Fordulatot sürget az MTA a magyar közoktatásban
Cselekvésre szólítja fel a kormányt a magyar közoktatás megreformálása érdekében a Magyar Tudományos Akadémia egy friss állásfoglalásban.
Cselekvésre szólítja fel a kormányt a magyar közoktatás megreformálása érdekében a Magyar Tudományos Akadémia egy friss állásfoglalásban.
Eljutottunk oda, hogy politikai okból öt pedagógust kirúgtak egy budapesti gimnáziumból. Aki a polgári engedetlenség eszközével él, az természetesen tudatosan jogszabályt sért, s vállalja ennek következményeit. Az azonban, ami erre késztetetett igen sok pedagógust alapvetően politikai probléma, mint ahogy a büntetés aránytalan súlyossága is politikai célokat szolgál.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezete tiltakozik a sztrájkjogért polgári engedetlenséget vállaló pedagógusokat ért kormányzati fenyegetés ellen - írja közös közleményében a két szervezet.
A Diákok a tanárokért csoport "Évnyitó - Az oktatás nemzeti ügy" címmel tüntetést szervezett, a Szent István Bazilikánál már gyülekeznek az emberek. A tüntetésre főképp diákok érkeztek délután 4 óra előtt, később folyamatosan telt meg a tér, majd elkezdődött a vonulás a Zrínyi utcában.
Ma megkezdődik a régi rutin: arcukon a lelkesedés különböző fokát jelző grimaszokkal több, mint egymillió kiskorú árasztja el azokat a nagy házakat, ahol a pedagógusok tanítanak. Ott több, mint százezer pedagógus várja őket, akik már túlvannak a majdnem kéthetes beszoktatáson, ezért ők is a lelkesedés különböző fokának megfelelő érzelmi állapotban kezdik a tanévet. Lássuk, mivel örvendezteti meg őket a kormányzat a következő tanév első felében!
A Győrszentiváni Szent Benedek Általános Iskolában két hónapig szombaton is lesz majd oktatás, hogy ezekkel a napokkal kibővítve a téli szünetet, spóroljanak a hidegebb napok fűtésén. A fenntartó Pannonhalmi Főapátság az RTL-nek adott nyilatkozata szerint az állami iskolákkal azonos kompenzáció járna nekik a rezsiszámlákhoz.
Bő egy héten belül becsengetnek az iskolákban, a nyár utolsó fesztiválozásai és balatoni kiruccanásai után lassan át kell állítani az agyakat a témazárók és a zárthelyik áradatára, ez pedig nyilvánvalóan lefelé görbíti a mosolyokat a fiatalok arcain. Mindez viszont egyáltalán nem a legnagyobb probléma a szeptemberi iskolakezdéssel kapcsolatban, egy egyre nehezebb és nyilvánvalóbb alapkérdéssel szembesülnek ugyanis a társadalmak a világ számos pontján: mégis ki fog az iskolapad másik oldalán állni, ki fogja tanítani a fiatalokat? A tanárhiány egy Európa és USA-szerte fejtörést okozó jelenség, amire egyelőre nem találják a megoldást a döntéshozók. De akkor mi lesz a diákokkal ebben a nem igazán fenntartható rendszerben, mondjuk három év múlva? Akadnak a helyzetre logikus kisegítő megoldások, a körülmények ismeretében pedig a szemfüles befektetők akár „hasznot is húzhatnak” a pedagógushiányból.
Már olyan kevesen jelentkeznek pedagógusképzésre, hogy néhány év múlva nem igazán lesz, aki bemenjen a termekbe. De ezen valójában senki sem lepődhet meg. Az oktatás az elmúlt 10 év egyik legnagyobb vesztese, a tanárok bérszínvonala extrém mértékben süllyedt, a tankönyvpiac szétzilálódott, a diákok teljesítménye zuhan; vagyis az oktatás színvonala nagymértékben süllyedt. Úgy néz ki, nekünk kényelmes a közepes jövedelem csapdája.
A közoktatás egy rendkívül fontos eleme a fenntartható növekedésnek, de sok nehézséggel szembesül hazánkban, főleg vidéken a kisebb városokban és településeken. Elkerülhetetlen, hogy hatékony válaszokat, megoldásokat keressünk a problémákra. Az alábbi írás erre tesz kísérletet.
Még két hónap sem telt el az ötödik Orbán-kormány tagjainak eskütétele óta, de már látszik, hogy mik lesznek a következő tanév nagy oktatáspolitikai kérdései. Örvendetesen gyarapodni fog ugyan az iskolarendőrök és iskolai biztonsági kamerák száma, de komoly indulatokat az iskolahálózat racionalizálása és a pedagógus bérek emelése gerjeszt majd.
