Ami 5 éves kamatperiódus mellett egy évvel ezelőtt még átlagosan 3,6% volt, az most 8,4%. Ami pedig 10 éves kamatperiódus mellett egy éve átlagosan 4,1% volt, az most 8,0%. A Pénzcentrum kalkulátora segítségével megnéztük a bankok legfrissebb lakáshitel-ajánlatainak kamatát.
Szép lassan eltűnnek a 8% alatti lakáshitelkamatok is a bankok piaci kínálatából, és megjelennek a 10% felettiek. Számításaink szerint átlagosan már több mint 40%-kal magasabb a törlesztőrészlete egy új lakáshitelnek, mint tavaly ilyenkor. A lakáshitelkamatok emelkedése azonban nem áll meg: 2-3 hónapos csúszás figyelhető meg az átárazásban, és a bankközi kamatok már ennél is másfélszer nagyobb, évi több mint 60%-os törlesztőrészlet-emelkedést indokolnának a törlesztőrészletekben. A korábbi 120 ezres törlesztőrészletű lakáshitel csaknem 200 ezres havi teherrel lesz elérhető hamarosan. Érdemes igyekezni tehát a hitelfelvétellel, de nagyon nem biztos, hogy a minél hosszabb kamatperiódust éri meg választani.
Ismerjük azt a jelenséget, amikor egy tulajdonos valójában nem is szeretné annyira eladni a lakását, de a valóságtól teljesen elrugaszkodott áron azért meghirdeti, hátha valakinek annyira megtetszik, hogy a piaci ár többszörösét is kifizeti. Vannak persze olyan unikális, valamilyen szempontból (Dunára néző panoráma, minőségi berendezés, elhelyezkedés) nagyon különleges lakások, amelyek az adott környék átlagárától eltérnek, de amikor átlagos lakások tucatjait látjuk valamely hirdetőoldalon kétszeres-háromszoros piaci átlagáron, akkor kissé elkerekedik a szemünk. Vélhetően a vásárlást ténylegesen szándékozóknak is. A teljesség igénye nélkül, összegyűjtöttünk néhányat a piaci árnál jóval drágább lakóingatlanok közül.
A növekedés lassulására, az új kihelyezések visszaesésére számíthatunk az év második felében a magyar hitelpiacon a még nagyon erős első félév után. A zivatarfelhők már júniusban megjelentek: a Zöld Otthon Program kvázi kifutása után 6%-kal kevesebb lakáshitelt, ezen belül 23%-kal kevesebb piaci lakáshitelt vett fel a lakosság, mint egy évvel korábban. A vállalati hitelpiacon is felszöktek a kamatok, de itt még huszáros hajrát produkált a héten szintén drágább változatban folytatódó Széchenyi Kártya Program. A betétállományok dinamikus növekedése is megállt, ami elsősorban a pénzügyi tartalékokat romboló infláció rovására írható.
Az idei harmadik negyedév elején a lakosság lakásfelújítási és -korszerűsítési tervei kissé visszaestek az előző negyedévhez képest, a rezsicsökkentés módosításának bejelentése után viszont újabb lendületet kaphatnak a korszerűsítési törekvések. Az Otthonfelújítási program támogatásai továbbra is népszerűek, a felújításra készülő családok fele igénybe venne állami támogatást is – derül ki GKI és a Masterplast közös kutatásának eredményeiből.
Nagyot estek a lakáseladások Kínában, miután a vevők – önbeteljesítő módon – elkezdtek attól tartani, hogy a gyengélkedő ingatlanfejlesztők nem lesznek képesek a még mindig befejezetlen lakásokat átadni, ezért nem kezdték meg időben a jelzáloghiteleik törlesztését – számolt be a The Wall Street Journal.
Péntek reggel szólalt meg Orbán Viktor a reggeli rádióműsorban, ahol többek között bejelentett, hogy a gazdasági növekedési kabinet felállása utána az első döntésük az volt, hogy az 5%-os lakásáfát nem hagyják 2022-es év végével kifutni.
