Képességei határán billeg Oroszország? Beindult az orosz hadigépezet, egy kijózanító jelentés árnyalja a Kreml helyzetét

OSINT-elemzők közzétették a legújabb műholdképeken alapuló számításaikat, ezúttal Oroszország megmaradt MLRS, vagyis rakéta-sorozatvetőit vették górcső alá.

A rakéta-sorozatvetők (MLRS) olyan rakétatüzérségi eszközök, amelyek egyenként, vagy akár a rakétákat szalvóként indítva képesek támadni az ellenséges egységeket. Míg az ilyen jellegű nyugati fejlesztések a pontosságra helyezték a hangsúlyt (HIMARS, MARS stb.), addig a szovjet fejlesztések inkább az elsöprő tűzerő felé fordultak – a BM-21 Grad 40 rakétát képes egyszerre indítani, míg a BM-27 Uragan 16 darabot.

The exceptional precision of gunners. They destroyed a russian BM-21 Grad MLRS with a full ammunition load while it was moving at full speed.: Chervona Kalyna Brigade pic.twitter.com/AeXcugzXRx

— Defense (of) October 14, 2024

Oroszország nagy arányban alkalmazta ezeket az eszközöket az orosz-ukrán háború során is, amely meglátszik mind a veszteséglistán, mind pedig a műholdképeken látható, szabad ég alatt tárolt eszközök darabszámában.

A legfrissebb elemzések alapján - amelyek jórészt 2024. nyarán-szeptemberében készült műholdas bizonyítékokra támaszkodnak – jelenleg így néz ki az orosz hadsereg tartaléka:

Mennyire pontosak ezek a számok?

Alapvetően egyik nemzet, így Oroszország sem közöl pontos adatokat a rendelkezésére álló haditechnikai eszközökről, így már a kiindulási számok is nehezen visszaellenőrizhetőek.

A TMB (The Military Balance), amely egy minden évben megjelenő összefoglaló az országok képességeiről, majdnem kétszeresére becsüli a fenti értékeket, állításuk szerint a háború előtt mintegy 3200 darab Gradja és Uraganja volt Oroszországnak, míg 2024-es felülvizsgálatuk során már csak 2000 darabot számoltak össze. Hogy hol, azt nem tudni.

Russian BM-27 Uragan MLRS attacks a Russian BM-27 Uragan MRLS from behind. pic.twitter.com/3jJme1gE9j

— Special (Kherson) March 16, 2023

A fenti elemzés kisebb számokkal dolgozik, ugyanakkor kiemeli, a bázisokon található garázsokat, és azt, hogy a benne tárolt eszközöket nem vette figyelembe. Habár ezen kiterjedt tárolórendszerek belső tartalmát lehetetlen ellenőrizni, néhány feltételezéssel lehet élni.

Tekintve, hogy alapvetően a jobb állapotú eszközöket helyezik el védettebb környezetbe, jelen esetben fedett raktárakba, így az is feltételezhető, hogy ezek a raktárak ürültek ki elsőként. Ha most jelenleg használatban vannak, nagy valószínűséggel csak annyira, hogy üzemképes állapotba hozzák a még jelen lévő rakéta-sorozatvetőket.

Nagyon fontos a még megmaradt eszközök tekintetében, hogy azok milyen állapotban vannak. Nyilván, a szétszerelt járművekről könnyen megállapítható, hogy alkatrész-utánpótlásért kannibalizálták őket, a más jellegű műszaki problémákat már nehezebb a műholdképeken azonosítani. Így az is előfordulhat, hogy a „megmaradt” eszközök tekintetében még a fenti számoknál is kevesebb áll Moszkva rendelkezésére.

A legtöbb, háború előtti orosz raktár, amely tartalmazott BM-21-eket különböző mennyiségekben, mára kiürült. Van két raktár, amelyben 4-4 jármű még látható (100, illetve 18 darabból), ezek feltételezhetően rossz állapotban vannak, habár az elemzés „megfelelő” státuszba helyezte őket. A legnagyobb bázis esetén (109. számú), a háborút megelőző 300-as darabszámból mindössze 74 maradt, ezen kívül még 5 másik bázison elérhetőek az eszközök.

Bár a BM-27-esek létszámcsökkenése a legvisszafogottabb (43%-uk még elérhető), egy bázis esetükben így is kiürült, míg a nagyobb bázisok (109-es, 8-as, 7021-es) készlete jelentősen megcsappant.

Néhány BM-30 Szmercs megtalálható volt a 109-esen és a 744-es bázison, mára ezek eltűntek onnan.

Milyen hatással lesz ez a frontra?

Mindent egybevéve a fenti számok alapvetően hatalmas csökkenést mutatnak, ugyanakkor ez több okból sem konvertálható egy az egyben veszteséggé.

• Az elmúlt időszakban kivont járművek nagy része elképzelhető, hogy el sem érte még a frontot, helyette egy javítóbázison vesztegel. Ez akár néhány darabtól százas nagyságrendekig is terjedhet, amely a raktári oldalon már megjelenik veszteségként, de a frontvonalban még nem.
• Az orosz haderő nem „szinten tartotta” magát az elmúlt egy évben, hanem bővítette a hadseregét. Vagyis, annak ellenére, hogy a raktári készletek már vészes fogyást vetítenek előre, valójában Ukrajnában sokkal több MLRS szolgál napjainkban, mint a háború kezdetekor.

Ezt tükrözik egyébként az ismert veszteséglisták is: az Oryx 278 darab BM-21 Grad elvesztését tartja számon, a Warspotting ennél is kevesebbet. Ha figyelembe vesszük, hogy szakértők szerint a veszteségek mintegy 80%-a van dokumentálva, még így is maximum 350 Gradról beszélhetünk – miközben a frontra/felújításra/modernizálásra vezényelt számok ennek többszörösét mutatják. Hasonló a helyzet az Uragannal is.

A full pack on the enemy positions. BM-21 Grad MLRS in action.: 36th Marine Brigade pic.twitter.com/d3zQJfuXvf

— Defense (of) October 12, 2024

Moszkva rendelkezésre álló készleteit összehasonlítva a jelenlegi veszteségi rátákkal kijelenthető: bár a raktárkészletek úgy tűnik, a végüket járják a rakéta-sorozatvetők tekintetében, valójában az orosz haderő inkább növelni tudta a képességeit az ukrán harctéren.

A veszteségeken ugyanakkor látszik, Ukrajnának akár évekre is szüksége lehet, hogy a harctéri eseményeket befolyásoló károkat okozzon Oroszország rakéta-tüzérségének.

Címlapkép forrása: Reuters via Portfolio