Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon megjelenő podcastjének keddi adása. A mai műsorban a hazai ingatlanpiaccal foglalkozunk, ahol a csökkenő kereslet ellenére is növekvő árakat látunk, ami gyakran az eladók szubjektív érzékelésének is köszönhető. Arról, hogy milyen tényezők alakítják az ingatlanárakat jelenleg, és várható-e csökkenés a közeljövőben, Futó Pétert, a Portfolio ingatlanelemzőjét kérdeztük.
Ugyan nemrégiben megírtuk, hogy beragadt az újlakás-piac a fővárosban, ez még nem azt jelenti, hogy már temetni is kéne a szegmenst. A beragadás az eladásra kínált lakások számában volt tetten érhető, azonban a piacnak bőven vannak még tartalékai az épülő és frissen átadott lakások terén. A piac a magas infláció, valamint a növekvő kivitelezési idők és anyagköltségek ellenére viszonylag stabil lábakon áll az idei első féléves adatok tükrében: az OTP Jelzálogbank legfrissebb Budapesti Újlakás Értéktérképének adatai szerint több mint öt százalékkal több lakást adtak át, mint a tavalyi első félévben, az eladások pedig – részben a tavasszal még elérhető ZOP hitelnek köszönhetően – 20 százalékkal nőttek.
Alig hirdette ki a kormány az energia-veszélyhelyzetet július közepén, a rezsiárak emelkedése néhány hét alatt is érezhető hatással volt a budapesti kiadó lakások piacára – derül ki a Rentingo.com legfrissebb elemzéséből. Markánsan nyílni kezdett az árolló a kínálati és a keresleti bérleti díjak között: a bérbeadók tovább emelték áraikat, és átlagosan már 180 ezer forintot kérnek egy budapesti bérlakásért, ami egyetlen hónap alatt 4,8 százalékos emelkedést jelent. Az átlagos keresleti ár ugyanakkor megragadt a 166 ezer forintos szinten, ennél többet nem igen fizetnének a bérlők. Eközben egyre több bérbeadó igyekszik kivédeni a rezsiköltségek növekedéséből adódó kockázatokat, amit jól mutat, hogy két éve nem volt ilyen magas azoknak az aránya, akik 3 havi kauciót kértek kiadó ingatlanjukért.
Mozgalmas volt az idei első félév a hazai ingatlanpiacon. Lendületes kezdés után a szűkülő kínálat mellett a kereslet is kissé alábbhagyott, de így sem volt hiány szélsőségekből a piacon. A Duna House kínálatában a legdrágább ingatlan eddig 860 millióért cserélt tulajdonost, míg a legolcsóbb alig több mint 1 millióért. A cég szakértői összegyűjtötték 2022 eddigi legérdekesebb, magyar lakáspiaci adatait.
Az elmúlt két évben felerősödött az agglomeráció nagyobb méretű családi házai iránti kereslet, miután a covid okozta lezárások miatt sokan döntöttek úgy, hogy az élhetőbb méretű, de a főváros határán kívül található helyeken vásárolnak ingatlant. A magas kereslet nagyon hamar az árakban is megjelent, most viszont a rezsicsökkentés részleges kivezetésével egy új tényező jött be a képbe. Ennek kapcsán megnéztük, hol állnak most az árak egy felújítandó és egy felújított nagyobb méretű családi ház esetében az agglomeráció népesebb településein.
A tegnap általunk kiszúrt és közzétett előzetes KSH lakáspiaci árindex és az MNB hasonló piaci elemzése után most megérkezett a KSH részletesebb lakásárakra vonatkozó elemzése is. Ebből egyebek mellett kiderül, hogy vannak helyek, ahol már csökkenni kezdett a lakások átlagára - érdekes módon a négyzetméteráruk azonban nem.
Jelentősen emelkedtek mind a bérleti díjak, mind a lakásárak az egyetemi városokban. Budapesten az V. kerületben a legdrágább a lakások négyzetmétere, az árak ugyanakkor a vizsgált városrészek közül a ferencvárosi rehabilitációs területen, Óbudán, Angyalföldön és a Magdolnanegyedben nőttek a leginkább tavaly. Vidéken Gödöllő a legdrágább, Miskolc a legolcsóbb, egy év alatt viszont épp a borsodi városban, illetve Szegeden növekedtek a legnagyobb mértékben a négyzetméterárak. A Takarék Jelzálogbank elemzése mellett az Ingatlan.com arra is felhívta a figyelmet, hogy az emelkedő rezsiköltségek miatt egyáltalán nem mindegy, hogy mennyiért veszünk bérbe egy felújított/jó állapotú vagy egy rosszabb/közepes állapotú lakást.
