lakáshitel

Lakást vennél? - Így dönts a fix és a változó hitelkamatok között!

Ma a lakáshitelesek fele választ fix kamatozású konstrukciót, nem is sejtve, hogy a bankjuk a stabil törlesztőért sokszor igen nagy felárat kér. Ha egy bank már egyszer felszámított egy prémiumot a személyünkkel kapcsolatos kockázatok miatt, akkor miért kér nagyobb felárat a fixálásért, mint amennyiért azt maga is elcserélheti a kamatpiacon? Jelen cikkben részletesen elmagyarázzuk, hogy miért frappáns viszonyítási pont a BUBOR alapú kamatcsere-ügyletek (swapok) piaca, illetve a zéró-kupon hozamgörbe meredeksége ebben a kérdésben. Ezen túl pedig kifejezetten praktikus tanácsot is próbálunk majd adni a választáshoz a legjobb tudásunk szerint. Ehhez a teljes magyar swappiaci hozamgörbét lemodelleztük, ami által bármilyen lejáratra, bármelyik napon meg tudjuk mondani, hogy mi a korrekt felár a kamatok fixálásáért. Sőt, azt is bemutatjuk, hogy ha valaki rendelkezik egy saját kamat-előrejelzéssel, amit jobbnak tart a piaci árakban megnyilvánuló várakozásoknál, akkor az alapján miként dönthet a fix és a változó hitelek között.

CSOK: megrohamozták nyár végén a bankokat az emberek

Egyre népszerűbb a CSOK: augusztusban 16 százalékkal több igénylést fogadtak be, mint az előző hónapban, és eddig 56 milliárd forintot fordított a kormány a támogatásra, 27 ezer igénybe vevő család esetében.

Évek óta nem láttunk ilyet: elkezdődött a lakosság eladósodása

Éveken keresztül legfeljebb a forintgyengülés miatt nőtt a magyar lakosság hiteltartozása. Most megtört a jég: augusztus végén e hatás nélkül is többel tartoztunk a bankoknak, mint egy hónappal korábban. A lakáshiteleknél is jobban bővült a személyi kölcsönök piaca, és a nyár végén a vállalati hitelfelvétel is élénkült. A forint erősödésére rég látott összegű euróbetétbe meneküléssel reagált a lakosság.

Megbuherálták a magyar lakáshitelek kamatát?

Február óta 0,45 százalékponttal csökkent az MNB alapkamata, és márciusban 2%-ban maximálta a törvény a hitelközvetítők jutalékát. Az új lakáshitelek átlagkamata ennek ellenére alig csökkent: az MNB adatai szerint mindössze 0,1 százalékponttal volt kisebb júliusban, mint februárban, vagyis mintha lenyelték volna a bankok e kétfajta "könnyítés" nagy részét. Utánanéztünk és utánakérdeztünk, mi áll a háttérben, és találtunk néhány hiteles magyarázatot.

Takarékok: nagy CSOK-roham elé nézünk

A CSOK-igénylések számának érdemi növekedésére számítanak a takarékok a szeptember közepén elfogadott rendeletmódosítást követően, várakozásaik szerint a módosítás hatására nem csupán az igényelt kedvezmények, hanem a CSOK mellé felvett hitelek összege is emelkedni fog.

Az ingatlanfejlesztő szerint most érdemes lakást venni, nem egy év múlva

Az MNB szerint bár vannak túlfűtött szegmensek, még nem alakult ki buborék sem a lakás-, sem a lakáshitelpiacon. A kormány a lakáspiac további élénkülését várja a CSOK ma hatályba lépett könnyítésétől, az ingatlanfejlesztők viszont óriási munkaerőhiánnyal küzdenek, és a lakásárak további emelkedésére számítanak - hangzott el az MKT Közgazdász-vándorgyűlésének mai, pénzügyi szekciójában.

Ennél biztonságosabb már nem lehet egy lakáshitel

Az elmúlt évtizedben nem volt még olyan magas az 5 éven túli kamatperidóssal nyújtott új lakáshitelek aránya Magyarországon, mint idén nyáron. Két fő magyarázatot találtunk.

Háromszorosára gyorsult a jelzáloghitelezés a takarékoknál

A CSOK-nak is köszönhetően háromszor annyi jelzáloghitelt folyósítottak a takarékszövetkezetek a második negyedévben, mint egy évvel korábban. Az általuk kezelt jelzáloghitelek állománya így 4 százalékkal növekedett - közölte a Takarékbank, amely a társasházak átadási hulláma miatt 2017 tavaszától vár még nagyobb áttörést.

Csak nem nyaralásra vettek fel ennyi hitelt a magyarok?

A lakáshitelezés növekedése lelassult, a személyi kölcsönök folyósítása viszont felgyorsult a nyár közepén, mintha nyaralni mentek volna belőle az emberek. A vállalati hitelezés stagnált, és a kamatszint csökkenése is nagyjából megállt júliusban az MNB tegnap közzétett adatai szerint.

Négyből egy lakáshitelest nagy veszély fenyeget

Elszámolás ide, forintosítás oda, a magyar lakáshitelesek közel negyedének még mindig nagyobb a (csak lakáshitelből fakadó) tartozása, mint a lakás forgalmi értéke. A szabad felhasználású jelzáloghitellel rendelkezőknél még rosszabb a helyzet. Bár manapság megint egyre kevésbé vagyunk óvatosak a hitelfelvétel során, csak a lakásérték átlagosan 60%-ára veszünk fel hiteleket, és már az árfolyamkockázat sem fenyeget, tehát sokat enyhült a helyzet.

