Egy, az önkormányzati választások közeledtével az MSZP által benyújtott törvényjavaslat, amely iskolákat adna át önkormányzatoknak, ha azok szépen kérik, egy újabb példával gazdagította a magyar politikai kultúrában általánossá vált közpolitikai felelőtlenséget.
Mivel az EU a jogállamiság lebontása miatt befagyasztotta a Magyarország számára elkülönített források kifizetését, a mai magyar közbeszédben a jogállamiság fogalma arra a két területre szűkült, amelyekre a Bizottság által rögzített jogállamisági feltételek koncentrálnak: az igazságszolgáltatás és a sajtó függetlenségére. A jogállamiság követelményének érvényesülése azonban ennél sokkal szélesebb probléma, amit jól szemléltethet az egyik közszolgáltatási szektor, a közoktatás jelenlegi helyzetéről szóló áttekintés.
A sajátos közép-európai kontextusban számunkra a rendkívül sikeres 1998-as lengyel oktatási reform szolgáltatja a legtöbb megszívlelendő tanulságot, ezért ahogy azt egy korábbi írásomban már jeleztem, érdemes közelről követnünk a lengyel közoktatásban zajló változásokat. A 2022-es PISA-kutatás drámai változásokat jelez a lengyel oktatás teljesítményprofiljában, ezért ezzel külön is érdemes foglalkoznunk.
Talán nem lenne túlságosan nagy elvárás egy munkavállaló részéről, hogy megtudja, mennyi pénzért dolgozik. A pedagógusoknál azonban még a szakszervezeteknek sincs információja arról, miként alakulnak a fizetések. Konkrét pedagógus besorolás még nincs arról, hogy mi alapján lépi meg a kormány az oktatásban dolgozó tanárok, óvónők és a diplomás bölcsődei dolgozók béremelését. Az átlagos, 32,2 százalékos jövedelememelkedés a szakszervezetek szerint csökkentheti az oktatás területéről az elvándorlást, azonban nagy esély van arra, hogy nem mindenkinek nő ennyivel a bére. Egyebek mellett nem világos, hogy a fizetési sávhatárokon belül valóban a teljesítmény határozza-e meg a béreket, és ha igen, akkor milyen kritériumokat vesznek majd figyelembe az intézményvezetők. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján megszűnhettek a pályán töltött évek alapján meghatározott bérkategóriák, tehát az oktatásban töltött évek automatikusan nem számítanak az illetményekbe, helyette új besorolási kategóriák lesznek, ezért sok múlik azon, hogy egy pedagógus melyikből melyikbe kerül. Ráadásul idővel akár csökkenhet is a pedagógusok bére az emelés után, ami teljesen megdöbbentette a szakmát, másrészt feszültségeket eredményezhet a tanárok körében, ami nem csak az ő teljesítményükre lesz hatással.
Az OECD 2022-es PISA vizsgálata, amely háromévente – most kivételesen négy év után – a 15 évesek alapvető szövegértési, matematikai és természettudományi kompetenciáit (alkalmazható tudását) méri, kivételesen nem a magyar közoktatás eredményei miatt válthat ki megdöbbenést. Európa korábban a világ élvonalába tartozó közoktatási rendszerei ugyanis rettenetes, a PISA-mérések történetében példátlan mértékű teljesítményzuhanást produkáltak. Már nemcsak Magyarország hosszú távú versenyképessége miatt aggódhatunk, de egész Európáért is.
A tanárok 5 százalékát érintő felmondási hullám söpört végig a magyar közoktatásban, és a Pedagógusok Szakszervezete szerint már az átvezénylésre készülnek a tankerületek - közölte az RTL.
2023-ban összesen 4314 tanár szüntette meg közalkalmazotti jogviszonyát - derült ki az Átlátszó cikkéből.
A magyar gazdaság versenyképességének erősítéséhez, a fenntartható fejlődés biztosításához elengedhetetlen az ország innovációs teljesítményének fokozása. A közepes fejlettség csapdájának elkerüléséhez a hazai közoktatás megújítására van szükség, ugyanis az jelenleg pusztán munkaerőképzésre alkalmas. Az oktatás középpontjába a kreativitás, a vállalkozószellem fejlesztésének kell kerülnie, illetve a személyre szabott képzésre is szükség van. Ezek megvalósítását a jelenlegi 8+4 éves iskolaszerkezet nem teszi lehetővé, ezért át kell térni a 10+3-as (6+4+3-as) struktúrára.
