A magasabb inflációs várakozások miatt nem kell módosítani a 2019-es költségvetési törvényjavaslatot, vagyis nincs szükség megszorításra - mondta péntek reggel a Kossuth Rádióban Orbán Viktor miniszterelnök.
Nyolc év után végéhez közeledik a harmadik görög mentőcsomag, emiatt pedig egyre jobban foglalkoztatja a piaci szakértőket a kérdés, hogy vajon Görögország képes lesz-e az európai hitelezők és az IMF újabb segítsége nélkül boldogulni. Bár a politikai és gazdasági feltételek is adottak, a görög politikusoknak ki kell tartaniuk az elmúlt években végrehajtott reformok folytatása mellett, anélkül ugyanis nem sok jó fog kisülni ebből az önállósodásból.
Kíméletlen megszorítások, szigorú költségkontroll, üzleti aktivitást követő költségnövekedés - nagyjából ebbe a három csoportba sorolhatók a magyar nagybankok az utóbbi időszak költséggazdálkodása alapján. A legszigorúbban az MKB, a Raiffeisen és a CIB bánt a költségeivel, majd a K&H és az UniCredit következett, az előre menekülők táborába pedig az OTP, a Budapest Bank és az Erste tartozott tavaly. Utóbbinál azonban ennek láthatóan vége: az idei év az Ersténél is részben a költségcsökkentésről fog szólni.
Egy teljes évtizeden át kell majd "szűk esztendőket" elviselnie a görögöknek az államadósság törlesztése érdekében, ha a parlament elfogadja a legújabb megszorító csomagot.
Görögországnak sikerült megállapodnia európai hitelezőivel, illetve a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) a 86 milliárd eurós mentőcsomag következő részletének lehívásához szükséges reformokról. A megegyezés egyik legfontosabb pontja, hogy a görög fél a korábbi tiltakozása ellenére végül belement egy újabb nyugdíjcsökkentésbe, vagyis jöhetnek a további megszorítások.
Újabb útszakaszokat barikádoztak el traktoraikkal az athéni kormány megszorításai ellen tüntető görög gazdák pénteken - jelentette a görög állami televízió.
Egynapos általános sztrájk bénítja meg Görögországot csütörtökön. A legnagyobb szakszervezetek a tervezett adóemelések és költségvetési kiadáscsökkentések ellen tiltakoznak. A munkabeszüntetés a magánszektort és a közszférát egyaránt érinti.
Radikális gazdaságpolitikai szemléletváltás zajlik épp a világban, a 2010-es évek elején bálványozott költségvetési szigor dominanciája megszűnőben van. A gazdaságpolitikusok számára egyre nyilvánvalóbb, hogy a túlzott megszorítások sok esetben nagyobb kárt okoztak a gazdaságnak, mint amennyit segítettek az eladósodási folyamatok - vélt - visszafogásán keresztül. Az alacsony kamatkörnyezet egyedülálló lehetőséget teremt olyan, költségvetési forrásból finanszírozott beruházások megvalósítására, amelyek a világgazdaság hosszú távú növekedését érdemben segítenék - vélik a Bank of America Merrill Lynch elemzői. Bár a folyamat elindult, az áttörés egyelőre várat magára.
Az utóbbi hetekben jelentősen gyengültek a portugál kötvények, a tízéves hozam ismét 3 százalék fölé emelkedett. Ráadásul az országot leminősítés fenyegetheti, ami újabb csapást jelenthet, hiszen ha megtörténik, akkor az EKB nem vásárolhatja tovább a portugál állampapírokat, és az ország bankjai sem férhetnek hozzá az olcsó pénzhez.
A versenyképesség erősítése és a munkahelyteremtés érdekében a finn kormány és a dolgozók 87 százalékát képviselő szakszervezetek közel egy évi tárgyalás után bércsökkentő intézkedésekről egyeztek meg.
Egyelőre inkább az eddigi eredményekre büszkék az uniós politikusok, mindenki a saját érdemeit magasztalja, a francia jegybank elnökének ugyanakkor voltak konkrét javaslatai a jövőre nézve is - ez a tanulsága a Brussels Economic Forum panelbeszélgetésének, mely az EU jövőjéről szólt. Az Európai Bizottság elsőszámú gazdasági konferenciáján az volt az ember érzése, hogy legszívesebben kitörölnék az európai szótárakból a megszorítás kifejezést azok után, hogy több országot megszorítási spirálba kergettek Brüsszelből.
