A kormány rezsicsökkentési törekvései egyértelműen támogatandók, azonban a végrehajtás módja már számos tekintetben problémásnak minősíthető - véli Kaderják Péter, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) vezetője. A korábbi energiahivatali elnök nem veti el annak lehetőségét, hogy megfelelő előkészítés és a szolgáltatók bevonása mellett kompromisszumos megoldással is rendezhető lett volna a díjcsökkentés, ami által az elmúlt hetekben indított bírósági perek is megelőzhetők lettek volna. Az energiaszektor Európa-szerte jelentős átalakuláson megy keresztül, ami komoly kihívások elé állítja a hazai energiaszektor szereplőit. A Portfolio.hu Kaderják Pétert kérdezte az elmúlt hónapok energiapiaci történéseiről.
Giorgio Napolitano olasz köztársasági elnök nem nyilatkozott a parlamenti pártokkal tartott újabb kormányalakítási konzultációt követően, ehelyett időt kért a belpolitikai patthelyzet feloldásához.
A KSH pénteki közlése szerint 2012-ben 2% volt a költségvetés uniós módszertan szerint számolt hiánya. Ezek szerint a kormány jócskán túlteljesítette még az eredetileg vállalt 2,5%-os hiánycélját is. Az Eurostatnak elküldött részletes táblázatból kiolvasható, hogy a kormány milyen egyenlegszámokkal tervezi a 2013-as költségvetést. Ezek alapján az önkormányzatok - az adósságátvállalásnak köszönhetően - méretes többlettel zárhatnak idén.
Még ebben a félévben elfogadhatja az Országgyűlés a meteorológiai törvényt, amely alapján állami monopólium lehet az időjárás-előrejelzés - nyilatkozta Illés Zoltán a február végén véleményezésre bocsátott meteorológiai törvény tervezetével kapcsolatban pénteken. A Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára hangsúlyozta, hogy a meteorológiai előrejelzés állami monopólium kell legyen. A javaslatban szereplő média különadóról nem szólt az államtitkár.
Az idén stagnálni fog a magyar gazdaság, és az érdemi növekedéshez más gazdaságpolitikai mixre van szüksége az országnak - állapítja meg a Nemzetközi Valutaalap, amely ma tette közzé a IV- cikkely szerinti vizsgálódásának eredményeit. Az IMF nem fukarkodik a kritikákkal: bírálja a kiszámíthatatlanságot, a gazdaságba való növekvő mértékű beavatkozást, és a hazai intézmények gyengítésére tett lépéseket egyaránt. Nyugdíjrendszerről szó sem esik, a kamatcsökkentésben szünetet kellene tartani. A költségvetési hiánycél sem az idén, se jövőre nem teljesül további kiigazítás nélkül, az adósságpálya pedig emelkedő.
Az előzetes adatközléssel ellentétben februárhoz képest javult a fogyasztói hangulat az USA-ban. A Michigani Egyetem fogyasztói hangulat indexének értéke 77,6 pontról 78,6 pontra nőtt, míg a konszenzus 72 pont volt. Az előzetes adat 71,8 pont volt.
Elutasította az újabb szakértői vagy intézményes kormány megalakítását Silvio Berlusconi, a jobbközép Szabadság Népe (PdL) elnöke a Giorgio Napolitano államfővel pénteken tartott konzultáción.
A személyes jövedelmek 1,1 százalékkal nőttek, a kiadások viszont csak 0,7 százalékkal csökkentek, következésképpen a megtakarítási ráta 2,2 százalékról 2,6 százalékra emelkedett - derül ki a kereskedelmi minisztérium februári statisztikáiból.
Miután tegnap két hétnyi szünet után kinyitottak a ciprusi bankok, az emberek megnyugtatása érdekében a ciprusi elnök ma kijelentette, hogy nincs szándéka az országnak kilépni az eurózónából.
Orbán Viktor miniszterelnök ismét a Kossuth Rádió vendége volt, ahol a rezsicsökkentésről beszélt részletesen. Elmondása szerint a kormány kitart a további rezsicsökkentések mellett. Ha kell, akkor erőből hajtja végre az újabb vágásokat, az energiaszolgáltató cégekkel szemben.
Csütörtök esti döntésével a Standard and Poor's negatív kilátást rendelt Magyarország hitelminősítéséhez, egyúttal megerősítette az érvényben lévő "BB" adósbesorolást. A hitelminősítő véleménye szerint a legutóbbi változtatások az egyes magyar intézményekkel kapcsolatban aláássák az ország intézményi hatékonyságát. Az elemzők itt konkrétan a jegybanki vezetőváltást és a legutóbbi alkotmánymódosítást említik meg. A forint azonnal gyengüléssel reagált a hírre.