Megjelent a KSH legújabb, 2022 első negyedéves, előzetes lakásárakat tartalmazó árindexe. Noha ez a további adatok beérkezésével szinte biztosan módosulni fog, egyelőre az látható, hogy az idei év első három hónapjában a vártnál is nagyobbat ugrottak az országos lakásárak. Az átlagos drágulás 20,5 százalékos volt a megelőző év azonos időszakához képest. Az igazi vízválasztó azonban várhatóan az idei második-harmadik negyedév lesz a lakásárakban. Bár abban nincs meglepetés, hogy az első félévben még az inflációnál is nagyobb mértékben emelkedtek az árak, de a háború kitörése és az azzal párhuzamosan zajló gazdasági nehézségek, emelkedő kamatok és rezsigondok az előttünk álló időszakban megtorpanást, lassabb értékesítési időket, sőt akár visszaesést is okozhatnak egyes használt ingatlantípusok árában. Az új és az energetikai szempontból hatékonyan üzemeltethető használt lakások árszintje egyelőre nincs veszélyben.
Noha a covid 2020-as kirobbanását követő évben a lakásárak növekedési üteme is megtorpant, az elmúlt egy évet nézve úgy tűnik, folytatódott a korábbi évek növekedési üteme. A hivatalos NAV adatokban ugyan több mint fél év a csúszás, de a legnagyobb közvetítők tapasztalatai alapján pontos becslést lehet készíteni a jelenlegi árakra is. Budapesten az Otthon Centrum első féléves adatai szerint az átlagos négyzetméterár 882 ezer forint volt, míg Budán az átlagérték már átlépte az egymilliós határt. Fél év alatt 12,5 százalékkal nőttek az árak, de vannak olyan kerületek, ahol ennél markánsan nagyobb az áremelkedés. Az adásvételek számában ugyanakkor már érezhető a lassulás, a Duna House számítása szerint a júliusi adásvételek száma a szokásosnál is alacsonyabb volt, ami előbb utóbb az árakban is meg fog mutatkozni.
A Duna House közreadta havi Tranzakciószám Becslését (DH-TB), amely szerint 2022 júliusában, országosan 8978 lakóingatlan cserélt tulajdonost. Ez az érték az előző hónaphoz képest 17%, az előző év hasonló időszakához képest 20%-kal gyengébb forgalmat mutat. A covid első hullámának tavaszi hónapjait leszámítva utoljára 2014-ben láttunk ennél gyengébb hónapokat.
Ellentétes irányú piaci hatások eredőjeként, az idei első félévben a megelőző időszakhoz képest lassult a fővárosi újlakás kereslet, amire a beruházók igen visszafogott új kínálattal reagáltak. Élénkülés jelen helyzetben egyelőre nem várható, az árak ugyanakkor folyamatosan kúsznak felfelé – derül ki az OTP legfrissebb, publikus beruházói és értékesítői adatokból összeállított Budapesti Újlakás Értéktérképéből.
2022 vége helyett két évvel tovább fennmarad a kedvezményes, 5%-os lakásáfa. Az év végi kapkodást tehát elkerülhetjük, és annak is örülhetünk, hogy a 2023-as és 2024-es építési engedélyekre és egyszerű bejelentésekre vonatkozó statisztikák nem fognak teljesen lenullázódni. A pozitívumok mellett azonban egy nagyon fontos kritériumot, ami az egészséges és hektikus mozgásoktól mentes lakáspiac - és építőipari láb - kialakulásának az alapja lenne, megint nem sikerült teljesíteni: egy kiszámítható környezetet, szabályozási és adózási szempontból is. Fura, de lehet jobbat tenne a piacnak (így a vevőknek is), ha 10% lenne az áfa a következő 10-20 évben, de biztosan. A hivatalos rozsdaövezeteken való lakófejlesztések azonban továbbra is előnyt élveznek, hiszen 0%-os áfával lehet hozzájuk jutni, ráadásul itt nincsen egyelőre semmilyen időkorlát! A friss bejelentés értékelése a szakma szereplőivel kiegészítve.