MNB: itt a fordulat a hitelezésben

A jegybank ma közzétett Hitelezési folyamatok kiadványa alapján bizonyos szempontból fordulat következett be mind a vállalati, mind a háztartási hitelezésben: előbbi éves összevetésben (tranzakciós alapon) 0,3%-kal nőtt, ezen belül a kkv-hitelállomány 5%-kal bővült, a háztartások pedig hosszú évek után először nyár elején már nettó hitelfelvevők voltak - hangzott el a jegybank sajtótájékoztatóján.

Beindult a hitelezés, nullszaldó közelében az FHB

2014 eleje óta először pozitív adózás előtti eredménnyel zárta a negyedévet az FHB. A bankcsoport második negyedéves adózott eredménye 268 millió forintos veszteség lett. A csütörtök este közzétett gyorsjelentés fontosabb részletei:

  • megállt a bevételek zsugorodása, sőt a nettó kamatbevételek 5%-kal, a nettó díj- és jutalékbevételek pedig 12%-kal nőttek egy év alatt,
  • a működési költségek 4%-kal csökkentek a banknál, és csökkent az adóterhelés is,
  • a bankszektor egészéhez hasonlóan jócskán visszaestek a kockázati költségek, és tovább (12,6%-ra) javult a nem teljesítő hitelek aránya,
  • a betétállomány zsugorodott a második negyedévben, más megtakarítások állománya viszont nőtt,
  • tovább erősödött az üzleti aktivitás: a lakossági hitelfolyósítások 82%-kal, a vállalatiak pedig 37%-kal nőttek egy év alatt,
  • a korábban bevont alapvető kölcsöntőke júniusi visszafizetése számottevően csökkentette a bank tőkemegfelelését.
Elemzői becslés nem érkezett a gyorsjelentéshez.

Adósodik a magyar: nyakunkon az újabb "devizahiteles" válság?

Miután ismét beindult a lakossági hitelezés Magyarországon, egyre többen teszik fel nekünk az alábbi három kérdés valamelyikét: 1. nem vált ismét túlzottá a lakossági hitelfelvétel? 2. Mennyivel ugranak majd meg a törlesztőrészletek, ha az MNB durva kamatemelésre kényszerül? 3. Veszélytelenebbek-e az új forinthitelek, mint a régi devizahitelek voltak? Most igyekszünk ezekre válaszolni.

Egyetlen ábra arról, mivel is tartozunk mi a bankoknak

A devizahitelek másfél évvel ezelőtti forintosítása óta nem érdemes a lakossági hiteltartozások devizanem szerinti megoszlásáról beszélni, annál érdekesebb viszont az alábbi ábra, amely a hitelek felhasználás szerinti megoszlását mutatja.

Új őrület Magyarországon: mindenki személyi kölcsönt akar

2008 vége óta nem vett fel annyi új lakáshitelt a magyar lakosság, mint idén júniusban. Rég érkezett annyi pénz az emberek folyószámlájára, mint a múlt hónapban, és a magyar bankok vállalati hitelezése is a szebbik arcát mutatta - olvasható ki az MNB ma közzétett adataiból.

Nagyon beindult idén a lakáshitelezés Magyarországon

Korábbi várakozásainak megfelelően 500 milliárd forint új jelzáloghitel-kihelyezésre számít idén a K&H a teljes piacon, a CSOK-támogatások volumene pedig 40 milliárd forintra rúghat. A bank részesedése nagyjából egyhatod a jelzáloghitel-piacon. A CSOK szabályozásában számítanak néhány lazításra és pontosításra a következő hónapokban.

Kilenc meglepő tény, amit biztosan nem tudtál a magyar lakáshitelekről

Mekkora összegű, futamidejű és törlesztőrészletű lakáshitelt vállalnak be manapság a magyarok? A fix vagy a változó kamatozás a menő, és használt vagy új lakásra veszünk fel inkább hitelt? Többek között ezeket a kérdéseket válaszoljuk most meg 9 pontban az MNB-től kapott információink, illetve a jegybank statisztikái alapján.

MNB: ezért drágábbak nálunk a lakáshitelek, mint máshol

A magyar lakosság kiemelkedő mértékben preferálja a saját ingatlan birtoklását a lakásbérléssel szemben, így hazánkban különösen fontos szerepe van a lakáscélú hitelek árazásának. Ennek fényében nagy jelentőséggel bír, hogy Magyarországon az új kihelyezésű lakossági hitelek felára az elmúlt években tartósan a környező országok szintje felett alakult. Habár az utóbbi években a banki aktivitás növekedése és a gazdaság élénkülése kedvezően hatott az átlagos felárra, a fix kamatozású lakáscélú hitelek esetén az továbbra is jelentősen meghaladja a régiós átlagot. Az alábbi cikkben körbejárjuk a magas felárak kérdéskörét, valamint hogy milyen tényezők magyarázhatják a felárakban tapasztalható eltérést.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kongatják a vészharangot: olyan folyamat zajlik, amely pusztító vírusokat szabadíthat ránk
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.