A héten érkezik az októberi inflációs adat az Egyesült Államokban, amely a Fed szigorítási ciklusa közepette kulcsfontosságú mutató, és jelentős piacmozgató hatással bír. Az inflációs főmutató csökkenése már önmagában nem lenne elég, a piacokat (és a Fedet) a maginfláció emelkedésének lassulása nyugtathatná meg némileg. A jegybank egyébként határozott esést szeretne látni az inflációban, mielőtt leállítja a szigorítást, de ettől még nagyon messze vagyunk.
A múlt héten történelmi mélypontra zuhant a forint, majd a Magyar Nemzeti Bank rendkívüli szigorításának hatására erősödésbe kezdett. Ilyen kiélezett devizapiaci környezetben szólal meg a Portfolio konferenciáján Varga Mihály pénzügyminiszter, Virág Barnabás, az MNB monetáris politikáért felelős alelnöke, és Navracsics Tibor miniszter, aki a forint szempontjából kritikusan fontos EU-s forrásokért zajló tárgyalásokat irányítja. Az év egyik legfontosabb gazdasági eseményre szerdán kerül sor, de ezen felül egyéb fontos események is lesznek a héten.
A globális kereskedelem a jövő évben markánsan lassulni fog a magas energiaárak, a növekvő kamatok és a háborúval kapcsolatos zavarok miatt, ami növeli az esélyét egy globális recessziónak – írja a WTO előrejelzésére hivatkozva a Wall Street Journal.
Az előzetes adatokhoz képest közel 150 millió euróval nagyobb lett a külkereskedelmi mérleg hiánya júliusban a KSH most közzétett, részletes adatai alapján. Az energiaszámla drasztikusan rontja a hazai külkereskedelmet, ebben az évszázadban még csak a közelében sem járt havi deficitadat ennek az értéknek, de szinte biztosan mondhatjuk, hogy még sosem volt példa Magyarország történetében ekkora hiányra.
A héten teszik közzé a szeptemberi foglalkoztatottsági adatokat az Egyesült Államokban, és a közlés egyre fontosabbá válik, ahogy a jegybank szigorítja a monetáris feltételeket. A Fed úgy érvel, hogy a magas infláció miatt feltétlenül szükség van a munkaerőpiac túlkereslet enyhülésére, így ha a szeptemberi számok a foglalkoztatottság növekedésének lassulásáról árulkodnak, akkor elkezdhetett beérni a Fed határozott kamatemelésének hatása. Ha viszont nem látunk változást, akkor a Fed a korábbiaknál még komolyabb szigorításba kapcsolhat, így az adatközlés piaci szempontból kiemelte jelentőségű ezen a héten.
A héten tartja szeptemberi kamatdöntő ülését az Európai Központi Bank, ahol a várakozások szerint 50 bázisponttal emeli tovább a kamatot. A jegybankra nehéz döntés vár, az energiaválság ugyanis jelentősen visszaveti az európai gazdaságot, miközben az infláció tovább emelkedik.
A német gazdaság 2022 első felében még inkább függővé vált Kínától, a közvetlen befektetések volumene és a távol-keleti országgal szembeni külkereskedelmi hiány is új rekordott döntött, annak ellenére, hogy egyre nagyobb politikai nyomás nehezedik Berlinre, hogy forduljon el Pekingtől.
Az utóbbi két-három évben a közbeszéd szerves részévé váltak a globális értékláncok megszakadásáról és a kereskedelem akadozásáról szóló diskurzusok. Előbb a járvány okozta lezárások miatt akadozott a nemzetközi kereskedelem, majd az Ever Given hajó Szuezi-csatornában való elakadása, az idei évben pedig az orosz-ukrán konfliktus okozott hasonló ellátási problémákat szinte a világ minden táján. Az utóbbi időben az amerikai házelnök Tajvanba látogatása borzolta fel a kedélyeket, melynek következményeket pattanásig feszült a helyzet Tajvan (Kínai Köztársaság) és a kontinentális Kína (Kínai Népköztársaság) között. Ebben a cikkben azt járom körül, hogy miért van kiemelkedően fontos szerepük a globális értékláncok a gazdaságok működésében, és milyen következményekkel járna, ha a konfliktus következtében korlátozások alá kerülne a Tajvani külkereskedelem.
A 2021 végén, illetve 2022 elején tapaszalt 6, illetve 7%-os cserearányromlás brutális reáljövedelem-kivonást jelentett a magyar gazdaságból. A külső egyensúly alakulásával foglalkozó elemzések többnyire adottnak tekintik, hogy a cserearány-veszteséggel együtt jár a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg romlása, ez azonban – különösen a romlás mértékét tekintve – egyáltalán nem magától értetődő. A cserearányromlás elsődlegesen nem a külkereskedelmi mérleget befolyásolja, hanem a megtermelt hazai jövedelem reálértékét (vásárlóerejét) csökkenti, így csak akkor okozhatja a külső egyenleg romlását, ha a gazdaság szereplői együttesen nem képesek – vagy a gazdaságpolitika nem engedi őket – alkalmazkodni a reáljövedelem-veszteséghez. 2022 első negyedében e veszteség a GDP volumenének az előző év azonos negyedévéhez viszonyított növekményének 85%-át vitte el, így a GDP 8,2%-os növekedéséhez képest mindössze 1,2%-kal nőtt a bruttó hazai reáljövedelem (real gross domestic income, RGDI), amely a megtermelt GDP cserearány-veszteséggel kiigazított mértékét, a GDP-volumen vásárlóerejének változását mutatja. Eközben a belföldi felhasználás volumene 11,5%-kal emelkedett, ami a GDP növekedéséhez képest eleve 3,3 százalékpontnyi túlkeresletet jelez, ha azonban az RGDI változásához viszonyítunk, 10,3 százalékpont a diszkrepancia. Ez nem csupán a tényleges túlkereslet mértékét mutatja, hanem azt is, hogy a gazdaság szereplőinek még csak esélyük sem lehetett az alkalmazkodásra: az árrögzítésekkel kombinált kormányzati keresletélénkítés jócskán rátett a külső egyensúlynak az árveszteségből eredő, többé-kevésbé elkerülhetetlen romlására. Előre tekintve pedig az a probléma, hogy a kormányzati intézkedésekkel megemelt belföldi felhasználás reálszintje a bruttó hazai reáljövedeleménél jóval magasabbra került. Ezért csak a termeléstől számottevően elmaradó belföldi felhasználás-változás akadályozhatja meg a külső egyensúly további romlását – változatlan cserearányokat feltételezve. Ez még inkább érvényes, ha tovább romlanak a cserearányok.
