Megállíthatatlanul vásárolják a hitelintézetek az állampapírt, az állományuk már a tízezer milliárd forintot közelíti – derül ki az MNB ma közölt statisztikájából. A jelek szerint a jegybank ösztönző lépései sikeresek voltak, évek óta nem vettek annyi állampapírt a bankok, mint az idén.
A Morgan Stanleynél dolgozó két, vezető árupiaci kereskedőnek is az állása bánta, hogy a WhatsAppot használták munkahelyi csevegésre – számol be a hírről a Financial Times. A Wall Street-i vállalatok egyre erőteljesebben lépnek fel az olyan kommunikációs csatornákkal szemben, amelyeket nem tudnak ellenőrizni.
Múlt héten 33 százalékról 50 százalékra emelte a limitet az MNB eszközvásárlási programja keretében egy-egy kötvénysorozatnál. A jegybank lépéskényszerben volt, hiszen a megvásárolt mennyiség több papír esetében is vészesen közeledett az önmaga által felállított korláthoz. A lépéssel azonban csak időt nyert a jegybank, hiszen, ha fenntartja a vásárlások eddigi ütemét, akkor továbbra is többet vesz majd, mint az új kibocsátás fele, vagyis közelíti majd az új limitet is hétről hétre.
A héten több más adat mellett megismerjük a szeptemberi infláció alakulását. Az MNB két héttel ezelőtti kamatemelését az árak emelkedésével indokolta hivatalosan, és ha most is kívül lesz a maginfláció a jegybank toleranciasávján, könnyen lehet, hogy a csütörtöki tenderen ismét megemeli az egyhetes betétek kamatát a jegybank.
A Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója jóváhagyta a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary ”MBMH 2027 HUF Bond” elnevezésű kötvényeinek az XBond piacra történő regisztrációjához készített információs dokumentumát.
Attól függetlenül, hogy a gazdaság történelmi jelentőségű visszaesést szenvedett el a koronavírus-járvány miatt, az amerikai részvénypiacok lényegében napi szinten döntötték a rekordokat az elmúlt időszakban. A Fitch Solutions elemzői továbbra is úgy gondolják, hogy a rali tovább folytatódhat, a nézetüket pedig megerősítette, hogy az S&P 500 augusztus 14-én sikeresen megdöntötte a korábbi történelmi csúcsát. A rekorddöntés olyankor, mikor a gazdaság ennyire gyenge helyzetben van eléggé ellentmondásos, pont emiatt érdemes újravizsgálni a tényezőket, amelyek az optimista, és a pesszimista forgatókönyvet támogatják, annak érdekében, hogy felmérhessük a kockázatokat. Dióhéjban a Fitchnél arra számítanak, hogy az emelkedés tovább folytatódhat, viszont azt is kiemelték, hogy egy nagyobb korrekció kockázata továbbra is fennáll, hiszen a gazdaságra nehezedő nyomás kombinálódik a gazdasági helyreállás hosszú és rögös útját illető várakozásokkal különösen, ahogy a politikai kockázat nő.
Ismét módosítania kellett finanszírozási tervén az ÁKK-nak miután a koronavírus-járvány átírta a várható költségvetési pályát. Így ismét 1700 milliárd forintot kell pluszban előteremtenie az adósságkezelőnek, amit a vártnál erősebb lakossági értékesítés és a megnövelt forintkötvény-eladások fenntartása biztosíthat majd.
Egy darab 490 millió forint névértékű kötvényt tervez kibocsátani a Cyberg 2025.12.15-i lejárattal, az MFB Invest Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. részére.
Míg néhány éve a fenntartható beruházásokat a befektetők elsősorban egyéni értékrend mentén hozott áldozatként kezelték, ma már a környezeti (environmental), társadalmi (social) vagy irányítási (governance), azaz ESG - tényezők már elengedhetetlenek egy vállalat hosszútávon is fenntartható növekedéséhez. Egyre több empirikus adat támasztja alá, hogy a „zöld”, „fenntartható”, a jó ESG értékelést kapó cégek jól szerepelnek a hosszú távú befektetési portfóliókban, így az ESG a legnagyobb alapkezelők stratégiáinak is megkerülhetetlen részévé vált. De miből származik a mögöttes megtérülés? Erre keresi a választ elemzésében Wieder Gergő a KPMG menedzsere és Vajda Péter a KPMG tanácsadója.
