A kínai export áprilisban a vártnál nagyobb mértékben nőtt (éves szinten 8,5%-kal), míg az import váratlanul nagyot esett (éves szinten 7,9%-kal), így a külkereskedelmi mérleg többlet 90 milliárd dollár fölé ugrott – derült ki a kínai statisztikai hivatal kedden publikált adataiból. A jelek szerint a kínai belső kereslet a Covid-nyitás mellett is gyengélkedik.
Történelmi csúcsra ugrott márciusban a magyar exportvolumen, miközben az importunk csak mérsékelten nőtt, így több, mint két éve nem látott mértékű, 899 millió eurós többlet alakult ki a külkereskedelmünkben.
A múlt heti amerikai foglalkoztatottsági adat a vártnál sokkal erősebb munkapiacról árulkodik, ami növeli az inflációs kockázatokat az Egyesült Államokban. Ha a héten érkező április inflációs adat azt mutatná, hogy a dezinfláció is elakadt, akkor hamar elillanhatnak a várakozások azzal kapcsolatban, hogy a Fed múlt heti kamatemelése volt az utolsó. Egy ilyen felismerés esetén minden bizonnyal a részvénypiaci esés és a dollárerősödés sem maradna el. Ezen kívül a magyar inflációt is közzéteszi a KSH a héten, idehaza is nagy kérdés, hogy áprilisban eljött-e végre az infláció várva-várt esése. Az amerikai és magyar inflációs adaton kívül más érdekességeket is tartogat a hét.
Az Ukrajna és Oroszország között kialakult konfliktus gazdasági hatásait számos elemzésben vizsgálták az utóbbi bő egy évben. Széles körben ismertté vált, hogy Európa, különösen a kelet-közép-európai országok erősen függenek az orosz energiahordozóktól, míg Ukrajna elsősorban a különféle gabonák és vastermékek exportjában meghatározó világpiaci szereplő. A konfliktus következtében Oroszországgal szemben számos szankciót vetettek ki a fejlettebb államok – köztük az Európai Unió –, azonban ez a fajta nyomásgyakorlás korlátozott mértékű az erős energiafüggőség miatt. Ukrajna esetében a háború következtében megsemmisült az infrastruktúra számottevő része, továbbá a fegyveres harcok, a tömeges népvándorlás és a Fekete-tenger útvonalainak korlátozása jelentenek problémát. Mindezek alapján érdemes megvizsgálni, hogyan változtak az európai országok importkapcsolatai a két országgal a konfliktus kirobbanása óta.
Márciusban Németország exportja 5,2 százalékkal, 129,7 milliárd euróra csökkent, az importja 6,4 százalékkal, 113 milliárd euróra esett februárral összevetve - közölte a német statisztikai hivatal, a Destatis csütörtökön. Németország a magyar gazdaság legfontosabb exportpiaca.
Rendkívül mozgalmas hetünk lesz, egymást érik a fontos makroadatok a héten. Jönnek inflációs adatok az eurózónából, munkaerőpiaci adatok az USA-ból, lesz hitelezési felmérés szintén Európából, valamint kamatdöntő ülést tart a két legnagyobb jegybank, a Fed és az EKB is. Ezen kívül idehaza is fontos makroadatok jönnek, nem fogunk tehát unatkozni.
Februárban 2021 szeptembere óta először fordult többletbe az euróövezet külkereskedelmi mérlege az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtöki jelentése alapján.
A szabadkereskedelem támogatása manapság nem divat. A gazdag országokban a munkahelyek megszűnését látják ebben, és a politikai döntéshozók szinte teljesen lemondtak erről. Az elmúlt évszázadban a világkereskedelem a teljes globális gazdaság részeként növekedett, de ez a bővülési ütem a globális pénzügyi válság idején tetőzött, most pedig már csökkenést látni. Ez azért sajnálatos fejlemény, mert a szabadabb kereskedelem biztosítása a világ egyik legjobb fejlesztéspolitikai intézkedésének számít.
Ezen a héten érkezik a márciusi amerikai foglalkoztatottsági adat, ami a monetáris politika számára egy kulcsfontosságú indikátor. A Fed azt várja, hogy a kamatemelések hatására a gazdaság lelassul, a foglalkoztatottság visszaesik. Ehhez képest a munkaerőpiac továbbra is erős volt az év első két hónapjában, és ha márciusra vonatkozóan is erőteljes bővülést látunk, akkor ismét nőhetnek a kamatemelésre vonatkozó várakozások - ez pedig minden eszköz árazására hatással lenne.
