A sok toronydaru láttán azt gondolhatnánk, hogy Budapesten épül a legtöbb lakás, a lakosságszám arányában azonban a főváros a megyék között a dobogóra sem fért fel. Van, ahol arányosan nézve több mint kétszer annyi lakás épül, mint Budapesten. Az alábbiakban a KSH adatai alapján térképen mutatjuk be a megyék lakásállományának megújulását.
Úgy tűnik, az elmúlt évtizedben Magyarország fokozatosan lecsúszott a lakásállomány megújulásában a szomszédos országokhoz képest, ráadásul az építőipart a munkaerőhiány mellett az alacsony hatékonyság is sújtja. Vajon megoldja a technológiai fejlődés az építőiparban jelentkező munkaerőhiányt? Mennyiben más ma egy építkezés, mint 10-20 évvel ezelőtt? Hogyan lehetne javítani a meglévő lakásállomány energiahatékonyságán? A hazai építőipar változásairól és a legújabb folyamatokról dr. Rázsóné Szórády Csillával, az újHÁZ Centrum cégvezetőjével beszélgettünk.
A KSH adatai alapján 2019 első félévében 6472 új lakást adtak át, melyek között saját célra épített családi házak és értékesítésre szánt többlakásos társasházak is voltak. Az értékesítési céllal épülő projektek több, mint felében azonban csúszik a tervezett átadás, melynek mértéke egyes projekteknél több év is lehet. A Budapesti Lakáspiaci Riport adatai alapján azt néztük meg, hogy a Budapesten értékesítési céllal épített projektek átlagosan hány negyedévet csúsznak és van-e összefüggés a csúszás mértéke és a projekt nagysága között.
Kijöttek a legfrissebb lakáspiaci KSH adatok 2018 utolsó negyedévére, és így az egész tavalyi évre vonatkozóan. Ahogy a napokban beszámoltunk róla, a lakásárak emelkedése folytatódott: 2018 IV. negyedévében a használt lakások 9,5 az új lakások 3,6 százalékkal voltak drágábbak, mint az előző év azonos időszakában. Nemcsak az árak emelkedtek, hanem az új lakásépítések és az eladott használt lakások száma is egyre nőtt. Az elemzésből az is kiderül, hogy mely budapesti kerületekben és mely vidéki városokban volt a legtöbb értékesítési céllal épített lakás.
Október végén a Portfolio is felvetette a kérdést, hogy vajon az ötszázalékos lakásáfához hasonló módon, a saját célra építkezők esetében is meghosszabbítják-e további öt évvel az áfabevétel visszaigénylésének lehetőségét. Novemberben Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke úgy nyilatkozott, hogy ha a kormány elfogadja a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kompenzációs csomagjában foglaltakat, akkor a forgalmi adó visszaigénylésére 2019 után is lesz lehetőség. Úgy tűnik, mostanra elfogadták a javaslatot, vagyis aki 2019. december 31. után kérelmezi az adó-visszatérítést valamely pénzintézetnél, az ezt a dátumot követően kiállított számlák alapján is megteheti - írja az ÉVOSZ állásfoglalása alapján a Magyar Idők.
Az utóbbi időben számos bejelentés született a kedvezményes lakásáfa sorsával kapcsolatban. A napokban elfogadott szabály szerint a lakásfejlesztők jelentős haladékot kaptak, és a 2018. november 1-én jogerős építési engedéllyel rendelkező, és 2023 végéig eladott lakások esetében alkalmazható marad az 5 százalékos áfakulcs. Mindez azt is jelentheti, hogy a korábban időhiány miatt leállított projektek fejlesztői elgondolkodhatnak a beruházás újraindításán, valamint szintén felértékelődhetnek az építési engedéllyel is rendelkező építési telkek - derül ki a legfrissebb EBI Építésaktivitási jelentésből. A lakásépítések fellendülését azonban más, összetett okok is akadályozzák, így továbbra is jelentős a lemaradás a szomszédos országokhoz képest.
