területeken pedig a munkakörülmények és a fizetések sodorják a pályaváltás felé az embereket. Új szakmát kitanulni azonban most számos - elsősorban anyagi - nehézségbe ütközik. Mégis hogyan érdemes készülni egy B-terv kivitelezésére a munkaerőpiacon?
Ausztrália munkáspárti kormánya szombaton közölte, hogy két milliárd ausztrál dollárt (körülbelül 469 milliárd forint) szán több ezer új, megfizethető lakásra országszerte, miután az ország a megélhetési költségek emelkedésével küzd.