Januárban 196 millió euró hiány halmozódott fel a magyar külkereskedelmi mérlegben, utoljára ilyen kedvezőtlen év eleji egyenleget 13 éve láttunk. A romlás első számú oka az energiaárak emelkedése miatt száguldó import.
Arra kérte a nemzetközi közösséget az ukrán elnök, hogy bojkottálják az orosz külkereskedelmet.
A következő napokban az egész magyar külkereskedelmi stratégiát hozzá kell igazítanunk a jelenlegi helyzethez – mondta szombaton a Gazdakongresszuson Orbán Viktor. A kormányfő szerint a jelenlegi Oroszország elleni szankciók mások, mint a korábbiak, ezek a nyugatnak is fájni fognak.
Nehéz az ukrán-orosz háború mellett bármi másra is figyelni, és kevés eseménynek van ma nagyobb piacmozgató hatása, mint az orosz-ukrán híreknek. Pedig a héten is érkeznek fontos makroadatok, mint például a címben is említett eurózóna-infláció. A háború vélhetően fokozni fogja az áremelkedést a következő hónapokban, és a héten kiderül, hogy milyen áremelkedésnél érte a konfliktus a kontinenst. Ezen felül amerikai munkanélküliségi adatok is érkeznek, de nagyon kell figyelni Jerome Powell Fed-elnök beszédére is.
Az orosz invázió miatti első és második nyugati szankciós lista tartalma már ismert, így azok a főbb csatornák is látszanak már, amelyeken keresztül a magyar gazdasági-pénzügyi rendszert is érinti a szomszédunkban zajló konfliktus. Az alábbiakban ezeket foglaljuk össze röviden.
A magyar gazdaság exportteljesítményének csak kis része irányul az orosz-ukrán konfliktus piacaira és ez lényegében az egész régióra igaz, így csupán külkereskedelmi szempontból várhatóan korlátozottak lesznek az orosz-ukrán háború negatív hatásai. Természetesen a nyugati szankciók pontos tartalma ezen érdemben változtathat. A nagyobb sérülékenységi csatorna az importnál, konkrétan az energiaimportnál mutatkozik, hiszen a régió nagy része lényegében teljesen ki van téve az orosz olaj- és gázimportnak.
Ukrajnát gyakran szokták Európa éléskamrájaként emlegetni jelentős élelmiszerexportja miatt, ha az oroszokkal dúló háború eldurvul, akkor ebben is fennakadások lehetnek. Emellett a két szembenálló ország fontos fémeket exportál, a fennakadások elsősorban Németországnak fájhatnak – írja a CNBC.
Hónapok óta nagy a feszültség Ukrajna körül, ahogy Oroszország már közel 150 ezer katonát vont össze az ukrán határon és Fehéroroszágban. A múlt héten amerikai vezetők már meg is nevezték az orosz támadás lehetséges dátumát: február 16, szerda, azaz a holnapi nap. Ukrajna vezetése nyugtatni próbálja továbbra is a kedélyeket, Oroszország pedig tagadja, hogy támadásra készülne.
A héten érkezik az Európai Bizottság előrejelzése, amely az idei évre vonatkozóan ismerteti a tagállamok növekedési előrejelzéseit. Az európai gazdaságban a negyedik negyedévet kifejezetten megviselte a koronavírus újabb hulláma és az ellene hozott kormányzati intézkedések, az esetszámok pedig januárban tovább nőttek. Ezen kívül érkezik idehaza a januári inflációs adat is.
Ahogy egyre inkább valószínű, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát, úgy durvulnak a megtorlással kapcsolatos fenyegetések az Egyesült Államok, a NATO és más, nyugati nagyhatalmak vezetőinek részéről. Ha lesz is orosz támadás, továbbra is alacsony az esélye a nyílt katonai válaszadásnak a NATO-részéről, más, haditechnikai opciók viszont nyitva állnak a beígért, bénító gazdasági szankciók mellé.
