Európában idén először fordult elő az elmúlt 10 évben, hogy nominálisan csökkentek az ingatlanárak, a folyamat Magyarországon is tetten érhető, itthon a lakásépítések is nagyot estek – derült ki a Portfolio „Otthonteremtés 2024-ben” rendezvényén. A szakértők szerint a hitelkamatok csökkenése nagy fordulatot hozhat, várakozásaik szerint ha visszajönnek a 6% alatti kamatok, felrobbanhat a magyar ingatlanpiac. Főleg most, hogy a PMÁP eddigi korszaka lezárult.
Alacsony szinten maradt a hitelpiac aktivitása októberben mind a lakossági, mind a vállalati oldalon. Az önkéntes banki THM-plafon bevezetésének és a családtámogatásokkal kapcsolatos változásoknak a pozitív hatása inkább a következő hónapokban érvényesülhet, de akkor is csak mérsékelten. Miközben a hitelállományok éves összevetésben stagnálnak, a háztartási betétállomány esetében 14%-os (több mint 1900 milliárd forintos) csökkenés következett be a tavaly februári csúcs óta, főleg a megtakarítások átrendeződése miatt. Közzétette az MNB a magyar bankszektor októberi hitelpiaci és betéti statisztikáit, ezekből szemezgettünk.
Minden lényeges információt megismertünk az utóbbi napokban a magyar lakossági hitelpiac eddigi legnagyobb összegű kamattámogatott hitelkonstrukciójáról, a 2024. január 1-jétől elérhető CSOK Pluszról, beleértve a jogszabályt és a hitel jövő évi teljesítményéről szóló egyes várakozásokat is. Cikkünkben összefoglaljuk, amit az új hiteltermékről tudunk, és amit annak pénzügyi vonzatairól kiszámítottunk.
Felfüggeszti az 5 éves kamatperiódusú és a végig fix kamatozású lakáshiteleinek értékesítését a Raiffeisen Bank – hívta fel a figyelmünket a Bankmonitor.
Meglepő is, meg nem is, hogy újra meghosszabbítja a kormány a december 31-én lejáró kamatstopot, a lakosságnak július 1-ig, a kkv-knak április 1-éig. A meghosszabbítás újabb tízmilliárdos nagyságrendű pénzügyi terhet jelent a bankoknak, amelynek pontos mértékét a kamatpálya fogja meghatározni. Az intézkedés jelenleg 300 ezer lakossági és a kormány szerint 30 ezer, az MNB szerint inkább 13 ezer kkv-hitelt érint összesen 1200, illetve 650 milliárd forintos hitelállomány esetében.
Az első gyermekvállalás sikertelensége esetén 16 millió forintos büntetésbe szaladhatnak bele a fiatal házaspárok a jelenlegi hozamkörnyezetben, ha felveszik a CSOK Plusz maximális, 50 milliós összegét 20 éves futamidő mellett – számította ki a Portfolio. Ez nem minden: a törlesztőrészletük is megugrana 288 ezerről a jelenlegi feltételek mellett 468 ezer forintra. A mostaninál alacsonyabb kamatkörnyezetben is könnyen 10 millió forint fölé kúszhat a büntetés, és bár egy kisebb felvett hitelösszeg arányosan kisebb büntetést és törlesztőrészletet jelent, e számok jól érzékeltetik, hogy a CSOK Plusz felvétele leginkább azok számára jár majd tűrhető kockázattal, akiknél már úton van (legalább 12 hetes magzatként) a vállalt gyermek. Kiszámítottuk, milyen kamatok mellett mekkora lehet a büntetés.
A Duna House cégcsoport várakozása szerint 10-20 ezerrel több ingatlanpiaci adásvétel várható jövőre a januártól induló csok plusz hatására, a társaság közleménye szerint a konstrukció legnagyobb pozitívuma, hogy a lakáscélú támogatásnál a hitel kamata legfeljebb 3 százalék lehet, de még ennél kedvezőbb feltételeket is adhatnak a pénzintézetek a versenyhelyzet miatt.
Közzétette és társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány a CSOK Pluszról szóló rendelettervezetet, pénteki cikkünkben be is mutattuk az új családtámogatás részletszabályait. Most azt nézzük meg, lakáshitelként hogy vizsgázik az új kamattámogatott hitel a bankoknál elérhető, jelenleg 8% körüli kamatozású piaci konstrukciókkal szemben.
Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány a CSOK Plusz hitelprogramról szóló rendelettervezetet. A már bejelentetteknek megfelelően 2024. január 1-jétől új, államilag kamattámogatott lakáshitelt vehetnek igénybe a jogosult házaspárok akár 50 millió forint összegben, amelyre a második újonnan érkező gyermektől kezdve gyermekenként 10-10 millió forintos tartozáselengedést vállal a kormány. A 43 oldalas rendeletterv fontosabb részleteit foglaljuk össze az alábbiakban, bőven akadnak köztük eddig nem ismert újdonságok is a CSOK Pluszról.
A fiatal családokra, az ingatlanpiacra és a demográfiai mutatókra is hatni fog az új CSOK Plusz, a legközvetlenebb hatása azonban a lakáshitelek piacára lesz. A kormány után az MNB is megfogalmazta várakozását a héten arra vonatkozóan, hogy mennyien, illetve mekkora összegben fogják felvenni a hitelt, ettől eltekintve a bankok többsége sötétben tapogatózik: mivel nem volt még ilyen program Magyarországon, a többségük nem kívánt a Portfolio megkeresésére becslést adni a várható igénybevételről. Néhány bank viszont megtette ezt, így most összefoglaljuk, milyen lakáshitelpiaci hatásról szólnak a jelenlegi állami és piaci várakozások.
