Amióta vasárnap megszakadtak a tárgyalások a görögök és a hitelezők között, megháromszorozódott a bankbetéti kiáramlás mértéke az országban. Három nap alatt a görög lakosság 2 milliárd eurónyi bankbetétet vont ki, ami az áprilisi végi adatok szerinti betétállomány 1,5%-át jelenti - írja a Reuters három banki forrásra hivatkozva.
Közzétette az Aegon negyedik nemzetközi kutatását, amely 15 ország lakosságának nyugdíjfelkészültségét vizsgálja. A kutatásból kiderül, hogy világszinten is alacsony a nyugdíjra való felkészültségi fok, Magyarország pontszáma alapján az utolsó előtti helyet foglalja el. A jobb egészségügyi állapot szorosan összefügg a rendszeres megtakarítással és nyugdíjra inkább a férfiak spórolnak jobban - hangsúlyozta Horváth Gyula, az Aegon Magyarország pénzügyi vezérigazgató-helyettese a társaság mai sajtótájékoztatóján.
2015-re elérte az 50%-ot a megtakarítani tudók aránya az internetező lakosság körében, ami jelentős növekedésnek számít a 2013-ban mért 34%-hoz képest. A befektetési és megtakarítási eszközök ismeretében azonban még mindig van hova fejlődni, a Budapest Alapkezelő által elvégzett kutatás szerint ugyanis gyakran rosszul mérjük fel a várható hozamot és befektetési tanácsadásért is inkább a szomszédhoz megyünk, mintsem szakemberhez.
A biztonságot nyújtó nagyobb bankok és a Magyar Államkincstár nyerhet a legnagyobbat a brókerbotránnyal- prognosztizálja a megtakarítási piacot ismerők többsége. Hogy ez így van-e, arról látványos statisztikáink egyelőre nincsenek, az alábbi ábrákon azonban bemutatjuk, mit árulnak el a legfrissebb adatok a lakosság megtakarításairól. Három befektetési alap kategória, a készpénz és az állampapír viszi magasan a pálmát.
A válság következtében a jegybankok korábban nem látott mértékű alkalmazkodást hajtottak végre. Irányadó kamataikat történelmileg alacsony szintre csökkentették, sőt esetenként korábban nem látott módon negatív irányadó kamatokat vezettek be, és ezen túl is számos nem szokványos eszközzel ösztönzik a banki hitelezést. Ennek ellenére a beruházások felfutása, a fogyasztás emelkedése és a hitelezési tevékenység élénkülése a legtöbb régióban még várat magára. Legújabban például a Nemzetközi Valutalap 2015. évi tavaszi jelentése szentel külön fejezetet az alacsony beruházási tevékenység lehetséges okainak.
A magyar lakosság közel kétharmada szerint akkor szabad csak hitelt felvenni, ha nagyon muszáj - derül ki a Deloitte-Scale Bankindex adataiból, amely ugyanakkor egyértelműen azt mutatja, hogy nő a pénzügyi tudatosság és a hosszú távú tervezés jelentősége a lakosságnál. A bankszektor megítélése csak lassan javul, a bankváltás pedig továbbra sem jellemző.
Nyolc éve nem látott összeggel, 1004 milliárd forinttal nőtt három hónap alatt a magyar háztartások pénzügyi megtakarítása, ami elvileg kedvezően hatott számos, a megtakarítási piacon jelenlévő szereplőre (bank, biztosító, alapkezelő, pénztár, stb.). Az alábbi ábrákon mutatjuk, mely megtakarítások voltak a nyertesek.
A megtakarítással rendelkezők jó része egyszerre több befektetési formában, főként befektetési alapokban és bankbetétekben helyezi el pénzügyi tartalékait. Emellett az is látható, hogy az alacsony betéti kamatok arra ösztönzik a befektetőket, hogy hosszabb befektetési időtávban gondolkodjanak. Ehhez pedig továbbra is kedvező megoldást nyújt a TBSZ és a NYESZ, hiszen idén is megmaradnak az adókedvezmények - derült ki a K&H Alapkezelő legújabb befektetői felméréséből.