Az idén a harmadik negyedévben ugyanannyi lakásépítési engedélyt adtak be, mint egy évvel korábban, és 24%-kal több lakást adtak át - derül ki a mai KSH adatokból. Az adatok vegyesnek tekinthetők, hiszen az előző negyedévi romlás megállt, de továbbra sem látszik, hogy 2019 után mitől épülne több lakás Magyarországon.
A készházat építtetők több mint kétharmada veszi fel a családi otthonteremtési kedvezményt (csok) otthona kivitelezéséhez. Az árak ezen a piacon is megnőttek, harmincmillió forint alatt ma már nem érdemes építkezésbe vágni - mondta el a Magyar Időknek Kárpáti József, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) könnyűszerkezet-építő tagozatának elnöke, aki szerint kiszámítható éveket él a piac, amin a kedvezményes lakásáfa kivezetése sem fog változtatni.
Nyolcpontos javaslatcsomagot állított össze az építőipari szakszövetség a kedvezményes lakásáfa kompenzálására - írja a Magyar Idők. A 2019 után megszűnő kedvezmény helyett a szervezet elsősorban a forgalmi adó visszatérítési lehetőségét terjesztené ki az új lakások vásárlóira, ami a vevőnek lényegében ugyanazt a megtakarítást jelentené. Emellett felújításoknál is lehetővé tennék az adó visszaigénylését, és bővítenék a csok kedvezményezetti körét.
Ha úgy érzed, lehetetlen manapság bármilyen felújításra jó szakembert vagy éppen megbízható kivitelezőt találni vállalható határidőre, akkor nem vagy egyedül. Cikkünkből kiderül, milyen okok állnak a jelenség mögött és segítünk azoknak az olvasóknak, akik belevágnának a projektbe.
Tavalyi csúcsról beszélhetünk, ami a megkezdett lakásépítések összegét illeti, ebben az évben azonban már kérdéses, hogy milyen intenzitással kezdenek el új lakásprojekteket a fejlesztők. Az első 3 hónapban 18 százalékkal csökkent az induló társasházi lakásépítési beruházások összértéke, 2017 első negyedévéhez képest. Ezzel szemben a már korábban elkezdett projektek mostanában fognak elkészülni, így ebben újabb rekordértékek várhatóak. Az előzetes bejelentések szerint, közel 370 milliárd forint értékben várhatóak projektátadások az egész 2018-as évet nézve. Biztosan lesznek azonban csúszások, ami miatt néhány lakóház átadása a következő évben lehet esetékes, így valamelyest mérséklődik ez a több száz milliárdra becsült összeg - derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből.
2014 óta a régiós országok mindegyikében növekvő tendenciát mutat a kiadott lakásépítési engedélyek és a felépült lakások száma is. A felépült lakások számát az előző évben építési engedélyt kapott lakások számához viszonyítva elmondható, hogy Ausztriában és Csehországban 2017-ben nagyságrendileg az egy évvel korábban engedélyezett lakások számának megfelelő új állomány jött létre. Lengyelország és Szlovákia a 2016-ban engedélyezett lakásépítéseinek 75-85 százalékát, Románia 66 százalékát, Magyarország pedig csupán 46 százalékát tudta megvalósítani - olvasható az MNB legújabb Lakáspiaci Jelentésében. Ha pedig nem derül ki hamarosan, hogy meghosszabbítják-e a lakásáfát 2020-ban, ismét visszaesés jöhet az új lakások piacán.
A hazai lakásállomány és a népesség arányában 226 fő volt tavaly a 100 lakásra jutó népesség, vagyis alig több, mint két ember él egy lakásban Magyarországon. Budapesten ugyanez a szám mindössze 192, így a fővárosban még kevesebben laknak egy lakásban, mint vidéken.
Nagyon jó a hangulat a tőkepiacokon.
Megjelentek a hosszabbítás részletei.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