A görög parlament vasárnap este heves viták után elfogadta az újabb takarékossági csomagot, a nyugdíjak és az adók reformjáról szóló indítványt, amelytől a radikális baloldali Sziriza vezetésével működő kormánykoalíció azt reméli, hogy hatására az ország hozzájuthat a nemzetközi hitelkeret újabb részletéhez.
Kínában 5-6 millió dolgozót bocsátanának el a "zombi cégektől" a következő két-három évben, hogy csökkentsék az ipari túltermelést és a környezetszennyezést - írja két, a kínai vezetéshez közel álló forrásra hivatkozva a Reuters hírügynökség.
Csütörtök este jókora megszorító csomagot tett le a nemzetközi hitelezők asztalára a görög kormány. Ezek után mindenki a nemzetközi intézmények állásfoglalására, valamint a görög parlament döntésére vár.
Fontosabb részletek
péntek délután egy órától telefonos egyeztetést tartanak az Eurócsoport, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az IMF vezetői,
ha az intézmények úgy értékelik, hogy a görög intézkedések nem elégségesek, a pénzügyminiszterek felkérhetik a görögöket, hogy további takarékossági intézkedéseket hozzanak,
az Eurócsoport megvárja, amíg megkapja az intézményektől a teljes elemzést, utána alkot véleményt azokról,
péntek késő délután/este a görög parlament vitázik a reformjavaslatokról, majd szavazásra is bocsátják azt, valószínűleg késő este, miután már intézményektől is megérkezett az értékelés - ha ez sikerül, akkor megkapják a mandátumot a tárgyalások megkezdésére,
az Eurócsoport szombat délután 3 órakor ülésezik, ahol név nélküli szavazással eldöntik, hajlandóak-e megkezdeni a tárgyalásokat az új görög hitelprogramról az új reformcsomag alapján,
vasárnap eredetileg euro-csúcs, majd uniós csúcs lenne - ám úgy tudni, ha a pénzügyminiszterek szombaton rábólintanak a csomagra, ezt lefújják,
hétfőn, ha minden jól megy, már csak az eurózóna öt parlamentjének (német, portugál, szlovák, észt, finn) kell megszavaznia a javaslatot,
és végül ha mindezeket az akadályokat sikerül leküzdeni: az EKB kifizetheti azt a 3,3 milliárd eurónyi kötvény-árfolyamnyereséget, amit a görög kötvényeken ért el 2014-2015 ben
A nemzetközi hitelezők azt kérik a görög kormánytól, hogy kötelezze el magát a privatizáció, a nyugdíjcsökkentés, az egészségbiztosítási járulék emelése és a korábban végrehajtott munkaerő-piaci reformok fenntartása mellett - közölték a javaslatot jól ismerő források csütörtökön.
Az elmúlt két hétben több nyugat-európai nagyvárosban elmondott, a piacokat és a politikai vezetőket nyugtató beszédek után odahaza a görög parlamentben újra a népszerűbb üzeneteket hangoztatta felszólalásában vasárnap Alekszisz Ciprasz. A görög kormányfő úgy fogalmazott, hogy nem akarja meghosszabbítani a február 28-án lejáró, az EU felőli nemzetközi mentőcsomagot, de egy áthidaló támogatási programot szeretne elérni, közben pedig a megszorítások néhány jelképes, illetve kevésbé jelképes intézkedéséből visszalépne.
Bár az orosz-ukrán konfliktus miatt nőnek a magyar költségvetés védelmi kiadásai, ez nem veszélyezteti az idei hiánycél elérését, a kiadásnövekedés fedezete a tartalékokból rendelkezésre áll - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szombaton a Hír TV P8 című műsorában. A beszélgetés során "kapitális marhaságnak" nevezte azt, hogy a kormány megszorításokra készülne és azt mondta, hogy a bankoknak az 1000 milliárdos veszteség még "belefér".
A kormányfő a hét elején tárgyalt a Gazprom vezérével és nagyobb gázmennyiséget kért. Magyarország ezt meg is kapja a miniszterelnök elmondása szerint. Azt is hangsúlyozta a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában az ellenzéki kritikákra reagálva, hogy nem lesznek megszorítások. Úgy fogalmazott, hogy terveik szerint január elsejétől életbe lépne a fair bankokról szóló törvény. Elárulta azt is, hogy a megfelelő módon válaszoltak Barack Obama amerikai elnöknek.