Több mint öt éve a legnagyobb egyhavi csökkenést mutatta 2014 decemberében a lakossági fogyasztás az Egyesült Államokban, ami alapján úgy tűnik, hogy az olajárak esése miatt megmaradt pénzüket az emberek inkább félreteszik, mint elköltik. Ezt a közelmúltban megjelent más amerikai makroadatok is jelezték, azaz a karácsonyi értékesítési szezon akár jobban is sikerülhetett volna.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntése szerint a Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. (K&H) tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott a K&H MIX megtakarítás terméke népszerűsítése folyamán. A jogsértés elkövetéséért 80 millió forint bírságot szabott ki a GVH.
A válságot követően a vagyonfelhalmozás kettészakadása a lakosság jövedelemi helyzetének megváltozására volt visszavezethető. Megtakarítási szempontból sajnos szétszakadó társadalmi szerkezet áll fönn, vannak, akik magasabb megtakarítási képességgel rendelkeznek (felsőfokú végzettségűek és fővárosban vagy megyeszékhelyen élők) és vannak, akik jóval alacsonyabbal. Az átlagos arány 12% körül van, a szórás ezen belül 0-25% között mozog - mondta el Szép Péter, a Deloitte partnere a Portfolio-nak adott videóinterjújában.
A lakosság nagyobb része (75-80%) képtelen megtakarítani, de van ok a bizakodásra, többek között a reálbérek tartós növekedése miatt. Ráadásul idővel a nyugdíjcélú megtakarításokban is egyre több pénz halmozódhat fel, mert a lakosság nyitottabb az öngondoskodásra. Egyelőre a slágerterméknek az állampapírok és a befektetési alapok számítanak, és a befektetési időtáv sem túlságosan magas, mindössze 1-2 év. A Portfolio Öngondoskodás 2014 konferencián elhangzottak alapján elmondható, hogy a romló demográfiai környezet évtizedek múlva a nyugdíjrendszerünket szétfeszíti, ezt kivédendő már most célzottan félre kellene tenni a nyugdíjra. Sajnos sokak számára ez nem reális opció, több százezerre is tehető azok száma, akiknek az időskor a nélkülözésről fog szólni.
A leggazdagabb 40 ezer betétes rendelkezik a magyarországi lakossági bankbetétek 30%-a felett - ismertette előadásában Bacher János a Portfolio Öngondoskodás konferenciáján. A GfK Hungária egyik kutatása szerint a lakosság 16%-a, a másik szerint a 25%-a rendelkezik ma megtakarítással.
Rövid távon úgy tűnik, nem lesznek nagy változások a megtakarítási hajlandóságban. A kérdés sokkal inkább a hosszabb távú szemléleten van, de bárhonnan is nézzük, az aktív kommunikáció a lelke mindennek. Az Öngondoskodási Konferencia második szekciójának panelbeszélgetésében állami, banki és biztosítói oldalról is elhangzottak azok a legfontosabb irányok, amelyek mentén kijelölhető a megtakarítási termékek továbbfejlesztésének lehetősége.
A Portfolio idei Öngondoskodási konferenciájának kiemelt témája, hogy a lakossági megtakarítási hajlandóság tekintetében lehet-e áttörésre számítani, illetve melyek azok a sarkalatos pontok, amelyek hozzásegíthetik a magyar lakosságot a pénzügyi tudatosság fejlesztésében. Az első szekció panelbeszélgetésén erről a témáról kérdeztük a beszélgetés résztvevőit.