Hétfőn hajnalban két rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát lőtt fel Észak-Korea a fővárosi repülőtérről indítva, így idén már a negyedik rakétateszten van túl az elszigetelt ország, amely során összesen hat rakétát lőtt fel – írja a Reuters. Közben figyelemre méltó, hogy ez a nekilendülés pont akkor történik, amikor csaknem két év után újraindul a Kínával folytatott külkereskedelme az országnak, és ez egyfajta bátorítást is adhat Észak-Koreának, hogy folytassa rakétaprogramjának tökéletesítését.
Több fontos makrogazdasági adatot is közöltek novemberből az Egyesült Királyságból, amelyek alapján erős teljesítményt látunk.
Nem sok esemény lesz a héten, az ünnepek között kevés releváns makroadat érkezik. Mégsem lesz teljesen izgalommentes a hét: a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön megtartja szokásos egyhetes betéti tenderét, ahol ismét változtathat az irányadó kamaton, de az is lehet, hogy az alacsony forgalmú ünnepi időszak miatt a kamatemelés most elmarad.
A jegybankok túl vannak az év utolsó kamatdöntésén, az EU-s országok vezetői az utolsó uniós csúcson átbeszélték a fontos dolgokat, a legfontosabb konjunktúraindexeket is közzétették múlt héten, így ez a hét már az ünnepi készülődés és az év végi pihenés jegyében telik. Lesznek azért fontos adatközlések, az amerikai inflációs adat például még borzolhatja a kedélyeket karácsony előtt, és a Magyar Nemzeti Bank szokásos heti kamatdöntésére is oda kell figyelni.
A globális ellátási láncok zavarai a következő évben még fennmaradhatnak, de az év második felétől megszűnhet a keresleti-kínálati súrlódás - állítja a Euler Hermes biztosítótársaság egy friss jelentésben. Az ellátási válság megszűnésének három oka is lehet, azaz jó okunk van bizakodni.
Ma este jön a Mikulás, de idén szinte biztosan korbácsot hoz mindenkinek: rég nem látott áremelkedéssel nézünk ugyanis szembe. A héten közli a KSH a magyar inflációt, az októberi 6,5% után novemberben vélhetően tovább gyorsult az áremelkedés idehaza. Nemcsak a magyarok számára rejteget kellemetlenségeket a Mikulás zacskója: a cseh, az amerikai, a kínai inflációt is a héten teszik közzé, egyik sem lesz alacsony. Ezen kívül is lesznek fontos események a héten, nem fogunk unatkozni.
Szeptemberben az előző havinál és az elemzők által vártnál nagyobb kereskedelmi mérlegtöbblete alakult ki az euróövezetnek az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfői jelentése szerint. Az idén szeptemberi többlet azonban így is messze elmaradt az egy évvel korábbitól.
Miután felütötte a fejét Kínában a koronavírus, és onnan kiindulva az egész világon szétterjedt, a kínai vezetés komoly döntést hozott: ezentúl nem engedik terjedni a járványt az országban. Még mindig hihetetlennek tűnik, de ezt sikerrel véghez is vitték, 2020 márciusa óta egyszer sem emelkedtek meg érdemben a hivatalos esetszámok. A zéró COVID politika a gazdaságnak is nagyobb szabadságot adott, de már egyre több a gond: a delta variáns miatt szaporodnak a lezárások. Eközben a világon ellátási válság tombol, amelyen a külkereskedelemben nagy súllyal bíró Kína kikötő- és városlezárásai tovább nehezítenek. Ideje lenne a kínai vezetésnek is feladni a zéró COVID politikát, miután már szinte mindenki be van oltva az országban.
Szeptemberben már a második egymást követő hónapban csökkent Németország exportja, míg az importja gyakorlatilag stagnált.
Érdemes mielőbb oltatni.
Hamarosan kezdődnek a tárgyalások.
Joe Biden visszalépését követően.
A politikai fordulatról szóló legfontosabb információk, egy helyen.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