Alig, hogy hivatalba lépett az új nemzetgazdasági miniszter, máris hasznos tanácsokkal álltak elő szakértők, amellyel szinte azonnali eredményeket és sikert tudna felmutatni Varga Mihály és most felálló új csapata. A magyar költségvetés siralmas átláthatóságának javítása ugyanis csak döntés kérdése és az ügy érdekében személyesen az államháztartásért felelős miniszter sokat tehet - derül ki a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest legutóbbi elemzéséből. A szakértők javaslatokat is megfogalmaztak, amelyeket a jövő héten el is juttatnak a Nemzetgazdasági Minisztériumba. Cikkünkben bemutatjuk, hogy Magyarország miért szerepelt le csúnyán az átláthatósági rangsorban és mit kellene tegyen a javításhoz.
Már elkezdődött az Európai Uniónak áprilisban benyújtandó konvergenciaprogram kidolgozása - mondta Varga Mihály, a nemzetgazdasági miniszteri pozíció várományosa vasárnap este a Duna Tv Heti hírmondó című műsorában.
Nem érez ellentmondást a friss inflációs előrejelzés és az általa is megszavazott szeptemberi újabb jegybanki kamatcsökkentés között a Monetáris Tanács két külső tagja: Gerhardt Ferenc és Kocziszky György. A Portfolio.hu-nak adott párhuzamos interjújukban hangsúlyozták: a testület a döntéseinél továbbra is egységesen elfogadja az inflációs célkövetést, mint módszert. Azt is érzékeltették azonban, hogy a mai megváltozott világban rugalmasabban kell értelmezni az inflációs célkövetés keretrendszerét. Mindketten jelezték, hogy azért vált lehetővé augusztusban és szeptemberben a kamatcsökkentés, mert az általuk figyelt piaci indikátorok, illetve a gazdasági kibocsátási rés helyzete és nagysága azt lehetővé tették. Ha ezekben nem következik be drámai változás például külföldi okok miatt, akkor folytatódhat a kamatcsökkentési sorozat.
Mindketten úgy látják, hogy bár egy, vagy két 25 bázispontos kamatcsökkentés még nem váltja meg a világot, de a lépések üzenete fontos és a hitelek olcsóbbá válásán keresztül hozzájárulhat a gazdasági növekedés élénküléséhez. A két jegybankár óvatos optimizmussal tekint a magyar kormány és az EU/IMF közötti egyeztetési folyamatra, szükségesnek tartja a megállapodás létrejöttét és nem látnak abban kockázatot, hogy már ezt megelőzően elindult a kamatcsökkentési sorozat. Az interjú során Gerhardt Ferenc külön hangsúlyozta: rendkívül óvatos monetáris politikát kell folytatni és ennek jegyében "békeidőben" nem mozoghat 25 bázispontosnál nagyobb mértékben egy-egy döntésnél az alapkamat. Véleménye szerint ez lehetővé teszi azt is, hogy ha utólag kiderül, hogy hibát követett el a Monetáris Tanács, akkor könnyebben lehet azt korrigálni.
Az IMF-fel való szakítás előkészítése, vagy a megállapodás politikai kárainak csökkentése - ezt a két lehetőséget latolgatta a közvélemény a komolyan aligha vehető IMF-követeléslista kiszivárgása után. Az első órákban a piac a szakítást tartotta valószínűbbnek, aztán óvatosabbá váltak a vélemények. Az elmúlt három nap nyilatkozatai alapján számunkra egyre inkább úgy tűnik, hogy a kormány mégis elszánta magát a megállapodásra.
Tíz év után újabb központi béremelést hajt végre a kormány az egészségügyben, ami összesen 30 milliárd forintos többletkiadást jelent az állami költségvetésnek az idei évben. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium szerint "a rendelkezésre álló források terhére valósul meg" a mostani bérfejlesztés, a részletek azonban nem éppen ezt mutatják. A plusz kiadás fedezetének fele ugyanis a népegészségügyi termékadóból érkezik a kormány kommunikációja szerint, ez viszont nem plusz bevétel, hiszen már eleve szerepel a költségvetésben. Vagyis a kormány a többletkiadás egy részét fiktív bevételből "fedezi".