A lakosság bizakodóbb a megtakarítási képességet illetően, a válság előtti szinttel összehasonlítva viszont még nagyságrendekkel el vagyunk maradva. A megtakarítási piac bővülése folytatódhat a következő években, a nagy kérdés, hogy miként lehet a megtakarítani tudó lakosság arányát növelni. A valóságban ugyanis éppen fordított tendenciát figyelhettünk meg. Az alacsonyabb kamatkörnyezet támogatja a tudatosabb döntést és automatikusan szélesíti a kockázatvállalási hajlandóságot a megtakarítási típusok között. Az öngondoskodás felértékelődőben van, viszont ezek az erőfeszítések sem tudnak megóvni bennünket az elöregedő társadalom negatív hatásaitól - véli Szép Péter, a Deloitte pénzintézeti szektorának partnere.
Az MNB adatai szerint a lakossági vagyon a válság kitörése óta egyre nő, és idén az első félévben az adósságok levonása után már 11 százalékkal több pénze maradt a lakosságnak, mint egy évvel korábban. Érdekes kérdés ennek kapcsán azonban, hogy mire fordítja e forrásokat a lakosság. Egyelőre úgy tűnik, a többség továbbra is óvatossági megfontolások alapján dönt a megtakarítási termékeket illetően - derült ki az UniCredit Bank legfrissebb ügyfélkutatásából.
Örvendetes módon nő a magyar lakosság optimizmusa a fogyasztással, a megtakarítással, sőt még a hitelfelvétellel kapcsolatban is - derült ki a harmadik alkalommal megjelent Deloitte-Scale Bankindexből. Elgondolkodtató adat, hogy a lakosság 77%-a számára még mindig a sárga csekk a legkedveltebb fizetési módozat. Mindössze 3-4 százalék gondolja úgy, hogy a következő félévben bankot vált, de ez jelentősen nőhet, ha a devizahitelek forintosítása során hitelkiváltási verseny indul a bankok között.
Véget ért a múlt héten a Magyar Nemzeti Bank csaknem két évig tartó kamatcsökkentési sorozata. Ennek eredményeként 1 millió forintnyi betétre átlag 69 ezer forint helyett ma már csak 19 ezer forint kamatot kaphatunk a bankoktól egy év után. Ez nem minden: a kormány is megcsapolta a banki megtakarítók pénzét, tranzakciós illetéket és egészségügyi hozzájárulást vetve ki a betétekre, így a betétesek nagy részének a hozama ma már negatív. Nem csoda tehát, hogy drasztikusan átrendeződött mára a lakossági megtakarítások szerkezete, így például az éven belül lekötött forintbetétek összege harmadával lett kisebb. Ez viszont a bankoknak több okból sem fáj.
A háztartási szektor pénzügyi megtakarításának szerkezete az elmúlt két év során jelentős átalakuláson ment keresztül. Az elmúlt időszakban több cikk is született a témában, ugyanakkor elemzésünk célja elsősorban az, hogy a stilizált tények mellett a folyamatok mélyebb összefüggéseire is felhívjuk a figyelmet. A lakossági megtakarításokat tekintve az egyik legszembetűnőbb változás, hogy a lakosság egyre inkább az értékpapír típusú megtakarítások felé fordult. Az értékpapír-vásárlás forrását kezdetben csupán az új megtakarítások jelentették, később azonban a háztartások már a korábban felhalmozott bankbetét megtakarításaiból is állampapírt és befektetési jegyet vásároltak. A lakossági viselkedés megváltozása mögött elsősorban az állampapírok és befektetési jegyek bankbetéteket meghaladó jövedelmezősége állhat. A lakosság portfólióátrendezése a magánszektor fokozatos hitelleépítése - és a visszafogott hitelkereslet - miatt nem okoz feszültségeket a bankok mérlegében. 2013 során a háztartások készpénz-megtakarításai is jelentős mértékben bővültek, amiben a historikus mélypontjára csökkenő inflációnak, az ezzel párhuzamosan mérséklődő kamatoknak, az emelkedő kiskereskedelmi forgalomnak, valamint a tranzakciós illetéknek is szerepe lehetett. A lakossági portfólióátrendeződés hatására a lakosság tulajdonában lévő értékpapírok állománya hamarosan meghaladhatja a bankbetétek nagyságát.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
