A héten tart kamatdöntő ülést az Európai Központi Bank, amely az erősödő inflációs nyomás, a Fed várhatóan még szigorúbb emelése, az euró-dollárban beállt paritás miatt különösen érdekes lesz. Amennyiben a jegybank határozottabban lép a jelzett 25 bázispontos emelésnél, az erőt adhat az eurónak, de a közös valuta erősödését az váltaná ki igazán, ha az oroszok a héten újranyitnák az Északi Áramlat 1 gázvezetéket.
Ma délután 5 órakor jön a Checklist, a Portfolio munkanapokon megjelenő podcastjének legújabb adása. A mai műsor első részében a katás körből kiszorulók új adózási lehetőségeivel foglalkozunk. Ezután pedig a kata változtatásának makrogazdaságra és a költségvetésre gyakorolt hatásairól lesz szó.
A forint csütörtökön áttörte visszafelé a 406,25-ös értéket, amely szintről még ezt megelőzően nyilatkozta Kecskeméti István, az OTP Bank makrogazdasági és piacelemzési szenior tanácsadója a Portfolio Checklist csütörtöki adásában, hogy amennyiben ez megtörténik, akkor van rá esély, hogy egy kicsit fellélegezhetünk.
Az elmúlt két hétben bejelentett költségvetési kiigazítási csomag részleteiről, illetve a tervezettel kapcsolatos kérdésekről és hiányosságokról nyilatkozott a Portfolio Checklistnek Csiki Gergely, a Portfolio lapigazgatója.
A pénzügyi technológiai vállalatok felfüggesztik a tőzsdei bevezetési terveket és csökkentik a kiadásaikat, mivel a közelgő recessziótól való félelem miatt a befektetők óvatosabbak lettek.
Írásomban nemzetközi összehasonlításokra is támaszkodva igyekszem továbbgondolni a hazai béralakulásról a Portfólión 2018-ban folytatott, és a közelmúltban új szempontokkal kiegészült eszmecserének egy eddig mellőzött vonatkozását: nemzetgazdasági szinten mennyivel nőhettek a nettó bérek? Áttekintésem a 2010 és 2019 közötti időszakot fedi le, az összehasonlításban pedig a másik három visegrádi ország szerepel.
1. Cikksorozatom első részében rámutattam, hogy arra az egyszerűnek látszó kérdésre, hogy hogyan alakultak a hazai bérek a 2010-es években, két merőben ellentétes választ adható attól függően, hogy a bérekre vonatkozó adatforrások közül melyikre támaszkodunk.
2. A második részben a fogalmi tisztázás után bemutattam, hogy a 2010-es években Magyarországot a többi visegrádi országhoz viszonyítva a különböző bérmutatók alakulását tekintve sajátos mintázat jellemezte, és a bérmutatók közötti különbség példátlanul nagy volt, és így a bérstatisztika más mutatókkal, például a termelékenységgel is ellentmondásba került.
3. A harmadik részben azzal foglalkoztam, hogy valójában mekkora lehetett a nettó bérek növekedési üteme Magyarországon, eközben igazoltam, hogy a kereseti (IMS) statisztika magas bérdinamikái nem fejezhetik ki hűen a valódi gazdasági folyamatokat.
Cikksorozatom negyedik, utolsó részében a statisztikai "anomália" lehetséges okait veszem számba, illetve ajánlásokat teszek, amelyek a kereseti statisztikákat a felhasználók számára hasznosabbá tehetik.
Mi lesz a magyar gazdaság egyensúlyával, az inflációval és a forinttal, mi lesz a hitelezéssel és mibe érdemes fektetni most? Bod Péter Ákos, Tardos Gergely és Zsiday Viktor válaszolt Madár István, a Portfolio vezető elemzőjének makrogazdasági kérdéseire a Portfolio mai Hitelezés 2022 konferenciájának utolsó panelbeszélgetésében.
Hiába zárta az előző év végét erősen a hazai gazdaság és ezzel együtt az ingatlanpiac is, a február végén kitört orosz-ukrán háború teljesen felülírta a terveket. A geopolitikai feszültségek jövőbeli alakulása hatalmas bizonytalanságot kelt mind a hazai mind a világgazdaságban és ez már a hazai kereskedelmiingatlan-piacon is érződik: az MNB frissen megjelent kereskedelmiingatlan-piaci jelentése szerint akár rövid távon is csökkenhet a kereslet, a fejlesztési kedv, romolhatnak a finanszírozási feltételek. A piac alszegmenseit nézve a kihasználatlansági ráta mindenhol nőtt vagy stagnált, azonban ez nem minden esetben olyan nagy probléma, mint amilyennek elsőre tűnik.