Áprilisban is érdemben meghaladta az import euróban számított értéke az exportét, miután a tartósan magas energiaárak drasztikus mértékben emelik az importszámlát. A behozatal emelkedését a kifejezetten erős belső kereslet is támogatja, ami szintén hozzájárul a külkereskedelmi mérleg romlásához. Egy hónap alatt 475 millió eurós hiány keletkezett a külkereskedelemben a KSH adatai alapján, az elmúlt 12 hónap deficitje meghaladja a 2500 millió eurót.
Óriási várakozás övezi az áprilisi amerikai inflációs adatot: az elemzők várakozása szerint a tetőzés már megvolt márciusban. Ha ez valóban igaz, akkor az azt jelenti, hogy a jegybank kevésbé lehet szigorú a következő üléseken (a 75 bázispontos emelést például biztosan elfelejthetjük), és ezt felismerve a részvénypiacok is kilőhetnek, a dollár is gyengülésbe kezdhet - a befektetők ugyanis kifejezetten ingerlékenyek, látva a múlt szerdai Fed-ülést. Ellenkezőleg, ha az infláció tovább nőtt márciushoz képest, akkor a piacok folytathatják idei lejtmenetüket, és az euródollár-jegyzésben is közelebb kerülünk a paritáshoz. Hatalmas várakozás övezi tehát a szerdai inflációs adatot, a piacokat most ugyanis a Fed inflációra adott reakciója mozgatja. Messze ez a legfontosabb adatközlés tehát a héten, de azért lesznek még fontos események.
Kifejezetten nehéz helyzetben az amerikai jegybank, az infláció ugyanis továbbra is jócskán a célszint fölött van, de a gazdasaság az első negyedévben óriási meglepetésre visszaesett. Szerdán tartja kamatdöntő ülését a Fed, amelyen a várakozások szerint 50 bázisponttal emelni fogja a kamatot. De hogy ezután mit lép majd a jegybank az első negyedéves GDP-visszaesés után, azt talán megtudjuk az előretekintő iránymutatásból. Némileg segít majd összerakni a képet a szintén ezen a héten érkező áprilisi munkaerőpiaci adat is.
Ezen a héten tartja újabb kamatdöntő ülését az Európai Központi Bank. A jegybank legutóbbi ülésén már felgyorsította az eszközvásárlási program kivezetését, e heti ülése után nem is számítunk komoly bejelentésre. Christine Lagarde jegybankelnök sajtótájékoztatója mindenesetre bőven tartogat izgalmakat, egy-egy erős utalás komoly piacmozgató hatással bírhat (az elnök egyébként koronavírusos, így a sajtótájékoztató vélhetően nem a szokásos eljárás szerint zajlik majd). Ezen kívül lesz még amerikai inflációs adat, de őszintén szólva nem ez lesz az év legizgalmasabb hete.
Februárban a vártnál nagyobb mértékben nőtt az előző havihoz képest a német export, az import és a külkereskedelmi többlet a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis hétfői jelentése alapján.
A héten teszi közzé a Fed és az Európai Központi Bank is a legutóbbi ülésének jegyzőkönyvét, amelyből kiderül, hogy mekkora többséggel támogatják a jegybankok döntéshozói a jegybanki szigorítást. Ezen kívül érkeznek konjunktúraadatok is, Magyarországon pedig az inflációs adatot közlik.
Az év elején már abban bízhattunk, hogy a globális beszállítói láncok problémái lassan megoldódhatnak, azonban az orosz-ukrán háború újabb csapást hozott ebből a szempontból is. Így a világgazdaság legnagyobb betegsége újra rosszabbra fordult mielőtt még gyógyulásnak indult volna igazán – vélik az ING Bank szakemberei. Ráadásul a háború hosszútávon is további szállítási késéseket és alapanyaghiányt hozhat.
Januárban 196 millió euró hiány halmozódott fel a magyar külkereskedelmi mérlegben, utoljára ilyen kedvezőtlen év eleji egyenleget 13 éve láttunk. A romlás első számú oka az energiaárak emelkedése miatt száguldó import.
A következő napokban az egész magyar külkereskedelmi stratégiát hozzá kell igazítanunk a jelenlegi helyzethez – mondta szombaton a Gazdakongresszuson Orbán Viktor. A kormányfő szerint a jelenlegi Oroszország elleni szankciók mások, mint a korábbiak, ezek a nyugatnak is fájni fognak.
