Németország azt fontolgatja, hogy az új gázadóból részesülő vállalatok körét csak azokra korlátozza, amelyeknek valóban szükségük van a támogatásra, miután egyes energiaipari cégek növekvő profitja miatt közfelháborodást váltott ki a lakosság terheinek növelése - írta meg a Bloomberg.
A beérkező új információk és feltételezések alapján már meg lehet becsülni, hogy a kormány által szerdán bejelentett rezsicsökkentés csökkentése konkrétan milyen hatással jár a lakossági fogyasztókra. Kiderült ugyanis, hogy az államnak sietősen szüksége lesz már idén a plusz pénzekre és megközelítően az is tudható, hogy hány ember lesz érintett az átlag feletti fogyasztással. Leegyszerűsítő számításaink azt mutatják, hogy 2023-ban egy háztartásnál átlagosan éves szinten körülbelül 478 és 785 ezer forint között lehet a plusz teher mértéke, amit az előző év átlagfogyasztása feletti fogyasztása miatt fizet.
Egy hét leforgása alatt gyakorlatilag 180 fokos fordulatot vett a magyar gazdaságpolitika. Több olyan ügyet is korrigált a kormány az elmúlt néhány napban, amelyek korábban tabunak számítottak: adóemelés, megszorítás, engedmény Brüsszel felé, rezsicsökkentés módosítása. A külső helyzet látványos és rendkívül gyors romlása fényében ez érthető, és nem is teljesen váratlan. Mostanra derült ki, hogy nem csak a gazdasági kihívásokat kell sürgősen kezelni, hanem a hazai gazdaságpolitika lépéstévesztéseit is korrigálni kell.
Karácsony Gergely főpolgármester a Facebook-oldalán fejtette ki, miért tartja brutális megszorításnak a vállalkozásokra és az önkormányzatokra nézve a kormány rezsicsökkentést érintő változtatásait.
A választások előtti kiköltekezés megpecsételte az idei költségvetés egyenlegét, az első negyedéves hiányszám soha nem látott magasságokban van, közben a költségvetés stabilitását újabb tényezők veszélyeztetik. Egy ilyen helyzetben merül fel a kérdés, hogy mit tehet és mire készül a kormány. Erről beszélgetett a Portfolio heti podcastjéban Orosz Márton, a műsor házigazdája Beke Károllyal, lapunk Makro rovatának elemzőjével és Csiki Gergellyel, a Portfolio lapigazgatójával.
A kormány határozott jelzései, az elemzők feltételezései és az első negyedéves költségvetési hiányadatok alapján egyre erősebbek azok a várakozások, miszerint a gazdaságpolitikának hamarosan költségvetést stabilizáló intézkedéseket kell hoznia, mert kiigazítási kényszerbe került. Az elmúlt hónapok óriási kiköltekezése, valamint a költségvetést meghatározó külső körülmények látványos megváltozása miatt ez nem is lenne meglepő. A költségvetés kilátásait bemutató kétrészes cikksorozatunk második írásában bemutatjuk, hogy miért nem pánikol a kormány miközben százmilliárd forintos tételek repkednek, milyen egyenlegjavító lépések jöhetnek szóba, azokat miért nem lehet minden esetben megszorításoknak nevezni és miért nem ismétlődhet meg teljes egészében a 10 évvel ezelőtti múlt.
Jelentős elszállásban van a 2022-es költségvetés: a februári rendkívüli méretű deficit után márciusban még tovább romlott a helyzet. Ezért egyre több elemző vélekedik úgy, hogy elkerülhetetlen lesz a büdzsé kiigazítása. Már csak az a kérdés, hogy a kormány ezt a hiánycél módosításával és/vagy adóbevétel-növeléssel oldja-e meg.
Ezrek vonultak az utcára Prágában vasárnap az idősek és egyes foglalkozások művelői számára kötelező koronavírus elleni védőoltás ellen tiltakozva. Brüsszelben közel ötezren tüntettek a belga kormány által a koronavírus-járvány megfékezésére bevezetett intézkedések ellen, a rendbontásba torkollott megmozduláson többeket előállítottak.
Benne van a levegőben, hogy a 2022-es magyar parlamenti választás erősen kockázatos esemény lesz - vélekedett a Válasz Online-nak adott interjújában Zsiday Viktor befektetési szakember. A portfóliómenedzser Madár Istvánnal, a Portfolio vezető elemzőjével közösen beszélt a portálnak a kormány költségvetési politikájáról, eladósodásról, a választási költekezésről és arról is, hogy milyen fiskális politika várhat ránk a következő év második felében.
Takarékossági intézkedésekről készített elő sürgősségi rendeletet szerdai ülésén az új jobbközép román kormány, de ezek bevezetésével is meg fogja haladni a GDP 7 százalékát az államháztartási hiány az idén - közölte Florin Citu miniszterelnök szerdán.
"Budapest rendkívül nehéz helyzetben van. A világ minden nagyvárosának meg kell küzdenie két romboló hatással, a járvánnyal és a gazdasági válsággal. De Budapest helyzete különleges, mert egy harmadik romboló hatással is küzdenünk kell: az Orbán-kormány elvonásaival" - írja a Facebook-on Karácsony Gergely főpolgármester.
A következő 10 évi globális gazdasági növekedés 2,4%-ra lassulhat az előző évtized 3,2%-os átlagos üteméről, ami 6 főbb okkal magyarázható és ebből az első 4 a koronavírus válságra adott válaszokkal függ össze – állapítják meg átfogó elemzésükben a Fitch Solutions szakértői. Ez az eddigieknél jóval lassabb trendnövekedés sok országot komoly politikai és társadalmi kihívások elé fog állítani, így tehát a koronavírus-válsággal induló évtized sok feszültséggel terhelt lesz.
Nyolcvanegyezer kisvállalkozás, hatvanezer kisgyermekes család mellett cégek ezrei, valamint több százezer adós életét könnyítik meg a kormány gazdaságvédelmi intézkedései - mondta a Magyar Nemzetnek a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Mintegy 150 ezer köztisztviselő elbocsátását, a közméltóságok tiszteletdíjának befagyasztását és a kiemelt nyugdíjak eltörlését helyezte kilátásba a román kormány, hogy lefaragja a bruttó hazai termék (GDP) négy százalékát meghaladó költségvetési hiányt - írta hétfőn az Adevarul hírportál.
Átállítanák a termelést az Audi központi üzemében, három műszak helyett csak két műszakban gyártanának autókat Ingolstadtban, tudta meg a Handelsblatt. Az Audi győri üzeme gyakorlatilag szimbiózisban él az ingolstadti gyárral, így a németországi lépés akár a magyar üzemet is érintheti.
Rendkívüli költségvetési intézkedések bevezetését jelentette be kedd este a román pénzügyminisztérium annak érdekében, hogy a 2019-es költségvetési hiány az elvárt 3% alatt maradjon. Van itt többfajta - a költségvetési egyenleg javulását célzó - adóemelés, különadók, közben azonban olyan kedvezményt kapnának a nyugdíjasok, ami később teljesen felborítaná a büdzsét.
Költségvetési kiadásai 4,5 milliárd euróval való csökkentését várja az Európai Bizottság Olaszországtól a túlzottdeficit-eljárás elkerüléséhez - idézi az olasz la Repubblica napilap értesülését a Bloomberg hírügynökség.