megtérülés

2021. július 23. 11:00 | Simonyi Tamás

Miért nem vásárolják egymást az európai nagybankok?

Bár a bankok értéke a visszatérő infláció hírére átmenetileg megemelkedett, de a nagy, határokon átívelő bankfelvásárlások lényegében eltűntek az európai tranzakciós térképről. Közép-Kelet-Európában nincs olyan eladó pénzintézet, amely piaci részesedését tekintve a TOP5-be tartozna, de régiós szinten gyökeret eresztett nemzetközi bankok akár még találhatnak kisebb felvásárlási célpontokat - írja elemzésében Simonyi Tamás, a KPMG szenior igazgatója.

2019. december 13. 15:02 | Portfolio

Nagy változás jön a fizetésekben a Volkswagennél

2020-tól változik a bónuszrendszer a Volkswagennél.

2016. december 21. 05:50 | Portfolio

Kimondták: a ma ismert bankoknak befellegzett

Sötét jövőképet fest idei globális áttekintésében Európa bankjai elé a McKinsey: az alacsony kamatkörnyezet és a digitális kihívások miatt a tavalyi 110 milliárd dollárról 50 milliárd dollárra csökkenhet összesített nyereségük 2020-ra. A már így is csak 3-4%-os átlagos banki tőkearányos megtérülés (ROE) ezzel 1-2%-ra apadhat Európában, aminek az elkerüléséhez nemcsak példátlan költségcsökkentésre és konszolidációra, de rugalmasságra, új irányok felfedezésére és megújulásra lenne szükségük a bankoknak. Az USA és a feltörekvő országok bankrendszere jobb bőrben van, mint Európáé, de várhatóan ezek se fogják elkerülni a visszaesést.

2016. január 20. 09:14 | Weinhardt Attila

Paks II: degeszre kereshetné magát a magyar állam

Nem lenne olcsó a Paks II.-beruházás, de nemzetközi összevetésben versenyképes áron valósulna meg, és meg is térülne piaci logika alapján, így állami támogatás nem kell hozzá, sőt vaskos profitot termelhet - ez a legfőbb üzenete a Rothschild bankház által készített, a kormány által minap közzétett elemzésnek. Az angol nyelvű anyag lényeges, de itthon eddig annyira nem hangsúlyozott körülménye, hogy a megkötött államközi szerződés mindennemű beruházási többletköltséget az oroszokra tolna, így nem mehet 12,5 milliárd euró fölé a magyar anyagi teher. Ez egyébként a jelenlegi, bevallottan nehéz orosz költségvetési helyzetben még kevésbé lehet szimpatikus számukra.

A magyar kormány jórészt erre az anyagra építi az állami támogatásos vizsgálattal kapcsolatos brüsszeli stratégiáját, így azt hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottság tévúton jár, amikor az állami támogatást keresi a projektben. A Rothschild által készített kalkulációk szerint ugyanis a beruházással járó mindennemű anyagi terheket meg fogják haladni a jövőbeli bevételek, sőt 2026-tól már dőlhet az államhoz a pénz a paksi projekttársaság által fizetendő osztalék formájában.