Bár a kereslet csökken, és az árak is egyre lejjebb kúsznak, rengetegen döntenek úgy, hogy megpróbálják eladni ingatlanjaikat. Az okok elég különfélék, vannak olyanok, akik meg akarnak szabadulni a hiteltől, mások pedig már lefoglalózták új otthonukat. A Pénzcentrum utánajárt, mi várható a járvány lecsengése után.
A koronavírus nemcsak a lakásárakra van hatással, hanem a befektetési célú vásárlásoktól kezdve a lakáshitelfelvételi hajlandóságon át a külföldi vásárlók számáig a lakáspiac számos területére kihat. A budapesti és a vidéki lakásárak után éppen ezért a cikksorozatunk harmadik, záró részében ezt a három területet vizsgáltuk meg részletesebben.
Folytatva a járvány lakáspiacra gyakorolat hatásairól szóló cikksorozatunkat, a harmadik részben Incze Zsombort, a Takarék Index projektvezetőjét és Nagygyörgy Tibort, a Biggeorge Property tulajdonosát és vezérigazgatóját kérdeztük arról, mit okozhat a koronavírus a lakásárak, a lakásfejlesztések és az országok gazdasági kilátásai terén. Az elemzői oldallal készített cikkünk ide kattintva, más lakásfejlesztők véleménye pedig ide kattintva olvasható.
Az elmúlt évek magas bérdinamikájának köszönhetően számottevően megemelkedett a háztartások kereslete a különböző befektetések iránt. A megnövekedett kereslet általánosan tetten érhető volt az egyes befektetési eszközök árainak növekedésében (részvény-, lakásárak), illetve a lakossági állampapírok állományának emelkedésében is. A hozamok mellett azonban fontos a kockázatokat is figyelembe venni. Számításaink alapján az elmúlt 4-5 évben valóban az ingatlan volt a legjobb befektetés, mellyel a dinamikus lakásár-növekedés miatt 15-25 százalékos éves hozamot lehetett elérni. Merőben eltérő eredmény adódik azonban, ha sokkal hosszabb időszakot vizsgálunk: az ingatlanvásárlásnak az elmúlt 15 éves átlagos hozama mindössze 6 százalék volt, alacsonyabb, mint a bankbetétek vagy nagybani állampapírok hozama. Ráadásul a hozamok ingadozása miatt, az ingatlanbefektetés jóval kockázatosabb volt, mint a bankbetét, illetve a lakossági állampapír.
A leges legolcsóbbat. Pont. Ez a közgazdaságilag kiérlelt, pénzügyileg racionális válasz arra, hogy milyen lakást vegyünk saját használatra. De itt most nem a minimalizmus legújabb divatjáról beszélünk, hanem arról, hogy bizony jobban tesszük, ha a vagyonunk minél nagyobb részét tartjuk a magasabb reálhozammal kecsegtető tőkepiacon, mint a körülöttünk tornyosuló falakban. Egy szép nagy házba való beköltözés fogyasztási döntésnek tekinthető, nem pedig pénzügyi befektetésnek. Ezt az egyszerűnek tűnő, de mégsem annyira egyszerű állítást vezetjük most le az alábbi cikkben, kitérve minden lényeges tényezőre, mint például a hosszútávú trendekre, az inflációra, a várható reálhozamokra, és még a lakásbérlés vagy vásárlás közötti döntésre is.
A Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére 2019-ben megalakult Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület (LITT) a mai napon bemutatta a lakás- és kereskedelmiingatlan piaccal kapcsolatos javaslatait. A javaslatcsomag 4 pillére az újlakás-kínálat növelése hosszú távon, az elérhető lakhatás biztosítása vállalkozói bérlakásszektor fejlesztésével, a kereskedelmiingatlan-piac adminisztratív korlátainak enyhítése, valamint a hatékonyabb építőipar és hazai alapanyaggyártás ösztönzése.
A lakásárak és a bérleti díjak összefüggésében közölt elemzést az Eurostat, ami megmutatja, hogy az egyes országokban a 2007 és 2019 harmadik negyedéve közötti 12 év során hogyan alakultak egymáshoz képest a lakásárak és a bérleti díjak.
Az ingatlanpiac dinamikus bővülése minden bizonnyal alábbhagy idén, de az áremelkedés még nem ér véget. A különböző, lakásvásárlást ösztönző, határozott időre szóló támogatások előre hozhatják a vásárlásokat, ezzel is lendületben tartva a piacot. Emellett egyre fontosabbá válnak az energiahatékonysági szempontok, néhány szabály tavalyi életbe lépése után idén új, környezetbarát technológiákat támogató rendeletek is várhatók - derül ki az OTP Ingatlanpont közleményéből.
A magyar lakáspiac 2019-ben valószínűleg fordulóponthoz érkezett. Ez egyelőre csak a forgalom csökkenésében mutatkozik, elsősorban Budapesten és a nagyvárosokban. Ugyanakkor az árak idén, az előző évekhez hasonlóan kétszámjegyű mértékben nőttek. Az országos szinten érezhető lassulást, illetve a stagnáló fázis elérését elhalasztották a Kormány különböző, lakásvásárlást ösztönző támogatásai – derül ki az OTP Jelzálogbank legfrissebb Lakóingatlan Értéktérkép elemzéséből.
2018 november után indult fejlesztéseknél egyre több helyen hirdetik úgy a még kivitelezés alatt álló lakásokat, hogy 2019 év végéig nagy kedvezménnyel vásárolható meg abban az esetben, ha a vevő a vételár nagy részét előlegként kifizeti. Sokan lépnek és élnek is az akciók lehetőségével, mások azonban kivárnak, mondván, ez nem valós kedvezmény. A kép vegyes, vannak valódi és komolynak is mondható kedvezmények és vannak ahol csak a jövő évre tervezett áremeléshez képes hirdetik az akciókat. Aki új lakás vásárlásban gondolkodik, annak mégis érdemes élni vele, az új lakások esetében ugyanis minden a kínálat csökkenését és az árak további emelkedését vetíti előre.