Nem a '70-es, hanem a '40-es éveket kell inkább nézni, ha a jelenlegi gazdasági folyamatokkal szeretnénk párhuzamot vonni - mondta el a Portfolio Checklist csütörtöki adásában Virovácz Péter, az ING Bank vezető makrogazdasági elemzője.
Csütörtökön 17:00-kor jelenik meg napi podcastünk, a Checklist. A mai műsorban szó lesz a 400 forintos euró pontos történetéről, azaz, hogy milyen folyamatok vezettek március 7-én a történelmi mélyponthoz. Másik témánk pedig Oroszország lesz, egészen pontosan, hogy milyen hatással van a háború az ország kilátásaira.
Mozgalmas hetünk lesz: a Magyar Nemzeti Bank kamatdöntő ülést tart, emellett megtartja szokásos egyhetes betéti tenderét is. Kedden a kamatdöntő ülésen a Monetáris Tanács szinte biztosan megemeli az alapkamatot és a kamatfolyosót, és jelzést adhat arra, hogy csütörtökön folytatja-e az irányadó, egyhetes betéti kamatának emelését. Lesz a héten Fed-kamatdöntés is, amelyre nagyon odafigyel a piac, hiszen a legutóbbi tőkepiaci hangulatromlást épp a jegybank üzenete eredményezte. Ezen kívül GDP- és egyéb konjunktúraadatok is érkeznek. Nem fogunk unatkozni.
Isabel Schnabel, az Európai Központi Bank igazgatósági tagja szombati beszéde szerint amennyiben a zöld átállás inflációt hoz, az EKB-nak monetáris szigorítással kell majd rá reagálnia. Bár a kamatok ésszerű szintre feltornászása már régóta indokolt lenne, a zöld átállás költségnövekedését inflációnak nevezni egyértelműen félreértés, a rá adott monetáris politikai válasz hibás döntés.
Ma este jön a Mikulás, de idén szinte biztosan korbácsot hoz mindenkinek: rég nem látott áremelkedéssel nézünk ugyanis szembe. A héten közli a KSH a magyar inflációt, az októberi 6,5% után novemberben vélhetően tovább gyorsult az áremelkedés idehaza. Nemcsak a magyarok számára rejteget kellemetlenségeket a Mikulás zacskója: a cseh, az amerikai, a kínai inflációt is a héten teszik közzé, egyik sem lesz alacsony. Ezen kívül is lesznek fontos események a héten, nem fogunk unatkozni.
Infláció, szuperciklus, zöldpénzek, örökké tartó kockázatok. Csak néhány apróság azok közül, amik komoly hatással lehetnek makro oldalon a hazai és a nemzetközi ingatlanpiacra. Hogyan erősítik vagy esetleg oltják ki ezek a hatások egymást? Milyen gazdasági folyamatok hatnak leginkább a hazai fejlesztésekre és befektésekre? A Property Investment Forum 2021 konferencia Makrogazdasági kitekintő beszélgetésében ezeket vitatták meg a szakértők.
A Takarékbank elemzői kapták a Reuters felméréseihez adott legpontosabb előrejelzésekért járó 2020 Refinitive StarMine-díjat. Az elismerést sorozatban ötödik éve kapják meg.
2021 legjelentősebb pozitív kockázatának a makroelemzők a vakcinaprogramok vártnál nagyobb hatásosságát, és így a járványhelyzet gyors konszolidálását látják - derül ki a Portfolio év végi körképéből. Az elemzőket arra kértük, említsenek meg néhány olyan fejleményt, amelynek bekövetkezési valószínűsége csekély, de jelentős pozitív hatást gyakorolnának a gazdasági és piaci folyamatokra.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető makrogazdasági elemzője kapta idén a Magyar Bankszövetség Aranykaptár-díját.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A meghódított terület 40%-át már visszaszerezték az oroszok.
A külügyminiszter szerint minden opciót meg kell vizsgálni.
Ezután nehéz lesz végrehajtani az ICC parancsát.
Erős vélemény jött a volt ukrán főparancsnoktól.
A gyermekbetegségeket kinőve is volt mit variálni a legendás szérián.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