Ahogy ez várható volt, az oktatási szektor irányítása Orbán Viktor ötödik kormányában sem lesz egységes, s – az egészségügyhöz és a környezetvédelemhez hasonlóan – továbbra sem kap miniszteri rangú vezetőt. Az új kormánystruktúra jó alkalmat kínál arra, hogy az oktatás szempontjából különösen fontos és bármilyen felállásban problematikus politika-koordináció szempontjából vessünk rá egy pillantást.
A minisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavaslat egyik indoklása arra utal, hogy Pintér Sándor belügyminiszterhez kerül a közoktatás területe - írja a Hvg.hu.
A járványügyi előírások feloldásával a kormány elismeri, hogy a közoktatási intézményekben nem indokolt a járványhelyzetre való hivatkozás – ezért a PDSZ haladéktalanul követeli a sztrájk alatti még elégséges szolgáltatást szabályozó kormányrendelet azonnali visszavonását – közölte a Pedagógusok Demokratikus Szervezete.
A közvéleményben még ma is élő pedagóguskép szerint a tanárok délelőttönként leadnak néhány órát, egyébként délutánonként már szabadok, és övék az egész nyár. Persze a fizetésük alacsony, de ezért nem heti 40 órát dolgoznak, mint mindenki más, hanem alig több, mint a felét. Akkor pontosan miért is akarnak sztrájkolni? A T-Tudok friss pedagógushiányról szóló kutatása alapján módunkban áll kicsit elmélyülni ebben a dologban.
Pont tíz éve, 2011. december 20-án hajnalban fogadta el az Országgyűlés a közoktatás minden szereplőjének, az iskolák, a pedagógusok, a gyerekek, a szakmai szolgáltatók és a piaci szereplők állami gondozásba vételéről szóló törvényt. Az akkori politikai kommunikáció szerint a törvény célja egy a nemzet felemelkedését szolgáló „köznevelési” rendszer megteremtése volt. Az évforduló jó alkalom arra, hogy megmérjük: mennyit emelkedtünk egy évtized alatt.
A kormány 10 százalékos béremelési ajánlatáról az elmúlt napokban a Pedagógusok Szakszervezete felmérést készített, amelyből kiderül, hogy a megkérdezettek kétharmada elutasítja azt.
Az európai oktatási rendszerek nagy többségében a közösségi (állami, önkormányzati) tulajdonban lévő iskolák hálózata a domináns, a nonprofit vagy üzleti szervezetek, egyházak és magánszemélyek tulajdonában lévő magániskolák amolyan kiegészítő, kínálatbővítő szerepet játszanak. Ez volt a helyzet Magyarországon is, de ez az előző évtized első felében megváltozott, ami felvet egy csomó megoldásra váró problémát.
Az Emmi engedélyét kell kérniük az iskoláknak a külföldre tervezett csoportos utazásokhoz, például a sítáborokhoz egy nemrég megjelent rendelet szerint.
Egy péntek este megjelent, szombattól hatályos kormányrendelet szerint naponta tájékoztatni kell a köznevelési intézmények vezetőit arról, hogy az intézménnyel munkaviszonyban, vagy közalkalmazotti jogviszonyban állók közül ki van beoltva, illetve ki tekinthető más módon védettnek a koronavírus ellen. Egyelőre a jogszabály nem tartalmaz esetleges retorziót azokkal szemben, akik például nincsenek beoltva, mint ahogy egy már létező jogszabály ezt az egészségügy területén előírja (nem kerülhetnek betegekkel kontaktusba, így át kell helyezni őket más munkakörbe, illetve kötelező oltást is előírhatnak nekik).
Az EU egészében a felsőoktatás expanziója töretlenül és stabilan haladt előre az elmúlt évtizedben, a diplomás arány a 30-34 éves korcsoportban 2012 és 2020 között átlagosan 35 százalékról 41-re nőtt. Magyarországon azonban közel sem ilyen kedvező a helyzet. Cikkemben megvizsgálom, hogyan alakult a felsőoktatás merítési bázisát biztosító közoktatás teljesítménye, és amellett érvelek, hogy mielőbbi beavatkozás szükséges az egyre romló helyzet megfordítása érdekében.
Robert J. Palladino első hónapja után beszélt a két ország közti kereskedelmi lehetőségekről.
Ackman újra megszólalt.
Itt vannak a legfrissebb reakciók.
Eltérő stratégiával készülnek az egyes országok.
Harmadszor meglepetés idén a havi inflációs szint, most pozitív irányba.
Hosszú ideje nem látott összeomlás történik a tőkepiacokon.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
