Az Egyesült Államokban három hét után először emelkedett a 30 éves jelzáloghitelek kamata a május 24-én záródott héten - ismertette az amerikai jelzáloghitelező bankok szövetsége (Mortgage Bankers Association of America - MBA).
A tavalyi feleződést idén több mint duplázódás követte a lakáshitelezésben, így a tavalyi 600 milliárd forint után jó esély van arra, hogy 2024-ben több mint 1000 milliárd forintnyi lakáshitelt vesz fel a magyar lakosság. Az MNB nemrég közzétett Lakáspiaci jelentéséből több érdekesség is kiderült arról, miként vágott neki a hitelpiac ennek a ritkán látható bővülésnek.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tegnap fogadta a Magyar Bankszövetség elnökét, Jelasity Radovánt - közölte a minisztérium, bejelentve: Nagy Márton az egyeztetésen arra kérte a Bankszövetséget, hogy az elmúlt időszak hozamemelkedése ellenére a bankok tartsák fenn a lakossági lakáshitelek június 30-ig érvényben lévő, 7,3 százalékos önkéntes THM-plafonját.
Hol tart a Magyar Bankszövetség digitalizációs javaslatának implementációja? Pontosan hogyan kell értelmezni a 15 perces lakáshitel koncepcióját? Milyen pozitív, hosszú távú hatása lehet a júniusban induló otthonfelújítási támogatási programnak, és milyen gyermekbetegségek ütközhetnek ki a megvalósítás közben? Milyen hatást gyakorol a CSOK Plusz a lakáshitelezésre, meddig lehet fenntartani a jelenlegi kamatszinteket, ha nem csökkennek a hosszú oldali hozamok, és hol van az AI jelenlegi helye a lakossági bankolásban? Többek között ezekről a kérdésekről beszélt Becsei András, az OTP vezérigazgató-helyettese, a Magyar Bankszövetség alelnöke a Portfolio Checklist podcastjéban, amelyet a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciára kitelepült stúdióban rögzítettünk.
Kedden tartotta Hitelezés 2024 konferenciáját a Portfolio, amely hagyományosan az év egyik legnagyobb bankszakmai eseménye. Idén bizakodó banki felsővezetők, innovációkban bízó hitelpiaci szakértők és borúlátó makroelemzők mondták el véleményüket hitelpiaci és gazdasági kilátásainkról. A rendezvényről ebben a cikkünkben élőben tudósítottunk.
A lakáshitelezés jelenéről és jövőjéről szólt Hitelezés konferenciánk 4/B szekciója. A banki szakértők egyetértettek abban, hogy nem érdemes várni a lakáshitel-felvétellel, a kamatoknál felfelé mutató kockázatok láthatók, miközben a lakásáraknál is enyhe növekedés várható. A THM-plafon kapcsán konstruktív párbeszédre van szükség a kormánnyal: nemcsak azért felesleges a THM-plafon fenntartása, mert torzítja a piacot, hanem azért is, mert nem effektív. A szektor bizonyította, hogy a hitelezési készsége és képessége masszív, ezért feleslegessé válhat.
Megváltoztak a kamatkörnyezet csökkenésére vonatkozó várakozások, és bár ez rövid távon nem fogja a lakáshitelek tömeges drágulását okozni, a további kamatcsökkenés meghiúsulhat - mondja Molnár Gergő. A K&H Bank lakossági marketing vezetője a Portfolio jövő keddi Hitelezés 2024 konferenciájának a lakáshitelezésről szóló beszélgetésében is beszélni fog, alábbi interjúnkban pedig a hitelpiaci kilátások mellett a zöldhitelekről, a K&H digitális asszisztenséről és a befektetési piac kilátásairól is kérdeztük.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy milyen mutatók alapján érdemes egy ország fejlettségét és az abban élők életszínvonalát meghatározni. Ennek az ad aktualitást, hogy az Eurostat szerint Magyarországon a második legalacsonyabb a háztartások fogyasztása, csak Bulgária áll mögöttünk és a román bérek is megelőzték a magyart váráslóerő-paritáson. Vendégünk volt Becsey Zsolt, az Unicredit Bank vezető elemzője. Az adás második részében azt jártuk körbe, hogy miért stagnálnak - illetve bizonyos esetekben miért növekednek -a lakáshitelkamatok. Erről Palkó Istvánt, a Portfolio vezető pénzügyi elemzőjét kérdeztük.
Január 1-je óta a lakásfedezet forgalmi értékének akár a 90%-ára is felvehetnek jelzáloghitelt azok, akiknek még nem volt eddig lakástulajdonuk, és még nem töltötték be a 41. életévüket. Részletesen itt írtunk a változásról, a friss hírek szerint pedig hat banknál érhető el a hitel.
Újra beindult a lakossági hitelezés a magyar Ersténél, az első negyedévben lakáshitelből az előző év azonos időszakához képest két és félszeresére nőtt az újonnan kihelyezett hitelek állománya, köszönhetően elsősorban a CSOK Plusznak – ismertették a bank vezetői a mai sajtótájékoztatón. A növekvő működési bevételeknek és az extraprofitadó csökkenésének köszönhetően az Erste profitja jelentősen megugrott, közel 29 milliárd forintot elérve.