A járványhelyzet enyhülésével, az elmúlt évben új lendületet kapott a belföldi költözés és a KSH népmozgalmi adatai alapján 2021-ben országosan 307 ezren változtattak állandó lakhelyet, ami a megelőző évhez képest közel 16 százalékos növekedés és több mint három évtizedes rekordot jelent. A legnépszerűbb régiók, hasonlóan 2020-hoz, tavaly is Pest megye, Közép- és Nyugat-Dunántúl voltak. Az OTP Ingatlanpont az állandó belföldi vándorlás és az országos ingatlanpiac változásait vizsgálta meg.
Az MNB újabb kamatemelései következtében már 12-13 százalékon áll a BUBOR, vagyis a budapesti bankközi kamatláb, amire utoljára 2004-ben volt példa. A kamatstop nélkül így már átlagosan mintegy 40%-kal lenne magasabb az augusztusi fordulónappal rendelkező lakáshitelek törlesztőrészlete a tavaly ilyenkorinál. Az év végéig meghosszabbított kamatstop számláját a bankok fizetik, így azonnali átárazódást feltételezve évesítve már 150 milliárdjukba fáj a kormányzati intézkedés. A kamatstop kivezetése viszont egyre nagyobb sokk lenne a lakosságnak.
A középosztálybeli emberek jövedelmük egyre nagyobb részét költik lakhatásra, ez a növekedés pedig olyan területekről von el pénzeket, mint az étkezés, a ruházkodás vagy a kikapcsolódás és szabadidő - derül ki az OECD legfrissebb ingatlanadózási jelentéséből. Ugyan ez az állítás nem tűnik túl elképzelhetetlennek a hazai tapasztalatok alapján (látva az elmúlt évek brutális lakásáremelkedését), azonban fontos tudni, hogy ennek nem feltétlenül kellene így lennie, illetve a változásnak sem kellene ilyen drasztikusnak lennie. Nem meglepő módon a legtöbb fejlett ország együtt küzd ezzel a problémával, ahogy a lakásárak látszólag töretlenül emelkednek tovább.
Várhatóan gyorsan érezteti hatását az energia-veszélyhelyzet a kiadó lakások piacán, a dráguló rezsihez a bérlők ugyanis sokkal gyorsabban alkalmazkodnak majd, mint az ingatlantulajdonosok, hiszen könnyebben tudnak váltani. Ennek megfelelően a fenntartási költségek várható emelkedésével a kiadó lakások piacán öt változás már most előre borítékolható a Rentingo.com keresőplatform szerint.
A kata szigorítása és különösen a rezsiemelés csökkenteni fogja a hiteltörlesztésre rendelkezésre álló jövedelmeket, rontja az adósok adósságszolgálati képességét, az új hitelfelvevők pedig már csak emiatt is szigorodó banki feltételekkel nézhetnek szembe. Van azonban egy hosszabb ideje tartó folyamat is, ami miatt már most jóval kisebb a felvehető hitelösszeg, mint tavaly nyáron. Úgy elszálltak ugyanis a bankközi kamatok és a hozamok, hogy változatlan jövedelem mellett felére-kétharmadára esik a következő hónapokban a felvehető lakáshitel összege a tavalyihoz képest, és egyre többen ütköznek bele kisebb hitelösszeg mellett is a hitelezhetőség jogszabályi korlátaiba.
A lakásvásárlási célú jelzáloghitel-kérelmek összege 4%-kal csökkent az elmúlt héten az USA-ban, és 18%-kal voltak alacsonyabb, mint egy évvel korábban – számolt be a CNBC.
Mindössze 10 nap leforgása alatt több mint 3 százalékpontot emelkedett a BUBOR az MNB újabb kamatemelései miatt. Ilyen kamatszint mellett már nem 8% körüli, hanem 15% körüli hitelkamattól védi az adósokat a kamatstop, a bankok számára pedig már 140 milliárd forint körül jár az évesített költsége. Kivezetése egyre fájdalmasabb lenne: egy átlagos hitelnél már több mint 20 ezer forintos havi törlesztőrészlet-emelkedést okozna.