Az uniós pénzügyminiszterek keddi ülésükön várhatóan megszavazzák a Magyarországnak járó kohéziós alap 2013. január 1-jén életbe lépő kötelezettségvállalásának átmeneti felfüggesztését és ezzel újabb szakaszába lép az ország ellen nyolc éve folyó túlzott deficit eljárás - értesült a Reuters hírügynökség uniós forrásokból. A diplomaták ugyanis úgy fogalmaztak, hogy nagy az egyetértés a miniszterek között, ezért várhatóan összejön a minősített többség a szavazáson.
A hír megjelenését követően hirtelen gyengülésnek indult a forint, majd visszakapaszkodott.
Nem helytállóak azok a vélekedések, amelyek szerint a kormány nem akar (vagy nem akar gyorsan) megállapodni az EU/IMF-fel és nincs B-terv – hangsúlyozta közel két hónapos hallgatás után a Portfolio.hu Forint, Válság, Államadósság címû konferenciáján Fellegi Tamás. A magyar kormány nemzetközi tárgyalásokért felelõs tárca nélküli minisztere azt is elmondta, Magyarország nem adja fel jogát, hogy a vitás kérdésekben az Európai Bírósághoz forduljon; beszélt továbbá az IMF-hitel elképzelhetõ feltételeirõl és a várható konfliktusokról is.
Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke elõadásában arra mutatott rá, hogy nagyon magas az ország adósságfinanszírozási költsége, miközben alacsony a potenciális növekedési üteme. Rámutatott, hogy ez emelkedõ adósságrátához vezet, ha nincs gazdaságpolitikai fordulat, ami növeli a befektetõi bizalmat. Érvelése szerint ezért van szükség az EU/IMF-megállapodásra. Ezzel egyetértett Csaba László, a CEU professzora is, aki úgy fogalmazott: „ha a semmittevés politikáját választja a kormány, akkor a helyzet önmagában is romlik” újabb formabontó gazdaságpolitikai lépések nélkül is.
Fontosabb részletek
David Lubin (Citigroup) szerint a magyar gazdaság egyik nagy problémája az, hogy évek óta csökkennek a beruházások, a másik pedig az, hogy a bankszektor hitelleépítési folyamatának nem látszik a vége. Mindez emelkedõ adósságpályához vezethet, így nem szabad a törökökhöz hasonlóan az idõhúzásra játszani az EU/IMF-tárgyalások kapcsán.
Bódis Péter (Pioneer Pekao Investment) szerint nagyon nehéz úgy a befektetõk dolga, hogy Magyarország folyamatosan a hírekben szerepel negatív értelemben, a tartós kiszámíthatatlanság emeli az ország kockázati felárait.
Pasquale Diana (Morgan Stanley) szerint éppen a rossz megítélés miatt érdeke Magyarországnak, hogy létrejöjjön a hitelkeretről szóló megállapodás. Véleménye szerint a belpolitikai mellett az a kommunikációs ok szól amellett, hogy ne hívjon le pénzt a nemzetközi hitelkeretből, hogy a kormány nagyon sok politikai tõkét fektetett abba, hogy a hitelkeret elõvigyázatossági jellegét hangsúlyozza.
Bod Péter Ákos (BCE) szerint bár vannak jó irányú kormányzati gazdaságpolitikai lépések, de az összkép rossz, túl sok volt a beavatkozás, amelyek nem voltak elõkészítve és elõre kiszámítva
Csaba László (CEU) szerint nincs koherens, jól összerakott gazdaságpolitika, „a kormány a kezdetektõl fogva fut az események után”.
Jelasity Radován (Erste Bank) szerint bár fáj az elmúlt évi jelentõs bankrendszeri veszteség, de legalább megindult a megfelelõ párbeszéd a kormány és a bankok között és rövidesen egy kedvezõ bejelentés is érkezhet.
Bár az utóbbi időben - főként a gazdaságpolitika fordulatának köszönhetően - örvendetesen csökkent a magyar állam fizetőképességével kapcsolatos aggodalom, azért a hazai fejlemények és az európai adósságválság ráirányította a figyelmet az államcsőd témájára. Az újabb és újabb közgazdasági kutatások egyre nagyobb gazdasági károkat tulajdonítanak az állami fizetésképtelenségnek: középtávon akár 10 százalékkal is kisebb GDP-t eredményezhet, de ha összekapcsolódik árfolyam- és/vagy bankválsággal ennél is sokkal súlyosabb lehet a veszteség. Jelentősek a politikai károk is: a tapasztalatok szerint az államot csődbe kormányzó erők szinte kivétel nélkül elbuknak.