Kedden délután a Magyar Nemzeti Bank bejelentette: az irányadó kamatát 75 bázisponttal, 12,25%-ról 11,5%-ra csökkentette. Megnéztük, ez a döntés hogyan fogja befolyásolni a hitel- és betéti kamatokat, azaz várhatunk-e alacsonyabb kamatokat a jegybank kamatvágása miatt.
Soha nem látott csúcsot ért el a jelzáloghitellel nem rendelkező amerikai lakástulajdonosok aránya 2022-ben, közel 40%-nak ugyanis nincs jelzálog az otthonán - számolt be a Bloomberg.
A vállalati hitelezéshez hasonlóan a lakossági jelzáloghitelezési gyakorlatban is egyre hangsúlyosabban jelennek meg a fenntarthatósági szempontok, az MNB Zöld Tőkekövetelmény-kedvezmény Programjával párhuzamosan zöld, kedvezményes konstrukciójú lakáshitelek is elérhetők a piacon. A hiteligényléshez kapcsolódó energetikai feltételek azonban november 1-től szigorodnak, de a felújítási hitelcél továbbra is megmarad, amelynek keretében elég a meglévő ingatan primer energiafelhasználását 30 százalékkal csökkenteni. A lehetőség széles kör számára teszi elérhetővé az OTP Zöld Lakáshitel kamatkedvezményét. Az energetikai korszerűsítés egyik leghatékonyabb eszköze a szigetelés és nyílászárócsere mellett a napelemes beruházások megvalósítása, amit az elmúlt időszakban sok bizonytalanság övezett, azonban szeptember végén pont került a találgatások végére. Újra lehet csatlakozni a hálózathoz, a szeptember 7. előtt beadott kérelmek esetén 10 évig marad az éves szaldóelszámolás, ráadásul 75 milliárd forintos pályázati forrás is nyílik energiatároló eszközök telepítésére.
Lettország parlamentje törvényt készül elfogadni a jelzáloghitel-kamatlábak korlátozásáról, ami negatív hatással lehet a régióban működő észak-európai bankokra - számolt be a Bloomberg. A szeptemberi adatok szerint 5,8% volt a lettország jelzáloghitelek átlagos kamatszinte az eurózóna 3,9%-ával szemben, ezt korábbi hírek szerint a magyar kamatstoptól kissé eltérő módon megfeleznék.
A leggyakoribb, fix kamatozású 30 éves amerikai lakáshitel-típus kamatlába a múlt héten közel 16 hónapja nem látott mértékben csökkent, miután a meghatározó állampapírpiaci referenciahozamok csökkentek.
Egy hónapja lépett életbe a lakáshitelek önkéntes 8,5%-os THM-plafonja, azóta minden banknál elérhetők 8% alatti kamatok is, cserébe viszont szűkültek az egyedi kedvezmények és a lakáshitel-felvevők alkulehetőségei. Kivételes lehetőségek azért továbbra is akadnak: három banknál is találtunk 7% alatti lakáshitelkamatot, noha ennek megvannak a feltételei. Bár a kormány és a bankok decemberben felülvizsgálják a THM-plafont, igencsak beszűkült a mozgástér a kamatcsökkentések előtt, így nagyon úgy néz ki, hogy ennél olcsóbb nem lesz a hitelből történő lakásvétel Magyarországon a következő hónapokban.
2023 harmadik negyedévében a hitelintézetek összességében változatlanul hagyták a vállalati hitelfeltételeket, melyeken az elkövetkező fél évben sem terveznek módosítani. A vállalati szegmensben a hitelkereslet folytatódó mérséklődéséről számoltak be a bankok. Az üzleti célú ingatlanhiteleken belül az irodaházak finanszírozási feltételein szigorítottak legnagyobb arányban a bankok, amely előretekintve is folytatódhat. A negyedév során a hitelintézetek egyedül a logisztikai központok finanszírozása iránt tapasztaltak élénkülő keresletet. A lakáscélú hitelek esetében nem változtak a hitelhez jutás feltételei, míg árazásukban lazítottak a bankok. A negyedév során a válaszadó intézmények mind a lakáscélú hitelek-, mind a fogyasztási hitelek iránt a hitelkereslet élénkülését tapasztalták, amelynek további erősödésére számítanak - derül ki az MNB közleményéből.
12 ezer új igénylővel és 10-15 milliárd forint költségvetési kiadással számol a kormány a CSOK Plusz első évében. A gyermekvállalást 4, 8, illetve 10 éven belül kell majd teljesíteni – árulta el kérdésünkre Hornung Ágnes családokért felelős államtitkár, akit interjúnkban az új támogatási forma mögötti kormányzati filozófiáról, a CSOK-ból most kiesők lehetőségeiről, a várt lakáspiaci hatásokról és az új kamattámogatott hitel eddig nem ismert részleteiről is megkérdeztünk a részletszabályok egy-két héten belül várható megérkezése előtt.
Hiába ért véget a nyári uborkaszezon, és kezdett el mozgolódni a CSOK átalakítása miatt a hazai lakáspiac, szeptemberben még kevesebb hitelt vett fel a magyar lakosság, mint augusztusban. Az MNB friss adatai szerint csökkentek a forinthitelkamatok, ennek ellenére a vállalati hitelpiac is pangott, miközben a betétekből való tőkekiáramlás mintha megállt volna.
Az újonnan bejelentett CSOK Pluszról beszélt Hornung Ágnes, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára a Magyar Nemzet online-nak adott interjúban. Az államtitkár kiemelte, hogy a végleges részletszabályok november közepén jelennek meg.
