Kína korábban hagyományosan semleges pozíciót vett fel a közel-keleti konfliktusokban. Az izraeli-Hamász háború viszont most komoly kihívást jelent a keleti nagyhatalom számára – írja a Nikkei Asia.
A Gázai övezettel kapcsolatban folyamatosan felmerül a kérdés, hogy mi lesz a sűrűn lakott terület sorsa a háború után. Több lehetséges forgatókönyv is felmerült, többek között olyan drasztikus is, amely a palesztin lakosság teljes kitelepítésével számol. A radikális elképzelés azt jelentené, hogy a – különböző becslések szerint – 2-2,5 milliós palesztin lakosságnak kellene új lakóhelyet találni (ezekbe a számokba nem beleszámítva a háborús veszteségeket, mivel a harcok kimenetelét és áldozatainak számát egyelőre nem lehet megbecsülni). Ez azonban nem igazán tetszik a térség muszlim országainak.
A Jemen nyugati harmadát irányításuk alatt tartó húszi lázadók múlt héten üzentek hadat Izraelnek, elmondásuk szerint a Palesztinok felé tanúsított kegyetlen bánásmód miatt. Kik ezek az emberek, ki támogatja őket, hogyan kerültek hatalomra és mennyi veszélyt jelentenek valójában a régió egyik legerősebb államára? Nézzük.
Két lelkes OSINT-elemző és térképkészítő is arról számol be napi frissítésében, hogy az izraeli védelmi erők már Gázaváros területein vívják a harcokat.
A török külpolitikát górcső alá vevő cikksorozatunk ötödik részének főszereplője Szaúd-Arábia lesz. Rijád és Ankara viszonya az elmúlt harminc évben számtalan hullámvölgyet megjárt már, a régió fekete báránya, Irán ugyanakkor összehozhatja a Közel-Kelet két kulcsfontosságú szereplőjét. Nézzük, hogyan.
Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kabinetfőnöke hosszú nyilatkozatot adott a Politiconak, amelyben a Nyugat ellen is éles kritikát fogalmazott meg.
Libanon azonnali elhagyására kérte az amerikai állampolgárokat az Egyesült Államok külügyminisztériuma szombaton. A washingtoni külügyi tárca konzuli szolgálatának utazási információs oldalán megjelent frissített figyelmeztetés egyben az egész világra kiterjedően óvatosságra kéri a külföldön tartózkodó amerikai állampolgárokat.
A nemzetközi nyilvánosság számára a súlyos szárazföldi harcok, az állandó bombázások és a legfontosabb szereplők hangzatos kijelentései jelentik a legfontosabb híreket az izraeli–palesztin háborúval kapcsolatban. A zárt ajtók mögött azonban aktív diplomáciai munka zajlik, hogy az ellenkező oldalon álló felek meg tudjanak állapodni egymással a legfontosabb civileket érintő kérdésekben: a Hamász túszainak szabadon engedéséről, a humanitárius segélyek eljuttatásáról a Gázai övezetbe, vagy a kulcsfontosságú rafahi határátkelő megnyitásáról a civilek evakuálása érdekében. Mivel a felek egymással közvetlenül nem hajlandóak tárgyalni, ezért egy olyan szereplő bevonása szükséges, akit mindkét fél elfogad: így lett Katar az izraeli–palesztin konfliktus egyik legfontosabb szereplője.
Az amerikaiak elleni terrortámadás veszélye teljesen másra szintre került a Közel-Keleten kirobban konfliktus miatt - jelentette ki a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója kedden a Kongresszus előtti meghallgatásán.
Elfogadhatatlanok a Szíria elleni izraeli légicsapások, amelyek egyre gyakoribbá váltak a palesztin Gázai övezet körüli konfliktus közepette – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Az Egyesült Államok további 900 katonát vezényelt a Közel-Keletre az Iránhoz közel álló csoportok támadásainak megugrása közepette - számolt be a Reuters.
Joe Biden amerikai elnök arra utalt, hogy a Hamász támadásának egyik oka a szeptemberi G20-csúcson bejelentett IMEC (India – Middle East – Europe Economic Corridor) gazdasági folyosó lehetett. Az elképzelés a Közel-Keleten keresztül kötné össze Európát Indiával kikötők, vasutak és közutak hálózatával.
Bostjan Poklukar szlovén belügyminiszter a határellenőrzés meghosszabbítását javasolja a horvát és a magyar határon, miután az eredeti tíznapos időszak hétfőn lejár - közölte a szlovén közszolgálati televízió.
Hétfőn váratlanul a Fehér Ház válságszobájába hívták Joe Biden amerikai elnököt, aki emiatt megszakított egy gazdasági témájú beszédet. A Newsweek utánajárt, hogy mennyire lehetnek igazak az ügy hátterét megmagyarázni próbáló, különféle pletykák.
Rendkívüli közelségbe kerülne a harmadik világháború azzal, ha újabb államközi fegyveres konfliktussá szélesedne ki az izraeli terrorellenes művelet, ez súlyos kihatással lenne a globális biztonságra - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden New Yorkban.
Változtatnia kell eddigi stratégiáján az Egyesült Királyságnak a kritikus fontosságú indo-csendes-óceáni térségben - számolt be a DefenseNews. Eddig néhány bázissal voltak jelen, viszonylag alacsony kapacitással, viszont néhány éve eldöntötték, hogy nagyobb figyelmet fordítanak a területre. A kívánt hatás eddig elmaradt és most válaszút előtt áll London: el kell dönteniük, hogy a hatástalanná vált alacsony kapacitását leépítik, vagy inkább megerősítik.
Törökország egy 25 milliárd dolláros közlekedési folyosót tervez, amely az országot elkerülő, India által javasolt útvonallal riválisa lenne. Az Iraki Fejlesztési Út, más néven "szárazföldi csatorna" 1200 kilométernyi vasúton és közúton keresztül fogja összekötni Irak Grand Faw kikötőjét Törökország északi határával. Abdulkadir Uraloglu török közlekedési és infrastrukturális miniszter szerint a projekt "komoly alternatívája" lenne az India - Közel-Kelet - Európa gazdasági folyosónak - tudósított az Asia Nikkei.
Az amerikai haditengerészet Közel-Keleten tevékenykedő egyik hadihajója csütörtökön három, az irányába tartó rakétát fogott el Jemen partjai közelében - közölte két amerikai tisztviselő a CNN-nek.
Ma újra dróntámadás ért egy amerikai katonai bázist a Közel-Keleten, ezúttal a szíriai al-Tanfban található központot támadták drónok. Tegnap hasonló események zajlottak le Irakban is.