Mát meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A mai műsorban három témát dolgoztunk fel. Az első a lengyel választás volt, amiről Kiss Csabát, a Portfolio Globál rovatának elemzőjét kérdeztük. A második blokkban Szlovákiával foglalkoztunk, többek között azzal, hogy a Robert Fico vezette kormánynak milyen gazdasági kihívásokkal kell szembenéznie. A témával kapcsolatban itt volt velünk Zsoldos Ákos, a Portfolio makroelemzője. A harmadik részben az oktatás volt a téma, Radó Péter kutatóval a hazai oktatási rendszer lehetséges jövőjéről beszéltünk.
Euróban, illetve az árszínvonalbeli különbségeket kiszűrő vásárlóerő-standardban (PPS) számítva is Magyarországon a legalacsonyabb az általános és középiskolai tanárok fizetése az EU-n belül – derül ki az Európai Bizottság oktatási együttműködési hálózata, az Eurydice pedagógusbérekről szóló éves jelentéséből. A felmérés egyben arra is rámutat, hogy egy általános iskola felső tagozatában tanító hazai pedagógusnak 42 évet kell a pályán eltöltenie ahhoz, hogy megkaphassa a karrierje során megszerezhető legmagasabb fizetést.
A napokban jelent meg állandó szerzőnk „Az oktatáskormányzás jövője” című, laikusoknak és szakértőknek egyaránt szóló könyve. A könyv a közoktatási rendszerek irányításáról szóló időutazás: részletesen elemzi a közoktatás kormányzását szolgáló rendszerek elmúlt fél évszázadban lezajlott fejlődését, a legfejlettebb országok jelenlegi kormányzati rendszereit és azt, amit a kormányzás jövőjéről ma tudni lehet. Cikkünkben a Tea Kiadó hozzájárulásával a könyv zárszavát közöljük két részletben.
A napokban jelent meg állandó szerzőnk „Az oktatáskormányzás jövője” című, laikusoknak és szakértőknek egyaránt szóló könyve. A könyv a közoktatási rendszerek irányításáról szóló időutazás: részletesen elemzi a közoktatás kormányzását szolgáló rendszerek elmúlt fél évszázadban lezajlott fejlődését, a legfejlettebb országok jelenlegi kormányzati rendszereit és azt, amit a kormányzás jövőjéről ma tudni lehet. Cikkünkben a Tea Kiadó hozzájárulásával a könyv zárszavát közöljük két részletben.
A nyári uborkaszezonban elárasztotta a sajtót a hír, hogy a 2022-es magyar kompetenciamérési eredmények szerint a szövegértésben kudarcot valló (funkcionális analfabéta) nyolcadikos gyerekek aránya negyven százalékra ugrott. A kormány ezt részben a pandémia miatti iskolabezárás hatásával, részben pedig „integrációs problémákkal” (értsd: a roma tanulók rossz teljesítményével) magyarázta. Érdemes egy kicsit e magyarázatok mélyére ásni.
A 2023/2024-es tanév közeledtével aggasztóan magas tanárhiány tapasztalható Magyarországon, különösen a fővárosban és Pest megyében a Pénzcentrum elemzése alapján. Az iskolakezdés előtt néhány nappal a hivatalos adatok szerint mintegy ezer pedagógus hiányzik a rendszerből.
178 milliárd forintra pályázhat 42 város családbarát és helyi gazdaságösztönző fejlesztésekre. A kormány által előfinanszírozott forrásokra a 2021-2027-es Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz keretében a vármegyei önkormányzatok által kijelölt városok pályázhatnak - olvasható a Területfejlesztési Miniszter közleményében.
A mostani, június 15-én zárult tanévben majdnem ötezer elsős évismétlőként ült az iskolapadban - tudta meg a Népszava.
Legfeljebb 26 ezer aláírást adtak le.
A budapesti memorandumnak keserű tapasztalata van a kelet-európai ország számára.
Friss híreink a válságról percről percre.
Leszavazta a parlament a hadiállapot kihirdetését.
Több mint százan fertőződtek meg.
Megjöttek a részletes harmadik negyedéves GDP-adatok.
Érkeznek még hitelminősítői döntések.
Alakul az új magyar gazdasági vezetés.