Magyarországon – de az egész régióban – kifejezetten magas a saját tulajdonú lakásban élők részaránya, azonban az elkövetkezendő években ez mérséklődhet a megugró ingatlanárak miatt. Ez a tendencia jól látszik olyan nyugat-európai országokban, mint Németország vagy Dánia, ahol arányaiban dupla annyian élnek bérleményben, mint Magyarországon, éppen a magas ingatlanárak miatt. Azonban nem lehetetlen a saját tulajdonú lakás, amennyiben a fiatalok időben elkezdik a lakáscélú megtakarításokat.
Az építőipar és a vendéglátás mellett jövőre a CSOK-os támogatásoknál is lesznek hatósági ellenőrzések.
Folytatjuk a 15 évre visszatekintő ingatlanpiaci cikksorozatunkat, amelyben most a 2015-ös év lefontosabb eseményeit futottuk át. Hatalmas akvizíció, egy nagyon pozitív jövőképpel rendelkező piac első szakasza és az egész lakáspiacot meghatározó kormányzati döntések jellemezték ezt az évet. A lakáspiacon ebben az évben jelentették be a kedvezményes lakásáfát, ami nagy lázban tartott mindenkit. A válság éveiben az volt a jellemző, hogy a vevők már látták a jövőt, az eladók a múltban éltek, és ehhez igazították áraikat, 2015-ben ez megfordult és a vevőknek kellett elkezdeni alkalmazkodnia az új árakhoz. Lássuk, mi történt még ebben az évben a hazai ingatlanpiacon és a PIF konferencián!
Lengyelországban már elindult az a nyugdíjprogram, amely Magyarország számára is példa lehet a nyugdíjhelyzet megoldásához: a munkavállalói tőkeprogramba minden cég számára kötelező a belépés, a munkavállaló nyugdíjához a cég és az állam is hozzájárul, a konstrukció rugalmas, az embereknek tetszik. Itthon egy ideje már az MNB-t is foglalkoztatja a dolog, részben a lengyel példát alapul véve hoznának létre jóléti alapokat az önkéntes- és egészségpénztárak fúziójából. Mostani cikkünkben annak jártunk utána, hol tartanak a lengyelek, mik a konkrét tervei az MNB-nek, és miben különbözik a magyar és lengyel nyugdíjra gyűjtők tábora.
Vasárnap estig tart a Lakás 2019 Kiállítás. A szervezők tájékoztatása szerint több ezer új ingatlan, és a legfontosabb projektek várják a látogatókat a Hungexpo F pavilonjában.
Vasárnap estig tart a Lakás 2019 Kiállítás: az ingatlankiállításon és vásáron minden a lakáskeresőkről és a lakáskeresőknek szól.
A lakásvásárlás az emberek életének egyik legfontosabb döntése, hiszen sokévnyi jövedelmet elköltve szeretnék megtalálni azt a helyet, ahol a mindennapjaik legnagyobb részét töltik. Az esetleges kellemetlenségek elkerülése miatt így nagyon fontos az alapos tájékozódás, ami új lakások esetén különösen igaz, mivel itt gyakran még csak terveken létező lakást vásárol a tulajdonos. Az alábbiakban azokat a szempontokat gyűjtöttük össze, amelyekre érdemes lehet odafigyelni annak érdekében, hogy a beköltözést követően ne érjenek váratlan meglepetések.
Izgalmas projekteket találhat szerte Budapesten az, aki mostanában gondolkozik lakásávásárláson, és a vidéki városokban is színvonalas az újlakás-kínálat. Nem véletlen, hogy egy ideje már újra a mindennapi közbeszéd része, hogy mi történik a lakáspiacon, és hogy mikor durran már ki újra az a bizonyos "lufi".
Évek óta a garázs számít a befektetők titkos favoritjának, de az ingyen parkolásra alkalmas területek csökkenésével párhuzamosan a folyamatosan növekvő kereslet felfelé hajtotta az árakat és a bérleti díjakat egyaránt. Egyes belvárosi kerületekben a kocsibeállók négyzetméterára már-már megközelíti egy átlagos lakásét. Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy azonos összegért mit vásárolunk, egy fűtött és biztonságos garázst vagy esetleg csak egy kocsibeállót. Az OTP Ingatlanpont összeszedte, mire érdemes ilyenkor odafigyelni.
Nem elég drágák a budapesti lakások az albérletárakhoz képest, ezért az aktuális körülmények fennmaradása esetén jobban járunk, ha sajátot veszünk - többek között erre jutottunk cikksorozatunk előző részében. A saját lakáson elkönyvelt hozam pedig ahhoz vezet, hogy az idő előrehaladtával folyamatosan gyarapodhat a vásárlók vagyona a bérlőkhöz képest. Saját forgatókönyvünk szerint - melyben egy közepes méretű budapesti lakással számoltunk - ez 20 év alatt akár 20 millió forintot is jelenthet. Már amennyiben nem kerül ismét leszállóágba a lakáspiac, annak ciklikus ingadozása ugyanis könnyen felboríthat mindent. Sorozatunk záróepizódjában ezt a gondolatmenetet fejtjük ki a számok áttekintése mellett, majd végül megpróbálunk néhány tanulságot is levonni ebből az egész lakáspiaci történetből.
Cikksorozatunk korábbi részei itt olvashatóak el:
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