Hozzászoktunk ahhoz tavaly, hogy szép fokozatosan csökken az új lakáshitelek kamata. Idén év elején ez megváltozott: azóta 6-7% körüli szinten stagnáltak a hitelkamatok. Most mintha újabb fordulatot látnánk: a hozamkörnyezet emelkedése miatt az eddig legolcsóbbnak számító bankok már szelektív kamatemelésről döntöttek. Rég volt ekkora a bizonytalanság azzal kapcsolatban, lefelé vagy felfelé indul el a piac a következő hónapokban, ezért fontos téma lesz ez is a Portfolio jövő keddi Hitelezés 2024 konferenciáján, érdemes regisztrálni a szakmai eseményre.
A 2008-ban kirobbant pénzügyi válság óta nem láttunk akkora zuhanást a magyar hitelpiacon, mint tavaly (erről itt írtunk). Mivel a hitelközvetítők a bankoktól eltérően döntően az új szerződésekből, jutalék formájában szerzik bevételeiket, rájuk volt ennek az összeomlásnak a legdrasztikusabb hatása. Megtizedelte a szektort a hitelpiaci zuhanás, ugyanakkor alkalmazkodóképességüket is megcsillogtatták a szektor erősebb szereplői. Erről a témáról szó lesz Hitelezés 2024 konferenciánkon is, érdemes regisztrálni!
Tartós kamatcsökkenésre, már-már a korábbi nagyon alacsony kamatszintek visszatérésére számított eddig a magyar lakáshitelpiac keresleti oldala, ehhez képest konszenzus alakult ki arról a bankoknál, hogy a mostani 6-7%-os szinten megállt a kamatcsökkenés. Az elmúlt hetekben pedig már egyre többen vélik úgy, hogy kamatemelésekre kell sort keríteni, ma például a legnagyobb hitelközvítő is megszólalt az ügyben. Több bank vezetőjét is megkérdeztük a témáról az elmúlt napokban, válaszaik alapján egyelőre nem készülnek kamatemelésre a lakáshiteleknél, pedig lenne okuk rá. Kiemelten foglalkozunk ezzel a témával a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáján, érdemes regisztrálni a szakmai eseményre!
A 2008-as pénzügyi válság kirobbanása utáni állapotokat idézte a magyar lakáshitelpiac tavalyi inaktivitása: ebben az évezredben egyedül 2013-ban történt kevesebb lakáshitel-folyósítás, mint tavaly. A KSH friss adatai alapján összesen 652 ezer lakáscélú hitelszerződés él Magyarországon, ami 22%-kal elmarad a 2008-as csúcstól. A hitelből finanszírozott lakásvásárlások aránya nagyjából egyharmadra süllyedt, vagyis aki tehette, nem hitelből vásárolt. Az idei év már a fellendülésről szól, de hogy miként zajlik ez, arról a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáján lehet érdekes szakértői véleményeket hallani, érdemes mielőbb regisztrálni!
Az év első két hónapjában a legfrissebb adatok szerint mintegy 2000 igénylést nyújtottak be a CSOK Pluszra, az érdeklődés kiemelkedőnek mondható a Független Pénzügyi Közvetítők Országos Szövetsége (FPKOSZ) szerint. A szakmai szervezet meglátásai szerint azonban több olyan pontja is van a szabályozásnak és az igénylési folyamatnak, amelynél az ügyfelek nehézségekbe ütközhetnek, ezeken érdemes lenne változtatni.
A befogadott kérelmek száma alapján az igénylő házaspárok 87 százaléka használt lakóingatlant vásárol a januárban bevezetett CSOK Plusz segítségével, az új lakások aránya 13, a bővítésé pedig 1 százalék – közölte a családügyi államtitkár egy mai sajtótájékoztatón.
Az Egyesült Államokban december eleje óta a legmagasabbra emelkedett a 30 éves jelzáloghitelek kamata az április 12-én záródott héten - ismertette az amerikai jelzáloghitelező bankok szövetsége (Mortgage Bankers Association of America - MBA) szerdán.
Az éve eleji tranzakciószámokat látva egyre inkább úgy tűnik, hogy 2024 a lakáspiaci élénkülés éve lesz. A magasabb kereslet viszont egyelőre mérsékelten jelent csak meg az árakban, de az év második fele ebben is változást hozhat. Mennyivel emelkedhetnek a következő egy évben a budapesti lakásárak? A használt vagy az új lakások fognak jobban drágulni? Milyen térségek és ingatlantípusok lehetnek az átlagnál keresettebbek Magyarországon, és hogy alakulhat a befektetők és a külföldi vásárlók száma? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ az idei első Lakáspiaci Hangulatfelmérésünkben, melynek lakásépítésekre és lakásvásárlási támogatásokra vonatkozó részeit külön cikkekben mutatjuk majd be.