Indul a józsefvárosi önkormányzat vagyongazdálkodási tervének a megvalósítása: 130 teljes bérház közül 29-et bontásra, 7-et funkcióváltásra ítélnek, és ezeket jelenlegi formájukban, vagy a bontás után telkekként értékesítik. További 50 bérház vár szerkezeti felújításra, illetve 7 esetében még vizsgálják a lehetőségeket, a maradék 37 önkormányzati bérházzal egyelőre nincs további teendő. Az eladósorba kerülő házakban élőket jobb állapotú cserelakásokkal kompenzálják, a felújítási költségeket pedig az üres telkek vagy a házak értékesítéséből finanszíroznák. Az éveket, de akár évtizedeket is meghatározó vízió, illetve terv egészen új funkciókat, ingatlanokat, parkokat, közösségi tereket adhat a VIII. kerületnek, megtartva közben a sokszínűségét. Jöhetnek a fejlesztők és készülhetnek a koncepciók. A hamarosan megjelenő pályázatokról, a területek ingatlanfejlesztési potenciáljáról, illetve az önkormányzat telek és épületértékesítési stratégiájáról Pikó Andrással, a kerület polgármesterével beszélgettünk.
A fővárosi agglomerációs területek a változó ingatlanpiaci helyzet ellenére tartják népszerűségüket: a Pest megyei adásvételek közel 10%-a már 100 millió forint feletti ingatlanárat mutatott az első félévben. A legfőbb vásárlói motivációt továbbra is az otthonteremtési célok adják, így a nagyobb ingatlanba költözés, valamint az első lakás vásárlása. A Duna House idei első féléves értékesítési adatait mutatjuk be, amelyek alapján átlagosan 10%-kal nőttek a négyzetméterárak az agglomerációban 2021-hez képest.
Az MNB csütörtöki kamatemelése lényegében eldöntötte, hogy rövid időn belül ismét beköszönt a kétszámjegyű lakáshitelkamatok kora Magyarországon a friss hitelfelvevők számára. Márpedig egy 12%-os, húszéves lakáshitelnek kétszer akkora lesz a törlesztőrészlete, mint egy ugyanolyan 3%-osé. Legutóbb 2012-ben, vagyis éppen egy évtizeddel ezelőtt alakultak 10% felett a kamatok, nem is volt nagy a kereslet akkor a lakáshitelekre. A banki átárazás azonban „szerencsére” lassú: ebben a pillanatban még „csak” 7,5-7,8% körüli piaci átlagkamattal lehet hitelkérelmet benyújtani a bankoknál a kamatkörnyezet által indokolt 9,7-10,5% helyett. A lakásárcsökkenés valószínűsége is alacsony, aki tehát lakást venne, annak nem éri meg várnia a hitelfelvétellel.
A jelzálogkamatok már a második egymást követő héten csökkentek az USA-ban, de ez nem élénkítette a keresletet irántuk - írja a CNBC. A 30 éves fix kamatozású jelzáloghitelek átlagos szerződéses kamatlába a legfrissebb adatok szerint 5,74%-on áll, egy átlagos lakásvásárlási hitel összeg 164 millió forintnak felel meg.
Bár a hitelkérelmek befogadását már március végén leállította a bankok döntő többsége, 25 milliárd forintnyi hitelszerződést még mindig nem írtak alá az összesen 300 milliárd forintos keretösszeggel futó Zöld Otthon Programban – mutatják az MNB ma közzétett adatai. A legfeljebb fix 2,5%-os kamatozású lakáshitel adta lehetőséggel eddig 8009 háztartás tudott élni.
Májusban először 6% fölé ugrott az új piaci lakáshitelek átlagkamata. A Zöld Otthon Programnak köszönhetően azonban még mindig tart a kitörő lendület a lakáshitelezésben: soha nem vettünk fel annyi lakáshitelt (154 milliárd forintot), mint az év ötödik hónapjában. Az MNB friss adatai szerint a személyi kölcsönöknél és a vállalati hiteleknél sem látható egyelőre visszaesés, pedig a piaci kamatok töretlenül nőnek. Egy átlagos lakossági forintbetétre még mindig csak 2,8%-ot fizettek a bankok, de feltehetően nem ezzel, hanem az infláció megtakarításokra gyakorolt negatív hatásával és az állami kifizetések elköltésével magyarázható az, hogy stagnálásba váltott a háztartási betétállomány bővülése.
Sok magyar utas került bajba ezek miatt.
Nagyon jó a hangulat a tőkepiacokon.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