Görögországba invitálja a németországi gázhiánytól tartó nyugdíjasokat a görög turisztikai miniszter - szúrta ki a Bildnek adott interjút a Forbes. Az ötlet nem is feltétlenül rossz, ugyanis amellett, hogy Görögországban sokkal enyhébbek a telek, az ingatlanárak is az egyik legalacsonyabbak Európában, így könnyen lehet, hogy egy németországi téli fűtésszámla a görögországi teljes lakhatási költséget fedezi. Az ötleten mindenesetre a magyaroknak is egyre inkább érdemes lehet elgondolkodniuk.
A tegnapi napon energia veszélyhelyzeti kategóriát rendelt el a kormány, melynek értelmében a lakossági rezsicsökkentési pajzsot részben megszüntetve az átlag feletti áram- és gázfogyasztásra piaci árat vezet be. Mivel a piaci és a csökkentett ár közötti különbség mostanra hatalmasra nőtt - egyes esetekben akár 8-10-szeres különbség is lehet – a többlet kifizetése a lakosság egy jelentős részének komoly fájdalmat fog okozni. Mindez a lakáspiacon is nagy átalakulásokat hozhat, a fenntartási költségek drasztikus megváltozása a lakások árazásában is gyorsan meg fog mutatkozni. Kik lesznek a legnagyobb vesztesek és lehetnek-e egyáltalán nyertesek? Nézzük, milyen változások várhatók a hazai lakáspiacon!
Fél év alatt 15 százalékot romlott a forint az euróhoz képest, miután az azt megelőző két évben is több mint 10 százalék volt az értékvesztése. Mindez nemcsak az importált termékek áraiban, de a lakáspiacon is éreztetheti hatását. Amellett, hogy a lakásépítések és lakásfelújításokhoz szükséges alapanyag egy jelentős része külföldről érkezik, a határ közelében élő külföldi vásárlók érdeklődése is megnőhet a magyar lakáspiac iránt, a nagyobb kereslet pedig az érintett területeken árfelhajtó erővel bírhat.
Nagy átalakulások zajlottak az elmúlt két évben a hazai lakáspiacon, miután egyes országrészek korábban soha nem tapasztalt mértékben felértékelődtek a lakásvásárlók körében. Míg a 2014-2019 közötti időszak elsősorban a fővárosi lakáspiac aranykorának tekinthető, addig 2019 óta az élhetőbb vidéki területek iránt ugrott meg a kereslet. Ennek lett a legnagyobb nyertese a Balaton, ahol a keresletre reagálva a kínálat, vagyis a lakásfejlesztők is intenzív építkezésekbe kezdtek.
Két évnyi kihagyás után idén ismét Bécs lett a világ legélhetőbb városa, amit főként európai és kanadai városok követnek. Az Economist Intelligence Unit (EIU) néhány napja megjelent listája alapján az élhetőség lakhatási és jövedelmi oldalára fókuszálva megnéztük, hogy a top10 legélhetőbb városban – kiegészítve Budapesttel – hogy alakulnak a lakásárak, a kiadó lakások bérleti díjai és mindez, hogy aránylik az adott városra jellemző átlagjövedelmekhez.
A Duna House közreadta havi Tranzakciószám Becslését (DH-TB), amely szerint 2022 júniusában, országosan 10 859 lakóingatlan cserélt tulajdonost. Ez az idei májushoz képest 13%-os, 2021 júniusához képest pedig 20%-os visszaesés.
Ugyan a globális lakáspiacon már látszódnak a "fordulat" jelei (lassul az árak növekedése), ez egyelőre szemernyit sem látszik meg a budapesti új lakások árában. Mint azt nemrégiben a Budapesti Lakáspiaci Riport nyomán megírtuk, az új lakások átlagos négyzetméterára már 1,27 millió forintnál tart, negyedévről negyedévre döntögetve a rekordot. A jelentés tartalmazza a lakások átlagos átárazását (áremelkedését) is, mely nagy mértékben eltér az előző negyedévben látottaktól - az átlagos átárazás magasabb volt most, mint korábban.
Világszerte lassulás következhet a globális lakáspiacon, ahogy a központi bankok mindenhol szinte egyidejűleg emelik a kamatokat a szintén világszerte elszálló infláció leszorítására. A lakásárak korrekciójának kockázata Magyarországon az egyik legmagasabb az OECD tagállamok körében - számolta ki a Bloomberg több indikátor segítségével is.
Jól fut mostanában a Baykar szekere.
A legégetőbb válságokra összpontosíthat az elnök.
A következő hónapokban a tartás, vagy a kismértékű kamatcsökkentés között választ az MNB
Cikkünk folyamatosan frissül.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