A héten érkezik a februári amerikai munkaerőpiaci adat, azaz végre kiderül, hogy a foglalkoztatottság elképesztő januári bővülése csak egyszeri kisiklás volt-e a munkaerőpiac lassulásában. Az egy hónappal ezelőtti közlés felforgatta a piacokat, dollárerősödést és kötvény-hozamemelkedést hozott, ugyanis a piac ennek hatására szigorúbb kamatpolitikát árazott a Fedtől. A jegybank szorosan figyeli a munkaerőpiaci folyamatokat, és egy újabb sokkszerű szám komoly piaci lefordulást, dollárerősödést hozhat. Az utóbbi néhány hétben a forintot is elsősorban a nemzetközi hangulat mozgatta, azaz egy vártnál magasabb foglalkoztatottsági adat rosszul hathat a forintra is, az amerikai munkaerőpiac lassulása ugyanakkor teret engedhet a forint további erősödése előtt. A munkaerőpiaci adatközlésen kívül a héten más fontos események is lesznek, idehaza meghatározó fórum lesz csütörtökön a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitója, többek között Orbán Viktor előadásával.
Decemberben 694,2 millió euró volt a folyó fizetési mérleg hiánya, ez jelentős javulást jelent az őszi hónapok 1,6-1,7 milliárdos deficitje után – derül ki az MNB kedden közölt havi adataiból. A külkereskedelmi forgalom statisztikája alapján már sejthető volt, hogy az alacsonyabb energiaáraknak köszönhetően visszaesett a hiány, ugyanakkor ez majd újabb érv lehet a jegybank számára akkor, amikor a kamatcsökkentésen gondolkodik.
Az amerikai külkereskedelemben sosem volt akkora hiány, mint tavaly. A rekordméretű deficit a magas infláció, a növekvő kamatok, a gyenge globális kereslet, az ellátási láncok zavarai miatt alakult ki – írja a Wall Street Journal.
Novemberről decemberre 3,3 milliárd euróval zuhant Magyarország importja, miközben az exporté csak 2,1 milliárd euróval csökkent és ez nagyban szerepet játszott abban, hogy a novemberi rendkívül magas, 1,4 milliárd eurós, külkereskedelmi deficitünk decemberben nagyot esett és már a normál időkre emlékeztető 155 millió eurós hiányt mutatott. Emiatt az éves deficitünk sem halmozódott tovább nagy ütemben, igaz a 8,3 milliárd eurós éves deficit az elmúlt két évtized messze legnagyobbját jelenti.
Ma teszi közzé a német statisztikai hivatal a januári infláció számait, amelyet múlt héten kellett volna. A németek technikai okok miatt nem közölték időben a számot, az eurózónára vonatkozó előzetes becslés így kifejezetten bizonytalan. A német adat közlésével azonban teljes lesz a kép, és kiderül, hogy tényleg jelentősen csökkent-e az áremelkedés mértéke a kontinensen. A héten még fontos makrogazdasági adatok érkeznek az EU-ból és az USA-ból is, de a magyar inflációt is ismertetik.
Totális őrület, sosem fog megvalósulni, működésképtelen – ilyen és ehhez hasonló minősítéseket kapott közgazdászoktól a brazil-argentin valutaunió ötlete. Persze az ötletből azért nem lesz semmi, amiért a szakembereknek sem tetszik: tényleg nincs közgazdasági realitása. Ettől még persze a két dél-amerikai ország gazdaságilag is közeledhet egymáshoz, ez azonban belátható időn belül nem fog közös fizetőeszközhöz vezetni.
Decemberben Németország exportja 6,3 százalékkal, 127,4 milliárd euróra csökkent, az importja pedig 6,1 százalékkal, 117,4 milliárd euróra esett novemberrel összevetve - közölte a német statisztikai hivatal, a Destatis.
A héten teszi közzé az amerikai adminisztráció a decemberi inflációs adatot. Jelenleg ez a legfontosabb makrogazdasági adat, az amerikai részvénypiactól az európai kötvénypiacon át a forinton mindent megmozgathat a csütörtöki adatközlés. A decemberi magyar inflációt is ezen a héten teszik közzé, fontos hét vár tehát ránk.
A külkereskedelmi adatok elemzése azt mutatja, hogy a szankciók elérték közvetlen céljukat: romlott az orosz gazdaság termelési kapacitása, és a március óta csökkenő orosz energiahordozó eladási bevételek nagymértékben tovább fognak csökkenni az elkövetkező hónapokban a csökkenő eladási mennyiség és alacsonyabb olajár miatt.
A két legnagyobb jegybank, a Fed és az EKB múlt héten letudták idei utolsó kamatdöntésüket, és mindkét jegybank sokkal héjább volt a vártnál. Erre a hétre is maradt még izgalom, hiszen további két nagy jegybank is ezen a héten tartja a kamatdöntő ülést, akárcsak idehaza a Magyar Nemzeti Bank.