Fél év alatt majdnem összejött az egész évre tervezett költségvetési hiány, ennek ellenére nincs ok az aggodalomra, hiszen a megnövelt állampapír-kibocsátással időarányosan jól áll Magyarország – derül ki az Erste Bank elemzéséből. Ezzel együtt a szakemberek szerint a 3,8%-os kormányzati deficitcél még mindig optimista, a realitás valahol a GDP 5%-a körül lehet majd az év végére.
A válság óta a felügyeletek által kialakított keretek között végzett értékpapírosítás új befektetési eszközosztályt hozhat létre, az STS kötvények piacát. Ahogy a digitalizációval népszerű és szofisztikált eszközosztállyá váltak az ETF-ek, úgy válhat az STS kötvények piaca új és népszerű befektetési lehetőséggé - írja elemzésében Soltész József és Wieder Gergő, a KPMG menedzserei. (Korábbi cikkünkben az értékpapírosítás szabályozását jártuk körbe, jelen írásunkban az általa feltárt új lehetőséget, kapcsolódó kockázatokat és kihívásokat elemezzük.)
Egy friss tanulmány szerint várhatóan rekordösszeggel, mintegy 1000 milliárd dollárral növekszik 2020-ban a vállalatok adóssága, ahogy a koronavírus gazdasági hatásaival küzdenek - írja a Reuters.
A kötvényalapok piacát sem hagyta érintetlenül a koronavírus miatti piaci pánik, de aki mert régiós és nemzetközi piacokra evezni és nyugton maradt, amikor mindenki részvényt kezdett el venni, többet kereshetett fél év alatt, mint szuperállampapírral. A legnagyobb hazai kötvényalapok vagyonát összességében nem olvasztotta le a koronavírussal kapcsolatos bizonytalanság, a megmaradt pénzpiaci alapok vagyona is nőni tudott az elmúlt fél évben. A legtöbb pénzt továbbra is az OTP Optima kezeli több mint 177 milliárd forinttal, a legnagyobb hozamot pedig féléves időtávon az Aegon Nemzetközi Kötvény hozta 10,6%-kal.
Az érvényben lévő, 2020. évre vonatkozó finanszírozási terv 60%-ban teljesült az első félévben – jelentette az Államadósságkezelő Központ (ÁKK.) A jó eredmény elsősorban a devizakötvény-kibocsátásoknak köszönhető. A teljesülés alapján az állam finanszírozása rendben zajlik, ám bizonytalanságot jelenthet, hogy az idei makrogazdasági pálya nagyon bizonytalan, így a költségvetés várható (kétszer már megemelt) finanszírozási igénye sem látható pontosan előre.
Hiába nőtt majdnem minden régióban kétszámjegyű összegben az alapkezelőknél kezelt vagyon, és hiába itt az egyik legmagasabb a profitmarzs a pénzügyi szolgáltatók körében, kihívás előtt áll a piac, az alapkezelést mostani formájában az egyre csökkenő díjbevételek és a passzív befektetések felé való elmozdulás sem segíti. A BCG Asset Management jelentése szerint a koronavírus az eddigieknél is nagyobb sebességbe kapcsolhatja a digitalizációt, termékinnovációt és felvásárlásokat is a szektorban.
A magyar alapkezelők jövőjéről és piaci kilátásairól a Portfolio idén 10. alkalommal megrendezésre kerülő Öngondoskodás konferenciáján bővebben is szót ejtünk. Gyere el te is november 10-én!
A tervezett 75 helyett 97,5 milliárd forintnyi kötvényt adott el csütörtökön az ÁKK, a kereslet minden futamidő esetében erős volt, különösen az ötéves papírok után kapkodtak az MNB szerdai repotenderét követően.